GLOBÁLIS MINIMUMADÓ: MÁSODIK PILLÉR – MILYEN HATÁSSAL LESZ A MINIMUMADÓ A MAGYAR LEÁNYVÁLLALATOKRA?

A globális minimumadó az elmúlt évtizedek legnagyobb, legfontosabb és a jövőre nézve legmeghatározóbb újítása a nemzetközi adózás területén. Cikksorozatunk második részében a második pillér szabályait tekintjük át.

A BEPS 2.0. második pillérén egy globális adóalap-erózió elleni mechanizmus szerepel – az ún. GloBE -, amely egy globális minimumadó bevezetését, valamint az „aluladózó” jövedelmek kiegyenlítését kívánja elérni. A javaslat értelmében, ha egy multinacionális vállalatcsoport leányvállalatainak adókötelezettsége egy adott országban nem éri el a 15%-os minimumadó mértékét, az adókülönbözetet elsődlegesen az anyavállalat országa szedné be az anyavállalattól. Ez a szankció fordítva is igaz, azaz, ha az anyavállalat a saját országában 15%-nál kisebb effektív adót fizet, úgy a leányvállalatok országai szedhetik be az adókülönbözetet.

A BEPS eszköztárában egyébként jelenleg is léteznek olyan szabályok, amelyek egy aluladóztatott leányvállalat után más országban lévő adóalanyokat szankcionálnak az anyavállalat adóalapjának megnövelése útján. Ezek az ún. „ellenőrzött külföldi társaság” szabályok, amellyel korábbi cikkünkben is foglalkoztunk.

Az adminisztratív és compliance költségek csökkentése érdekében a program de minimis és egyes iparágakra vonatkozó leválasztási (carve-out) szabályokat is beépít. Ez utóbbi szabály szerint, az adóalap csökkenthető a tárgyi eszközök 8, illetve a bérköltség 10%-ával (amelyek egy 10 éves perióduson keresztül végül 5%-ra csökkennek). Ez azon tőkeimportáló országoknak jelentős könnyítést jelent, amelyekben a különböző multinacionális vállalkozások leányvállalatai befektetett eszközökkel és magas munkaerő-költséggel valós gazdasági tevékenységet fejtenek ki, és nem mesterséges adóelkerülési struktúrák egyes elemeinek adnak otthont (klasszikus „offshore” adóparadicsomok). Következésképpen, Magyarország számára a „carve-out” szabályok bevezetése kifejezetten előnyös.

A második pillér által meghatározott GloBE szabályok a 750 millió eurós árbevételt elérő vállalatcsoportok esetén lesz alkalmazandó, melyből az OECD globálisan kb. 150 milliárd dollár többlet adóbevételt vár. A második pillér Magyarországon kb. 2-3 ezer céget érinthet potenciálisan.

A második pillér mechanizmusának gyakorlati alkalmazásáról lássunk ismét egy kézzel fogható példát.

Mint azt, az előbbiekben kifejtettük, a minimumadó leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ha egy vállalatcsoport külföldi leányvállalata „aluladóztatottnak” minősül, a hiányzó adót az anyavállalat országa szedheti be. Azaz, ha egy német vállalat magyarországi leányvállalatának eredménye 40 millió euró, amely után a magyar szabályok szerint, különböző kedvezmények után összesen 3 millió euró adót fizet, a vállalat effektív adókulcsa 7,5% lesz. A minimumadó kulcsa ugyanakkor 15%, így a német anyaadóhatóság az „aluladóztatott” magyar leányvállalatra tekintettel további 7,5% kiegészítő adót, azaz további 3 millió eurót szedhet be a német anyavállalattól. A minimumadó alapját nem a magyar adózási sztenderdek, hanem a csoport konszolidált beszámolójában szereplő adatok és meghatározott adóalap-módosító tételek alapján kell meghatározni. Kedvezményeket, könnyítéseket biztosító szabályok is helyet kaptak a minimumadó szabályai között, a valós tevékenységre adott kedvezmény például csökkentheti a globális minimumadó alapját. Ez az adóalap csökentés az első évben a tárgyi eszközök 8%-ával és a bértömeg 10%-ával lehetséges. Így, ha a fentiekben említett vállalkozás rendelkezik 250 millió euró értékű tárgyi eszközzel és 50 millió euró bértömeggel, a fenti 40 millió euró nyereséget 25 millió euróval csökkentheti. A különbözeti adót így már csak a fennmaradó 15 millió euró után kell megfizetnie. Fontos fejlemény, hogy a mostani tervezet alapján várhatóan már adott lesz annak a lehetősége is, hogy pontosan ugyanezt a különbözeti adót a leányvállalat országa szedhesse be az anyavállalat országa helyett.

A BEPS 2.0 szabályait a tervek szerint először 2023-ban kell majd alkalmazni. Figyelembe véve, hogy az Európai Unión belül ehhez a 2022-es év során még egy közös irányelv elfogadására és annak tagállami átültetésére is szükség lesz, ez az ütemterv meglehetősen ambiciózusnak tűnik. Az új szabályrendszer közeljövőbeli bevezetése, illetve az ahhoz való alkalmazkodás megtervezése az idő szűke és a szabályrendszer bonyolultsága miatt rendkívül nagy feladat lesz mind az állami, mind a piaci szereplőknek.

Dr. Békés Balázs
Dr. Orbán Nikolett
Dr. Várady Márk

További publikációk