2022. január 1-én lépett hatályba az 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: „Szja tv.”) 67/C. §, ami a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelmet volt hivatott adóztatni. Az új szabályozás – azzal, hogy önálló jogcímen adóztatta a kriptojövedelmet – enyhített a tényleges adóterhen, hiszen e nélkül korábban az ilyen típusú jövedelmek egyéb jövedelemnek minősültek. A szabályozás nem leplezett célja volt továbbá, hogy a kriptovagyonokat „kifehérítsék”, ugyanis a magas adóteher és a könnyű eltitkolhatóság a magas arányú adóelkerüléshez vezetett.
A jogalkotó a szabályozás életbelépése óta eltelt közel másfél év tapasztalatai alapján a nyári adócsomagban finomított a szabályokon, a módosítások 2024. január 1-én lépnek majd hatályba.
A szabályozás bevezetésekor megjelent cikkünkben részletesen foglalkoztunk azzal, hogy pontosan milyen szabályok szerint kell adózni az ügyletek után. A részleteket nem ismételjük meg, de az általános szabályokat alább tisztázzuk a módosítások ismertetése előtt.
A kriptoeszközzel végrehajtott ügylet akkor valósul meg, ha a magánszemély kriptoeszközt cserél nem kriptoeszközre, legyen az akár pénz, értékpapír, vagy bármilyen tárgy. A magánszemélynek nyereséget vagy veszteséget tárgyévi szinten kell megállapítania, attól függően, hogy a bevételei meghaladják-e a kiadásit, vagy pedig fordítva. Ezen túlmenően a magánszemélyeknek lehetősége volt, hogy adókiegyenlítés formájában a tárgyévet megelőző két év veszteségét a tárgyévi nyereség csökkentésére használják fel.
Ahogyan azt az eredeti cikkünkben jeleztük, nem volt egyértelműen tisztázva, hogy lehet-e ügyleti veszteséget megállapítani, és így azt két évig a nyereség csökkentésére felhasználni olyan esetben, amikor a tárgyévben a magánszemélynek bevétele nem származott kriptoügyletből. A 2024-től alkalmazandó törvénymódosítás rendezi ezt a helyzetet, és egyértelműsíti az Szja tv. 67/C. § (2) bekezdésében, hogy akkor is lehet ügyleti veszteséget megállapítani, ha bevétele nem származott kriptoügyletből.
A jogalkotó ezen felül kiegészítette a kriptoeszköz megszerzésére fordított kiadások meghatározásának felsorolását azzal az esettel, amikor a magánszemély a kriptoeszközt magát jövedelemként szerezte meg. Ezzel szintén megválaszolt egy általunk korábban felvetett esetet, vagyis az ügyleti ráfordítás számításának metodikáját olyan esetben, amikor a magánszemély a kriptovalutát nem valamilyen kriptotevékenységgel szerezte meg. Így, amennyiben valaki kriptovalutában kap munkabért vagy osztalékot, akkor ezt a jövedelmet annak realizálásakor az alapulfekvő jogviszony szabályai szerint szükséges leadóznia. Ha pedig ezt a kirptoeszközt később kriptoügylet keretében nem kriptoeszközre cseréli, és így bevételt kell megállapítania, úgy a kriptoeszköz szerzésekor jövedelemként megállapított összeget lehet figyelembe venni ráfordításként. Így elkerülhető a jövedelem kétszeres adózása, és csupán a kriptoeszköz megszerzése és átváltása közötti potenciális árfolyamnyereség lesz adóköteles.
A Békés Partners szakértőihez kriptoügyletek adózásával összefüggő kérdések felmerülése esetén is bizalommal fordulhat.
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
