Korábbi cikkünkben megvizsgáltuk, hogy hogyan működnek a kriptoeszközzel folytatott ügyletek, illetve, hogy milyen technológiára épül a kriptok világa. Jelen cikkünk tárgya a magánszemélyek által kriptokkal végrehajtott ügyletek adózási kérdései.

Szabályozási keretek

2022. január 1-et megelőzően a kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem vegyes jövedelemnek minősült, ami ennél fogva az összevont adóalapba tartozott. Így az ügyleteket magas adó terhelte, ami az ügyletek nehezen ellenőrizhetősége miatt általában az adó nem megfizetéséhez vezetett, így egyértelmű volt, hogy a szabályozást modernizálni kell.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján az ilyen ügyletek már a különadózó jövedelmek között adóznak a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: „Szja tv.”) 67/C. § alapján, vagyis az effektív adókulcs már ténylegesen 15%.

Fogalmak, alapvetések

A kriptoeszköz a fent hivatkozott szakasz alkalmazásában olyan érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló elektronika alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható. Megosztott főkönyvi technológia alatt például a blokkláncot kell érteni. Így kriptoeszköznek minősül a törvény értelmében a kriptovalután felül az NFT is, és a metaverse-ekben szerzett digitális tárgyak, melyeknek az átruházása a blokkláncon keresztül történik, mint ahogyan korábbi cikkünkben írtuk.

Kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősül az olyan nyilvános ügylet, ahol a magánszemély kriptoeszközt ruház át és ezért cserébe nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket. Ha tehát valaki NFT-t vásárol Bitcoinért, úgy nem vesz részt a törvény értelmében kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben, hiszen nem cserél az ügylet során gazdát nem kriptoeszköz. Ha azonban valaki forintot vásárol Bitcoinért, úgy kriptoeszközzel végrehajtott ügylet jön létre, ami után a vevő ügyleti eredményt köteles megállapítani.

A kriptoeszközzel végrehajtott ügyletek esetén jövedelemnek minősül az adóévben elért ügyleti nyereség.

Ügyleti nyereséget akkor kell megállapítani, ha a tárgyévi bevételek meghaladják a tárgyévi kiadásokat. Nem kell ügyleti bevételt megállapítani a tárgyévben, ha az nem haladja meg a minimálbér 10%-át.

Ügyleti veszteséget pedig akkor kell megállapítani, ha a tárgyévi kiadások meghaladják a tárgyévi bevételeket.

Kriptoügyletek a gyakorlatban

A fent ismertetett fogalmak alapján vegyük végig, hogy keletkezik-e adózási pont egy NFT vásárlása során egy magánszemély vevőnél, akinek nincs semmilyen kriptovalutája.

Ebben az esetben ugyanis a magánszemélynek először megfelelő kriptovalutával kell rendelkeznie, ami például az Opensea esetében Ethereum. Amikor a magánszemély kriptovalutát vásárol, akkor a kriptovalutát szerző félnél nem keletkezik adózási pont, hiszen ő nem szerez nem kriptoeszköz formájában vagyoni értéket. Ezt követően az Ethereummal NFT-t vásárol, mely tranzakció során nem cserél gazdát kriptoeszköz, ezért ismét nem keletkezik adóztatási pont, vagyis ezen tranzakciók nem adóköteles ügyletek szja szempontjából a magánszemélynél.

Akkor mégis mikor és hogyan kell adót fizetni?

Összhangban a fentiekben kifejtettekkel, a kiinduló pont az, hogy adókötelezettség a magánszemélynél akkor és csak akkor keletkezik, amikor a magánszemély kriptoeszközt cserél nem kriptoeszközre, hiszen csak ebben az esetben vesz részt a magánszemély kriptoeszközzel végrehajtott ügyletben.

Adót a jövedelem után kell fizetni, ami az ügyleti nyereséget jelenti. Ügyleti nyereséget a korábban leírtaknak megfelelően az ügyelti bevétel és ügyleti kiadások pozitív különbsége adja ki (ha valaki kriptoeszközt cserél kriptoeszközre, ott ez fogalmilag kizárt).

Ügyleti kiadást az alapján kell megállapítani, hogy a tárgyévben milyen költségek vagy ráfordítások merültek fel a kriptoeszköz megszerzésével kapcsolatban. Az ügyleti kiadásokat az Szja tv. tételesen felsorolja. a differenciálás alapja az elidegenítésre kerülő kriptoeszköz megszerzésének a módja. Így, ha például a kriptoeszközt vásárolták, akkor a megszerzésére fordított kiadást lehet ügyelti kiadásként figyelembe venni, ha a kriptoeszközt „bányászták”, akkor a bányászatra fordított költségeket. Kiadás tekintetében fontos, hogy a jogszabály jelenlegi szövegezése szerint kizárólag a tárgyévi költségeket lehet figyelembe venni, függetlenül a költségnemtől. Így, ha a kriptovalutát a magánszemély éven túl tartja, a jelenleg hatályos szabályok szerint a beszerzésére fordított költséget nem számolhatja el ügyleti kiadásként, mivel az nem a tárgyévben merült fel.

