VISSZA A RENDES KERÉKVÁGÁSBA, AVAGY ISMÉT LEHET SZEMÉLYES DÖNTÉSHOZÓ ÜLÉST TARTANI A JOGI SZEMÉLYEKNÉL

A jogalkotó újabb, a koronavírus miatt bevezetett korlátozó szabályokon enyhített a 289/2021. (V. 31.) Korm. rendelettel. A június 1-jétől alkalmazandó rendelet értelmében jogi személy döntéshozó szervének ülése – ideértve küldöttgyűlést és a részközgyűlést is – megtartható a tagok személyes részvétele mellett. Tehát a korábbi szabályok, miszerint a jogi személy döntéshozó szervének ülése nem volt megtartható oly módon, hogy az a tag személyes részvételét igényelje már nem alkalmazandó.


Fontos megemlíteni ugyanakkor, hogy a döntéshozó szerv ülése a tag elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével történő részvételével továbbra is megtartható, illetve határozathozatalára – ha a jogi személyre vonatkozó törvényi előírás az ülés tartása nélküli döntéshozatalt nem zárja ki – az ügyvezetés kezdeményezésére ülés tartása nélkül is sor kerülhet akkor is, ha a jogi személy létesítő okirata e lehetőségekről és annak feltételeiről nem rendelkezik.

Az elektronikus hírközlő eszközökkel kapcsolatban ne felejtsük el, hogy még mindig hatályban vannak bizonyos járványügyi korlátozások, így, ha a döntéshozó szerv ülése az érintett létszám miatt előreláthatóan nem tartható meg úgy ez továbbra is megoldást nyújthat.

  • Néhány figyelembe veendő szabály:
    • Ha jogszabály a jogi személy döntéshozó szerve ülésének nyilvánosságát írja elő, a döntéshozó szerv határozathozatalára ülés tartása nélkül nem kerülhet sor.
    • Ha a jogi személy létesítő okirata az elektronikus hírközlő eszközök használatának, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatalnak a szabályairól nem rendelkezik, akkor is lehetőség van ezek alkalmazására, ilyen esetben a napirendre vonatkozó részletes tájékoztatás nem mellőzhető, és a határozat tervezetét a taggal közölni kell.
    • Az elektronikus hírközlő eszköz útján való jelenlétre vonatkozóan meg kell határozni az igénybe vehető, a tagok azonosítását, és a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikációt biztosító elektronikus hírközlő eszközöket és informatikai alkalmazásokat, és ha a jogi személy ügyvezetése a tagokat (képviselőiket) személyesen nem ismeri, meg kell határozni a személyazonosság igazolásának módját.
    • Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazat megküldésére legalább 8 napot kell biztosítani, alkalmazni kell a Ptk. ülés tartása nélküli határozathozatalára vonatkozó szabályokat, és a tag szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a tag személye, a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése és az arra adott szavazat.
    • A tag a szavazatát e-mailen is megküldheti.

A rendkívüli döntéshozó ülés napirendjére kell tűzni a jogi személy vezető tisztségviselőjének vagy testületi tagjának, az állandó könyvvizsgálójának a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig megszűnt megbízatása miatti intézkedést, ha a megbízatás meghosszabbításáról vagy új személy megbízásáról a jogi személy nem határozott.

Legkésőbb 2021. október 15. napjára összehívandó rendkívüli döntéshozó szervi ülés napirendjére kell tűzni, ha 2021. június 1-ig a jogi személy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendezések alkalmazásával a döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó ügyben határozott, e döntést.

Korlátolt felelősségű társaság esetében továbbá rendkívüli ülés napirendjére kell tűzni az alábbi esetekben hozandó határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor:

  • a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent,
  • a társaság saját tőkéje a törzstőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent,
  • a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette,
  • vagyona tartozásait nem fedezi,
  • valamint a törzstőke kötelező leszállítása esetén hozandó határozatok esetén.

 

Zártkörű részvénytársaság esetén pedig az alábbi esetben hozandó határozatokat, ha azok meghozatalára a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1-ig nem kerülhetett sor:

  • a részvénytársaság saját tőkéje veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent;
  • a részvénytársaság saját tőkéje az alaptőke törvényben meghatározott minimális összege alá csökkent;
  • a részvénytársaságot fizetésképtelenség fenyegeti vagy fizetéseit megszüntette;
  • vagy a részvénytársaság vagyona a tartozásait nem fedezi, illetve
  • kötelező alaptőke-leszállítás esetén hozandó határozatokat.

Ha a jogi személy ügyvezetése 2021. május 31. napján vagy azt megelőzően már döntéshozatalt kezdeményezett, a döntéshozó szervének ülését már összehívta, vagy a döntéshozó szerv ülés tartása nélkül döntéshozatalát már kezdeményezte, a döntéshozó szerv ülését vagy a határozathozatalt e rendeletnek a 2021. május 31-én hatályos rendelkezései szerint kell lefolytatni.

Kérdés esetén forduljon kollégáinkhoz.
Dr. Békés Balázs
Dr. Lakatos Laura

További publikációk