A 2023. évi szja bevallásokat a magánszemélyeknek 2024. május 21-ig kell benyújtania – ez a határidő pedig már vészesen közeleg. A NAV az elmúlt években egyre szélesebb körben készítette elő a bevallások tervezeteit, ami sokakban azt a tévképzetet keltette, hogy már nincs további teendőjük ezzel összefüggésben. A NAV-nak azonban nincs rálátása a magánszemélyek valamennyi jövedelmére, így nem is elvárható, hogy a bevallás tervezet hiánytalan legyen. Az alábbiakban összegyűjtöttünk néhány fontosabb tételt, amivel mindenképpen érdemes foglalkozni – vagy gyakorisága vagy annak mértéke okán.
Ingatlanértékesítés
A 2023-as évben az ingatlanpiacon hatalmas visszaesés volt tapasztalható, ezzel együtt a magyar magánszemélyek még mindig egyik kedvelt befektetési formája az ingatlan volt. Ezért bizonyos, hogy számos magánszemély vett részt a tavalyi évben ingatlan adásvételre irányuló tranzakciókban.
Az ingatlan átruházásából származó jövedelem az átruházással elért bevétel csökkentve az igazolt költségekkel, mint például az ingatlan megszerzésére fordított összeg és az értéknövelő beruházások.
Fontos, hogy a adóbevallásban a tranzakciót csak akkor kell feltüntetni, ha azon a magánszemélynek jövedelme keletkezett. Nem keletkezik jövedelem, ha például veszteséggel értékesíti az ingatlant, ha az értékesítésre a szerzést követő öt éven túl kerül sor, vagy ha magánszemély a bevételt a bíróságon kívüli adósságrendezés keretében használja fel.
Ingatlan bérbeadás nem kifizetőnek
Ha magánszemély ingatlant ad bérbe másik magánszemélynek, úgy a bevételt, jövedelmet, adóelőleget és adót a magánszemélynek kell bevallania és megfizetnie. Az adóelőleg megállapításra és befizetésre nyitva álló határidő a negyedévet követő hónap 12. napja.
Aki a 2023. évre vonatkozóan nem teljesítette az előleg bevallási- és befizetési kötelezettségét, az azt az adó megfizetésével egyidejűleg tudja pótolni azzal, hogy az esedékesség időpontjától számítva késedelmi pótlékot kell fizetnie. A gyakorlat szerint a NAV a késedelmi pótlék összegét az év második felében kalkulálja és közli a magánszeméllyel – természetesen ez idő alatt a késedelmi pótlék nem számlálódik tovább, így azt csak az esedékességtől az adó megfizetésének időpontjáig kell számolni. Ha a fizetendő előleg nem haladta meg a 10.000 Ft-ot, úgy előleget megállapítani és bevallani sem volt szükséges, azt késedelmi pótlék nélkül lehet rendezni az éves bevallásban.
A bevétellel szembeállítható 10%-os költségátalány vagy tételes költségelszámolás, amely esetben értékcsökkenési leírással is élni lehet.
Külföldi forrású jövedelmek
A belföldi illetőségű magánszemélyeknek Magyarországon korlátlan adókötelezettségük van, azaz Magyarország a világjövedelmük adóztatására jogosult. Ha a magánszemélynek van olyan jövedelme, amely után külföldön is adót fizet, úgy az adóztatás jogát a forrásországgal kötött egyezménnyel összhangban kell megállapítani.
Egyezmény hiányában a belső jog is tartalmaz rendelkezéseket a külföldi forrású jövedelem után megfizetett adó beszámítására. Az utóbbi szabályok az amerikai-magyar egyezmény megszűnésével reflektorfénybe kerültek, azonban nem szabad elfelejteni, hogy a 2023-as adóévben az egyezmény még hatályban volt, így ezen adóévre még az egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.
A külföldi forrású jövedelmek és az egyezmények sokszínűsége miatt általános tanácsként annyi mondható el, hogy aki bármilyen formában külföldi forrású jövedelmet realizál, mindenképpen szükséges ellenőriznie, hogy az megfelelően fel van-e tüntetve a tervezetben.
Év közben nem érvényesített kedvezmények
Fontos azt is rögzíteni, hogy amennyiben a magánszemély kifizetőtől származó jövedelmével kapcsolatban év közben nem érvényesített olyan kedvezményt, amire egyébként jogosult volt, akkor ezt a tervezet módosítása útján érvényesítheti.
A személyi jövedelemadó bevallás tervezet ellenőrzéséhez, illetve elkészítéséhez bizonyos esetekben érdemes szakértő segítségét igénybe venni.