A bizalmi vagyonkezelés egy olyan speciális jogintézmény, amely a vagyongyarapodással együtt járó gondok kiküszöbölésére ad alkalmas választ. E blogsorozat célja az olvasó érdeklődésének felkeltése a jogintézmény alapvető jellemzőinek a bemutatásával, különösen annak felépítése, alkalmazási-, és személyi köre, típusai, és garanciái. A sorozat első részeként megismerhetjük a bizalmi vagyonkezelési alapvető struktúráját és azokat az élethelyzeteket, amikor az alkalmazása ajánlott.

Mi az a bizalmi vagyonkezelés pontosan?

Leegyszerűsítve, ez egy olyan jogi konstrukció, amelyben az egyik fél (hívjuk őt vagyonrendelőnek) a vagyonát, vagy annak egy részét úgy adja át a másik félnek (őt pedig vagyonkezelőnek), hogy az tulajdont szerez a vagyonon azzal a megkötéssel, hogy a feleknek a megállapodása alapján egy bizonyos időben vagy feltétel teljesítésével egy harmadik személy (ő lesz a kedvezményezett) megszerzi ezt az átadott vagyont és annak hozamait.

Milyen célokra alkalmas a bizalmi vagyonkezelés?

Az egyik legnagyobb előnye a bizalmi vagyonkezelésnek az alkalmazhatóságának sokasága mivel ez egy olyan konstrukció, amely az öröklésre, a vállalkozások gazdálkodására, biztosítéki célra, vagyonvédelmi, házassági, vagy jótékonysági célokra kínál hatékony és gazdaságos választ.

A bizalmi vagyonkezelés mint öröklési jogra alternatíva

Alapvető probléma, hogy amíg az öröklési jog elméletben működőképes, addig a gyakorlatban gyakran túlságosan rugalmatlan. Akinek már volt halál a közeli hozzátartozói körében az pontosan jól tudja, hogy hónapokig vagy évekig is elhúzódhat a hagyatéki eljárás és mind ez idő alatt az örökhagyó vagyonát képező hagyaték felett nincs gyakorlásra jogosult személy. Ebben a passzív állapotban a vagyonban kár keletkezhet, haszon elmaradhat, vagy a vagyontárgyak teljes elértéktelenedéshez vezethetnek. Ennek legszembetűnőbb esete az, ha egy cégvezető halálakor nincs más cégvezetésre feljogosított személy, aki a napi döntéshozatali feladatokat elláthatja ezzel pedig leáll a vállalkozás tevékenysége és hosszú ideig nem állítható helyre.

Az öröklési joghoz képest a bizalmi vagyonkezelés tehát kontinuitást jelent a vagyon feletti rendelkezésben. A kontinuitáson túl viszont egy konkrét rendelkezési jogot biztosít számunkra, mivel lehetőséget ad arra, hogy halálunk után is rendelkezhessünk a felhalmozott vagyonunk sorsáról. A bizalmi vagyonkezelés gyakran használt megoldás arra az esetre, ha előre szeretnénk biztosítani forrást a következő generáció létbiztonságára, ugyanis előírhatunk olyan feltételeket a végintézkedésünkben, miszerint egy tékozlás megakadályozásához vagy méltatlanná válás esetére csak bizonyos feltételek teljesítésével kapja meg a kedvezményezett a juttatást (pl. a diplomaszerzéssel jár). De létezik akár ennek a fordítottja, amikor feltételhez kötjük a juttatás felfüggesztését vagy megszüntetését (pl. ha előírjuk, hogy a házastársunkat illet meg egy bizonyos vagyontárgy, azonban korábban éri halál, mint minket). A szándékunk alapja viszont lehet pusztán előrelátás is, ezért származhat olyan okból is, hogy az örökös kiskorú, fogyatékos, vagy önálló jövedelemmel nem rendelkezik.

