Egy ország adórendszere által kínált kedvezmények jelentős előnyöket rejthetnek magukban egy adott vállalat (vagy vállalatok egy csoportja) részére. Az elmúlt években azonban az Európai Bizottság számos vizsgálatot kezdeményezett a tagországok olyan gyakorlatával szemben, amely kedvezmények már tiltott állami támogatásnak minősülhetnek az EU szabályok alapján. Magyarország is került már több ilyen hasonló vizsgálat kereszttüzébe.

Mikor merül fel a tiltott állami támogatás kérdése?

Az állam nem csak közvetlen módon juttathat állami támogatást (pl. egy kiemelt beruházás esetén), hanem közvetett módon adópolitikai eszközökkel az adórendszeren keresztül is. Ha egy adókedvezmény megkülönböztetés nélkül mindenkinek azonos feltételekkel a rendelkezésére áll, akkor azzal nincs probléma, viszont, ha egyes vállalatokat vagy azok egy csoportját másokkal szemben szelektív előnyhöz juttatja, akkor felmerülhet a tiltott állami támogatás kérdése.
Mint minden más EU tagállam, Magyarország adórendszerét is folyamatosan figyelemmel követi a Bizottság, és ha olyan jelet lát, ami tiltott állami támogatásra utalhat, akkor megteszik a szükséges lépéseket. Elég csak az utóbbi években a reklámadóval kapcsolatos Bizottsági döntésre gondolni, amelynek értelmében a reklámadó sérti az uniós állami támogatási szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítanak egyes vállalatoknak. A döntés után meg is változtatták a reklámadó progresszív sávjait és adókulcsait. Hasonló döntés született a Bizottság részéről az élelmiszerlánc-felügyeleti díj vizsgálata kapcsán is, amelynek eredményeként szintén megváltoztatták a kifogásolt szabályokat.

A precedens Engie ügy

A Bizottság adózási ügyben legutóbb idén júniusban minősítette tiltott állami támogatásnak a Luxemburg által ún. „ruling”-ban (adómegállapítási határozatban) meghatározott, hitelviszony két félnél eltérő minősítéséből eredő kedvezményeket azok szelektív volta miatt, mivel a határozatban ez a kedvezmény az általános adórendszer szabályai alkalmazásából nem volt levezethető és ezzel jelentős versenyelőnyhöz juttatta az Engie (korábban GDF Suez) nevű vállalatot. Ezzel egyidejűleg kötelezte a Bizottság Luxemburgot, hogy 120 millió euró beszedni elmulasztott adót szedjen be ezzel kapcsolatosan.
A Bizottság előszeretettel ellenőrzi a tagországok hatóságainak adómegállapítási gyakorlatát, mivel ezen keresztül is lehetőség van tiltott állami támogatás nyújtására, amire megfelelő példa az Engie ügyben leírtak, illetve a luxemburgi hatóságok korábbi gyakorlata, amelynek során sok esetben jogszabályokból le nem vezethető adózási szempontú előnyöket juttattak egyes vállalatoknak.

Mi a helyzet Magyarországon?

A Bizottság valószínűleg a magyar jogszabályok mellett a magyar hatóságok adómegállapítási gyakorlatát is vizsgálhatja, azonban Luxemburgtól eltérően a Pénzügyminisztérium feltételes adómegállapítási határozatok kiadása során pusztán megerősíti az alkalmazandó (adózási) jogszabályok alkalmazhatóságát, adókötelezettség fennállását vagy annak hiányát és nem határoz meg olyan új jogintézményt vagy kedvezményre vonatkozó jogcímet, amely nincsen jogszabályban foglalva. Azonban nem árt figyelemmel követni a Bizottság ezen a téren folytatott vizsgálatait, mivel nem zárható ki, hogy legközelebb egy olyan adózási szempontú kedvezményt (pl. jogdíjhoz kapcsolódó 50% mentesség) fognak vizsgálni, amely érintheti az Ön cégét is.

Kérdés esetén keresse munkatársainkat:
Dr. Horváth Balázs
Dr. Békés Balázs