Ellenőrzött külföldi társaságok

ATAD – Adókikerülés elleni irányelv

5. rész

2019. április 30.

Az Európai Unió által megalkotott Adókikerülés elleni irányelv (a továbbiakban: ATAD”) célja elsősorban az agresszív adótervezés során használt technikák ellehetetlenítése, illetve azok felismerése és leleplezése, amennyiben már megvalósításra kerültek a gyakorlatban. Egyes külföldi társaságoknak jelentős szerepük van abban, hogy egy hazai társaság saját államában keletkező bevételét át tudja helyezni egy alacsony adóterhelésű országba. Amennyiben egy ténylegesen működő, gazdaságilag aktív külföldi társaságról van szó, ez nem probléma, de az már igen amikor a NAV szemüvegén keresztül egy külföldi társaság ellenőrzött külföldi társaságnak (a továbbiakban: „EKT”) minősül. Hogyan zajlik ez a gyakorlatban? Cikksorozatunk 5. részéből kiderül. 

Amikor egy belföldi társaság tagjai úgy döntenek, szeretnék, ha a bevételük nagyobb része maradna a zsebükben rendszerint megbíznak egy kreatív adótanácsadót. A megbeszélések, ötletelések során szinte kivétel nélkül felmerülnek külföldi társaságokat érintő lehetőségek, alternatív opciók közül válogathat az ügyfél. Több iroda kifejezetten szakosodott egy-egy országra, ahol kiemelkedő kapcsolati hálót tudhat maga mögött, így profi helyi szakemberek segítségével akár pár hét alatt kialakítható a kívánt struktúra. Ez a rendszer sokáig nagyon szépen működött hazánkban is, azonban a nemzetközi szintű lobbizásnak köszönhetően az elmúlt néhány évben számos jogszabályalkotás, jogszabályváltozás történt, ami manapság nehezíti az adótanácsadók munkáját. Először megalkotásra került az ellenőrzött külföldi társaság, mint fogalom, majd finomhangolásokkal az országoknak egyre több részletszabályt sikerült belesűrítenie ebbe a kategóriába, az ATAD végül egységesítette az Európai Uniós tagállamok EKTk-ra vonatkozó szabályait, aminek az eredménye, hogy napjainkra szinte ellehetetlenült az ilyen társaságok hosszútávú fenntartása.

Miért hátrány, ha egy Társaság EKT-nak minősül?

Az ATAD 7. cikke foglalkozik az EKT-kal, meghatározza azokat a részletes szabályokat, ami alapján egy társaság EKT-nak minősül. Azért nem jó, ha az adóhatóság egy társaságot EKT-nak minősít, mert „büntetésképp” az adózó adóalapjába beleszámítja az ATAD 7. cikk (2) bekezdés a) pontjában foglalt kategóriákból származó fel nem osztott jövedelmeket.  Ilyen jövedelemkategóriák például a jogdíjakból vagy kamatból származó jövedelem. Ezen felül az adóhatóság az adózó adóalapjába beleszámítja az EKT olyan nem valódi jogügyletből származó jövedelmeit is, amelyek elsődleges célja adóelőny szerzése. Itt fontos megjegyezni, hogy kizárólag a vállalati láncban az adózó „alatt” lévő társaságok minősülhetnek EKT-nak, az adózóval egy szinten lévő vagy az adózó „felett” lévő anyavállalat nem.  Továbbá EKT-nak minősülhet az adózó külföldi telephelye is.

A minősítés szempontjai

Ahhoz, hogy meghatározhassuk egy gazdálkodó szervezet vagy telephely EKT-nak minősül-e első körben két szempontot kell megvizsgálnunk. Az első a részesedés mértéke, a második pedig a minimum adóztatási feltétel. A két feltételnek együttesen kell fennállnia.

Az ATAD alapján csak akkor mondhatjuk, hogy EKT-val állunk szemben, ha az adózónak közvetlenül vagy közvetve meghatározott részesedése van a külföldi személyben vagy az adózó jogosult a külföldi személy bizonyos mértékű nyereségre. Az adózó részesedésének vizsgálatakor annak kapcsolt vállalkozásait is figyelembe kell venni. A bűvös határ ebben az esetben 50 %. Ezt meghaladó szavazati jog, tőkéből vagy nyereségből keletkező részesedés – legyen ez akár közvetett akár közvetlen – esetén minden esetben felmerül az EKT minőség gyanúja. Telephely esetén a részesedés mértékét 100 %-osnak kell tekinteni.