Az öröklési jog szigorú szabályokat tartalmaz, ilyen például az osztályrabocsátás és kötelesrész. A Ptk. előírja az osztályrabocsátási kötelezettséget, amely azzal jár, hogy ha több leszármazó közösen örököl, mindegyikük köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amit az örökhagyó az életében nekik már átadott. A kötelesrész pedig az örökhagyó leszármazóját, házastársát, és szülőjét illeti, ha az örökhagyónak törvényes örököse vagy végintézkedése hiányában az lenne. Amennyiben tehát az indíttatásunk az, hogy mindenáron kizárjunk egy adott személyt az kötelesrészt meghaladó örökrészből, vagy hogy figyelmen kívül maradjon az életünkben elajándékozott vagyon akkor a bizalmi vagyonkezelés erre – egy legfeljebb ötven éves korláttal – tökéletesen megfelel.

Vállalkozás céljából történő felhasználás

A vállalkozók számára elsősorban azért lehet célszerű egy bizalmi vagyonkezelés mert egy kvázi képviseleti konstrukciót is kínálhat a vállalkozás számára, amelyben a vagyonkezelő képviselőként működik és jelenik meg a közösség előtt. Ez két okból is hasznos kezdeményezés: egyrészt azzal, hogy a fontosabb ügyletekben a vagyonkezelő mint eljáró személy mutatkozik és –mivel őt titoktartási kötelezettség is terheli – a fontosabb jogügyletekben az illetéktelen személyek előtt elleplezve maradhatnak a vállalkozók (ideértve egy vállalatfelvásárlást vagy egyeztetett piaci fellépést). Másrészt azoknál a vállalkozásoknál, ahol a szétaprózódott jogok találhatóak vagy ahol a tulajdonosok a világ több pontján tartózkodnak ott egy vagyonkezelő mint képviselő alkalmas az egységes és hatékony fellépésre (de akár olyan helyzetben is elképzelhető, ahol a munkáltató a munkavállalóit igyekszik bevonni a döntéshozatali folyamatban azonban ez a munkavállalók sokasága miatt nem kivitelezhető).

Egy függő jogi helyzet akkor jön létre, ha egy jogügyletben az egyik fél már teljesített, de a másik fél teljesítésére egy későbbi időpont van kikötve. Ilyenkor a teljesített fél ki van téve a veszélynek, hogy a másik fél nem, vagy nem megfelelően fog teljesíteni. Ennek elkerülésére gyakran a letéti konstrukciót választják a felek, mint biztosíték. Azonban kivételes esetekben nem alkalmazható a letét hiszen a Ptk. kimondja, hogy a letéti szerződés tárgya csak ingó dolog lehet, illetve a szolgáltatás a dolog megőrzésére irányulhat. Egy vállalatfelvásárlásnál ez gondot okozhat egyrészt a szerződés tárgya, másrészt pedig a szolgáltatás jellege miatt hiszen egy vállalat megvételénél annak az állapotának a fenntartásában érdekeltek vagyunk. Ha a vállalkozás a függő jogi helyzetben működésképtelenné válik akkor az értékvesztéshez vezethetne. Az esetben pedig, ha nem helyezzük egy vagyonkezelő irányítása alá a vállalkozást és ezzel az eladó irányítása alatt hagyjuk akkor ki vagyunk téve az eladó szándékos értékcsökkentés vagy más érdekkörbe való áthelyezés veszélyének.

A bizalmi vagyonkezelés mint biztosíték

Az új Ptk. fiduciarius hitelbiztosíték semmisségére vonatkozó szabályt vezetett be, ami azt jelenti, hogy a pénzkövetelések biztosítására kizárt a tulajdonjog-átruházás vagy a vételi jog kikötés, mint biztosíték. A bizalmi vagyonkezelés használatával viszont kikerülhető ez a tiltó norma abban az esetben, ha a vagyonkezelő és az eladónak a személye nem egyezik meg. A konstrukció pedig úgy néz ki, hogy az adós a kölcsön fedezetét szolgáló vagyontárgy tulajdonjogát átruházza a vagyonkezelőre úgy, hogy az adós és a hitelező a kedvezményezettek. Ha az adós nem teljesít, akkor a vagyonkezelő a hitelezőnek a vagyontárgyból ad kielégítést, illetve, ha a kölcsönszerződés felmondásra kerül akkor a vagyonkezelő a vagyontárgyat értékesíti és ebből szerez kielégítést a hitelező, majd a maradék visszakerül az adóshoz. Ha viszont az adós megfelelően teljesít akkor az adósnak visszajár a vagyonkezelésbe helyezett vagyontárgya. Amennyiben a felek ezt a konstrukciót választják az esetleges későbbi bírósági és végrehajtási eljárás kikerülhető, ezzel pedig gyorsabb és költséghatékonyabb választ ad mindkét félnek.

