E-ALÁÍRÁS A CÉGÜGYEK GYORS INTÉZÉSÉHEZ – 1. RÉSZ

Manapság egyre többet hallani az ún. elektronikus aláírás lehetőségéről, a járványhelyzet miatt pedig egyre többen érdeklődnek iránta. Vitathatatlan, hogy az elektronikus aláírás a jövőben elengedhetetlen lesz a vállalkozások számára versenyképességük fenntartása érdekében, azonban ahhoz, hogy biztonságosan és megfelelően tudjuk használni nem árt tisztában lenni az alábbiakkal:

Az Európai Unió bizalmi szolgáltatásokat szabályozó 910/2014/EU Rendelete (eIDAS rendelet) biztosítja, hogy egy tagállam területén működő minősített bizalmi szolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítványon alapuló elektronikus aláírásnak az Európai Unió valamennyi tagállamában azonos joghatással történő kölcsönös elismerését. Ez azt jelenti, hogy a külföldön, vagy külföldi ügyvezető által elektronikusan aláírt iratok Magyarországon is felhasználhatók.

Jelenleg háromfajta elektronikus aláírás létezik hazánkban:

  • minősített elektronikus aláírás
  • fokozott biztonságú elektronikus aláírás
  • és az egyszerű” elektronikus aláírás

A minősített elektronikus aláírás a legmagasabb biztonsági szintű elektronikus aláírás. Ez az aláírás egy olyan fokozott biztonságú elektronikus aláírás, amely minősített tanúsítványra épül, és amelyet biztonságos aláírás-létrehozó eszköz – pl. egy(chipkártya -segítségével hoztak létre. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mint a bizalmi szolgáltatókat nyilvántartó hatóság adatbázisa (http://webpubext.nmhh.hu/esign2016/szolgParams/main.do) alapján Magyarországon a Microsec Zrt., a Netlock Kft., a NISZ Zrt., a Magyar Telekom Nyrt. és a NOTARchiv Kft. minősül minősített bizalmi szolgáltatónak.

A minősített tanúsítvány jellemzői:

  • kizárólag bizalmi szolgáltató bocsáthat ki, kizárólag személyes regisztráció során (azaz a bizalmi szolgáltató munkatársának személyesen találkoznia kell a tanúsítványt igénylő személlyel)
  • minősített tanúsítvány kizárólag ember, azaz természetes személy számára bocsátható ki

Fontos tudni, hogy a minősített elektronikus aláírással rendelkező dokumentumról vélelmezni kell az ellenkező bizonyításig, hogy

  • a dokumentum tartalma az aláírás készítése óta nem változott meg, és
  • az aláírás-létrehozó eszköz az aláírás készítésének pillanatában az aláíró kizárólagos befolyása alatt volt

A polgári perrendtartásról szóló törvényünk szerint a minősített elektronikus aláírással hitelesített okirat teljes bizonyító erejű magánokirat.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírás a minősítettnél alacsonyabb biztonsági szintet képvisel, így kevesebb szabály is vonatkozik rá.

A fokozott biztonságú elektronikus aláírással hitelesített dokumentum megfelel az írásba foglaltság követelményeinek, de nem kapcsolódik hozzá az a vélelem, ami a minősített elektronikus aláíráshoz.

Az egyszerű elektronikus aláírás alatt pedig egy egyszerű email végén lévő aláírásra kell gondolni. Az ilyen aláírásról azt érdemes azonban tudni, hogy a bíróság nem utasíthatja el önmagában azért, mert elektronikusan hozták létre.

Mi a helyzet az AVDH-val?

Sajnos az AVDH-val való hitelesítés jelenleg nem alkalmas cégjegyzésre, tehát AVDH-val nem lehet aláírni például egy taggyűlési jegyzőkönyvet, vagy egy elfogadó nyilatkozatot. Az AVDH elsősorban arra szolgál, hogy egy magánszemély az állami szervekkel való ügyintézése során elektronikusan is eljárhasson.

Az egyik probléma az AVDH-val az, hogy csak magánszemélyként tudjuk igénybe venni: az AVDH használata során ugyanis nem megoldott, hogy a felhasználó (hitelesítést kérő személy) cégképviseleti jogosultsága ellenőrzésre kerüljön.

A másik probléma az AVDH-val kapcsolatban pedig az, hogyha ennek keretében akarunk aláírni egy dokumentumot, akkor első lépésként a NISZ Zrt. a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) általában az Ügyfélkapu segítségével azonosítja az aláíró személyt. (Az Ügyfélkapuval történő azonosítás esetén pedig elegendő az egyfaktoros azonosítás, azaz elegendő a felhasználónév és jelszó megadása).

További problémát jelent a gyakorlatban számos alkalommal előforduló helyzet is, nevezetesen, amikor egy szervezetnél (tipikusan bankoknál) együttes aláírási joggal rendelkeznek a cégképviseletre jogosultak. Az AVDH szolgáltatás keretében viszont nem megoldható, hogy ugyanazt a .pdf dokumentumot egynél több személy hitelesítse, így az AVDH .pdf dokumentumok együttes aláírásra nem használható.

Végezetül a eIDAS rendelet 3. cikk 9. pontja szerint az „aláíró” alatt „az elektronikus aláírást létrehozó természetes személy”-t kell érteni. Az AVDH esetében azonban az aláíró nem hoz létre aláírást. Az ilyen dokumentum nincs aláírva, mert nincs rajta elektronikus aláírás, hanem csak a NISZ Zrt. bélyegzőjével van hitelesítve. A NISZ Zrt. az elektronikus bélyegzőjével csak annyit igazol, hogy a dokumentum hitelesítését a jogszabályban meghatározott módon kérte a felhasználó. A dokumentumra így az AVDH-szolgáltatás keretében nem kerül rá a felhasználó aláírása.

Az AVDH-val hitelesített dokumentum nem tekinthető az azonosított személy saját aláírásának, hiszen egyrészt a dokumentum hitelesítéséhez használt tanúsítvány nem a felhasználóé, másrészt a felhasználó nem birtokolja a bélyegző privát kulcsát, a szolgáltatás igénybevétele során a kérésére egy harmadik személy, a NISZ Zrt. bélyegez le automatikusan egy dokumentumot.

Mivel lehet akkor aláírni elektronikusan a cégügyekben keletkezett iratokat?

Ahhoz, hogy egy vállalkozás képviselője jogosult legyen a vállalkozás nevében nem csak papír alapon, hanem elektronikusan is aláírni minősített elektronikus aláírással kell aláírnia az adott dokumentumot.

Egy vállalkozás képviselőjének abban az esetben van lehetősége dokumentumokat cégszerűen, elektronikus úton aláírni, amennyiben rendelkeznek a bizalmi szolgáltatók egyike által kibocsátott elektronikus aláírással és hitelesítő tanúsítvánnyal, valamint, hogy a tanúsítvány a cégjegyzékbe is bejegyzésre kerül (az elektronikus aláírás a cégjegyzésre jogosult cégszerű aláírás-mintájának fog ilyenkor minősülni).

A fent leírtakat összegezve, amennyiben a cégjegyzésre jogosult személy rendelkezik minősített elektronikus aláírással és ennek cégbíróságon történő bejegyzésére is sor kerül, akkor igazából a szokásos módon alkalmazott papír alapú aláírással egyező aláírást tud létrehozni.

dr. Erőss Tamás
dr. Lakatos Laura

További publikációk