Az EKT meghatározásának másik szempontja a minimumadó. Mit is takar ez pontosan? Az ATAD előírja annak vizsgálatát, hogy a külföldi személy milyen mértékű társasági adót fizetett külföldön. Akkor válik egy külföldi személy EKT-vá, ha teljesül a fentiekben vázolt minimális befolyás feltétele, és a külföldi személy által külföldön ténylegesen megfizetett társasági adó kisebb, mint egy fiktív módon kiszámított különbözet. A különbözet azt mutatja meg mennyivel fizetett volna több társasági adót az adott külföldi személy, ha azt az adózó tagállamában fizeti meg. Ha a különbözet összegénél ténylegesen kevesebb adó került megfizetésre a külföldi személy által akkor EKT-nak minősül, ha több akkor nem minősül EKT-nak.

Példán szemléltetve, adott egy külföldi társaság, aki külföldön 40 társasági adót fizetett és Magyarországon 90 társasági adót kellett volna fizetnie. A kérdés a külföldi társaság EKT-nak minősül-e? Ezt úgy állapítjuk meg, hogy első lépésben megvizsgáljuk mennyivel fizetett kevesebb társasági adót külföldön, mint Magyarországon. Eredményként megkapjuk, hogy 50-el (90-40). Második lépésben megvizsgáljuk, hogy ez a különbözet (50), hogyan viszonyul a külföldi társasági adó mértékéhez. Ha a különbözet kisebb, mint a külföldi társasági adó EKT-ról nem beszélhetünk, ha nagyobb, akkor EKT-val állunk szemben. Jelen esetben a szóban forgó társaság EKT, mivel a külföldi társasági adó mértéke kisebb, mint a fentebb kiszámolt különbözet (40<50).

Mindig van egy kivétel

Ha a fenti két feltétel teljesül a külföldi társaság EKT-nak minősül. Az ATAD azonban felállít egy kivételt, amennyiben a kivétel szabály alkalmazható az EKT vonatkozásában, az adózó alapját nem kell növelni az EKT korábban említett jövedelmeivel.

Az EKT nyeresége csak akkor adóztatható, ha mesterséges konstrukció alapján került felállításra, és célja csupán az adóelőnyök érvényesítése. Azonban, ha az EKT bizonyítja, hogy az adott külföldi államban érdemi gazdasági tevékenységet folytat az adózó államában mentesül az adófizetési kötelezettség alól. Érdemi gazdasági tevékenység végzéséhez az EKT-nak mindenképp rendelkeznie kell a szükséges személyzettel, eszközállománnyal és helyiségekkel a letelepedése szerinti államban. Ebben az esetben hiába van az adóelőny eléréséhez kapcsolódó célzat is, az EKT mentesül a szankciók alól.

A Tao tv. alapján „minden esetben úgy kell tekinteni, hogy a külföldi személy, illetve a külföldi telephely érdemi gazdasági tevékenységet folytat, ha az általa saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottakkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői vagy kereskedelmi tevékenységből származó bevétele eléri összes bevétele legalább 50 százalékát.” Ez a magyar szabályozás, azonban az Unió más államai ettől eltérhetnek, hiszen az ATAD-ban foglalt szabály csak általánosságban határozza meg az érdemi gazdasági tevékenység körülményeit.

Összességében elmondható tehát, hogy az adóoptimalizálás tekintettel az ATAD-ban foglalt szigorú szabályozásra is egyre kockázatosabb. Ezek a változások mind a vállalatok, mind az adótanácsadók részéről az eddiginél is nagyobb felkészültséget követelnek meg annak érdekében, hogy a vállaltok eredményességüket továbbra is megtarthassák. Amennyiben a fenti problémák Önt is érintik és szeretne kiutat találni a jogszabályok útvesztőiből keresse fel Irodánkat a Kapcsolat menüpontban található elérhetőségeink bármelyikén.

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:
Dr. Bajusz Laura
Dr. Békés Balázs

További publikációk