Vagyonvédelem

Sokan a felhalmozott vagyonukat harmadik személyektől úgy kívánják megvédeni, hogy annak egy részét bizalmi vagyonkezelésbe adják. Ezzel kikerül a vagyon a tulajdoni körükből. Ez leginkább azoknak ajánlott, akik a munkakörükben nagyobb kockázatokat vállalnak és féltik a családjuknak a jövőjét mivel a vagyonkezelésbe adott vagyon a hitelezőik számára elérhetetlenné válik. Az ilyen megoldás az ügyvédek vagy orvosok számára kecsegtető, akiknek a felelőtlen eljárásuk felelősségre vonást hordozhat maga után. De például az építkezési vállalkozóknak is ajánlott hiszen a befektetésekhez nagyobb hitelfelvételre van szükség és egy váratlan fordulattal csődeljárás révén mindent kockára tesznek.

Házassági szerződés

A modern világban egyre gyakoribb az, hogy házastársak még a házasság megkötését megelőzően házassági szerződés formájában bebiztosítják a saját vagyonrészüket. Alapvetően a házasságkötést követően – a kivételektől eltekintve – minden a házassági közös vagyonba kerül, amely egy későbbi válással elosztása kerül a felek között. A házassági szerződéssel előre megállapítható, hogy milyen vagyontárgyak, milyen arányban maradnak különvagyonként nyilvántartva. A bizalmi vagyonkezelés hasonlóan működne, tudniillik a felek a házasságkötést megelőzően felállítanának egy bizalmi vagyonkezelést és előírják mik azok a jövőbeli juttatások, amelyek, mint különvagyon, a vagyonkezelő tulajdonába kerülnek. A válást követően ezek a kijelölt kedvezményezett házastársra szállnak át.

Jótékonyság

Amíg az angolszász trust szabályozásban régóta ismeretes a ˝charitable trust˝ című intézmény, addig a magyar jogban sokáig kizárólag alapítvány létrehozásával volt lehetőség intézményesített adományozásra. A magyar jogban bevezetett bizalmi vagyonkezeléssel megteremtődött ez a választás nálunk is, habár a két jogintézmény mégis sok mindenben eltér egymástól. Egyrészt, az alapítvány általánosabb jellegű a bizalmi vagyonkezelésnél a vagyon felhasználási céljait tekintve. Alapvető különbséget jelent továbbá a kezelésbe adott vagyon mértéke. Másrészt, a bizalmi vagyonkezelés létrehozása jóval egyszerűbb és költséghatékonyabb folyamat, mivel nincs szükség alapító okirat megfogalmazására és annak a cégbíróságon történő bejegyzésére. A cél elérésével, vagy a vagyon kiüresedésével pedig megszűnik a szerződés, míg az alapítványt a nyilvántartásból törölni kell.

A bizalmi vagyonkezelés kiválósága abban rejlik, hogy szinte valamennyi élethelyzetben alkalmas választ adhat a felmerülő problémák sokaságában. Ha fel akar készülni az esetlegesen később felmerülő kockázatokra, legyen az csődeljárás, betegség, vagy házasság, akkor a megfelelő szakemberrel egy komolyabb teher kerülhet le a válláról és békésen tekinthet a jövőbe. A blogsorozat következő állomásán a bizalmi vagyonkezelés típusai kerülnek kivizsgálásra, ahol az olvasó meggyőződhet arról, miért éri meg üzletszerű vagyonkezelőhöz fordulni e kérdésben.

Kérdés esetén keresse munkatársainkat:
Dr. Békés Balázs
Prjevara Katalin