2023. június 6. napján törvényjavaslatot nyújtott be a Kormány, amivel számos adótörvényt kíván módosítani, többek között a személyi jövedelemadó törvény egyes bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseit is. Jelen cikkünk a bizalmi vagyonkezelést érintő változásokat mutatja be vázlatosan.
Vagyonrendelés mint értékesítés – a felértékelés adóztatása
Az első és legszembetűnőbb változás, hogy a személyi jövedelemadó szempontjából a vagyonrendelés értékesítésnek minősül, ahol bevételnek az az érték számít, amin a vagyonelemeket a kezelt vagyon könyveibe felvették, míg kiadásként az általános szabályok szerint levonható a vagyonelem szerzési értéke. A vagyonrendelő tehát csak felértékeléskor szerez jövedelmet, vagyis, ha a vagyon könyveibe magasabb értéken kerülnek be a vagyonelemek, mint amit a magánszemély a megszerzésükre költött. Az adófizetési kötelezettség abban az évben keletkezik, amikor a vagyonrendelés megvalósult.
Fontos kiemelni, hogy a vagyon könyveibe nem kötelező a vagyonelemeket piaci értéken felvenni, így adófizetési kötelezettség nem feltétlenül keletkezik vagyonrendeléskor.
A javaslat jelenlegi szövegezése szerint a javaslat hatálybalépése előtti vagyonrendeléseket e szabály nem érinti, a szabály pedig a kihirdetését követően 30 nappal lép hatályba.
Szerzési érték vagyonkiadáskor, hozamkifizetéskor
A javaslat rendezi azt is, hogy milyen szerzési értéket vehet figyelembe a magánszemély, ha egy vagyontárgyhoz vagyonkezelésen keresztül jutott hozzá. Ennek a relevanciája későbbi értékesítésnél van, ugyanis ez az összeg, ami a bevétel ellentételezésként merülhet fel.
Ha a magánszemély a kezelt vagyon induló tőkéjének a terhére kapja a juttatást vagyonkiadás keretében, akkor a szerzési érték az az érték lesz, amin a vagyontárgy a vagyon könyveiben értékhelyesbítés nélkül szerepel.
Ha a magánszemély a kezelt vagyon tartalékának terhére hozamkifizetés keretében kapja a vagyontárgyat, akkor a szerzési érték a vagyonkiadáskor a vagyoni érték megszerzésének időpontjára megállapított szokásos piaci érték.
Egyéb ingyenes juttatások
A javaslat rendelkezése szerint a kezelt vagyon részét képező vagyontárgy használatának ingyenes vagy kedvezményes átengedése a magánszemély részére adómentes lehet, azzal, hogy az ezzel kapcsolatban a kezelt vagyonnál felmerült költség, ráfordítás adóköteles.
Gyakorlati példán bemutatva, ha a vagyonrendelő az ingatlanát rendeli be a vagyonba, majd az ingyenes használatba adásra kerül a kedvezményezett részére, akkor maga az ingyenes használat adómentes lehet, de a juttatással kapcsolatban felmerült költség, ráfordítás (pl. értékcsökkenés) adóköteles lesz.
Melyik rendelkezés mikortól alkalmazandó?
A fenti módosítások általános szabály szerint csak a javaslat hatálybalépését követően létrejött vagyonkezelésekre szólnak, így egy korábban történt felértékelést már nem okozhat utólagos adófizetési kötelezettséget.
Azonban, ha a vagyonkezelési jogviszonyt még hatálybalépés előtt létrehozták, de a hatálybalépés után, ismét történik vagyonrendelés, úgy erre a vagyonrendelésre is kell alkalmazni a felértékelést megadóztató szabályt.
Hasonló a helyzet az egyéb juttatásokkal is, ha a arra a hatálybalépést követően kerül sor, akkor az új szabály alkalmazandó függetlenül a vagyonkezelés létrejöttének időpontjától.
A szerzési értékek tekintetében pedig az induló vagyon terhére történő szabályt akkor kell alkalmazni, ha a vagyonkiadás olyan vagyon terhére történik, amit a szabály hatályba lépése után rendeltek a vagyonba.
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