További kérdés merül fel abban az esetben, ha valaki a kriptovalutát kriptovalutával vásárolja, vagyis kriptovalutát cserél kriptovalutára. Ilyen esetben ugyanis a költségek között ugyan fel lehet tüntetni a vételárat, mint igazolt kiadást, azonban, ha a vételár kriptovaluta, akkor kérdéses, hogy milyen értéken, vagyis, hogy azt az ügyletkori piaci értéken vehető figyelembe, vagy esetleg az átruházandó kriptovaluta megszerzésére fordított nem kriptoeszköz értéke. A jogszabály szövege erre konkrét választ nem ad, azonban a jogalkotó szándékából és az Szja tv. általános logikájából az következik, hogy az eredeti szerzésre fordított összeget lehet figyelembe venni, hiszen ellenkező esetben nem a teljes nyereség lenne megadóztatható.

Nézzünk ezúttal egy olyan példát, ahol keletkezik adóztatási pont

Ha valaki vásárol egy Bitcoint 15.000.000 Ft-ért, majd azt beváltja 13.75 Ethereumra, majd az Ethereumot eladja 14.000.000 Ft-ért a piacon, akkor a magánszemély vonatkozásában kizárólag az Ethereum eladása minősül kriptovalutával végrehajtott ügyletnek, így csak ezen ügylet lehet adóztatási pont. Ügyleti bevételnek minősül a 13,75 Ethereum piaci ára, ami 14.000.000 Ft volt, míg ráfordításként az az összeg számolható el, amit a vásárlására fordított. Tekintettel arra, hogy az Ethereumot Bitcoinnal vette, ahhoz hogy költséget állapíthasson meg először ennek kell meghatároznia az árát, forintban. Itt pedig felmerül a fent említett kérdés, vagyis, hogy ennek a forintban kifejezett értéke, vagyis az ügyleti költsége az az összeg lesz, ami az átruházáskor a Bitcoin piaci értéke, vagy pedig az az összeg, amit a Bitcoin megszerzésére fordított, vagyis 15.000.000 Ft. A fentiek szerint a törvény szövegéből mindkét megoldás levezethető, és a kérdés még nem eldöntött. Értelemszerűen ha az eredeti szerzésre fordított összeget lehet figyelembe venni, akkor az adózónak ügyleti veszteséget kell megállapítania, míg ha az Ethereum megszerzésére fordított összeget köteles figyelembe venni, akkor meg kell állapítania a Bitcoin piaci értékét az Ethereum szerzésekor, és ezen összeget állíthatja szembe az Ethereum piaci értékével az ügyleti eredmény megállapításakor

Adókiegyenlítés és egyéb szabályok

Az Szja tv. lehetőséget ad a magánszemélynek, hogy ha az adóévet megelőző két évben ügyleti veszteséget állapított meg, és ezt a veszteséget az adóbevallásában feltüntette, akkor ezt a veszteséget adókiegyenlítésre használhatja fel a tárgyévben.

Ezen felül a kriptoügyletekből származó jövedelem „kifehérítésére” szánt rendelkezés, hogy az adózó már a fenti szabályokat már a 2021-es adóévre vonatkozóan alkalmazhatja, pedig az csak 2022. január 1. hatállyal került bele a törvénybe. A rendelkezés értelmében ezen felül ha az adózó 2021-es adóévet megelőzően nem állapított meg kriptoeszközből származó jövedelmet, úgy választhatja ezen ügyletek tekintetében a jelenleg hatályos adózási szabályokat úgy, hogy azok eredményét a 2022-es adóévben veszi figyelembe.

Tisztázatlan kérdések

A kriptovaluták adózása kapcsán a következő években vélhetően számtalan olyan kérdés fog felmerülni, amire a jogalkotó a szabály létrehozatala során nem gondolt, illetve nem is gondolhatott. A jogalkotónak ezen kívül fokozottan nehéz dolga lesz, hogy egy szabályozatlan és robbanásszerűen fejlődő illetve változó piacot a klasszikus eszközökkel szabályozzon. Ilyen szabályozási kérdés a már általunk is említett eset, vagyis az ügyleti ráfordítás számítási metodikája abban az esetben, ha a magánszemély a kriptovalutát nem nem kriptovalutával vásárolta.

További érdekes kérdést vet fel az, hogy az olyan ügyletek, melyek két magánszemély között mennek végbe nem nyilvános piacon, azok kriptoeszközzel végrehajtott ügyletnek minősülnek-e. Vagyis ha valaki egy barátjától vásárol egy vagyontárgyat kriptovalutával, ott a vásárló félnél keletkezik-e kriptoeszközzel végrehajtott ügyletből származó jövedelem arra tekintettel, hogy az ügylet nem volt bárki számára elérhető.

Ezen kérdéseket, és ezen kérdésekhez hasonló számtalan kérdést kell az adóhatóságnak megválaszolnia az elkövetkező időszakban, amikor a szabályokat az adózók alkalmazni kezdik.

Dr. Békés Balázs
Dr. Takács Levente

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!