Aki már látott Hollywood-i filmet az biztosan tud a tőzsdének a létezéséről és arról, hogy ha a Wall Street-en dolgozol akkor minden bizonnyal dollár-milliókat viszel haza a nap végén. Ugyanakkor ritka jelenség, ha valaki igazán tisztában van azzal, hogy a tőzsde milyen szerepet töltött be évszázadokon keresztül a nemzetközi kereskedelem kialakulásában, vagy hogy a kapitalizmus rendeltetésszerű működésében mennyire egy elengedhetetlen eszköz. Jelen cikk azt hivatott elérni, hogy egy rövid – önkényesen válogatott, a cikk keretein belül lehetséges – történeti áttekintést adjon a tőzsdéről.
A kezdetek kezdete
A civilizáció kezdete óta léteztek kereskedési központok, ahol az emberek összegyűltek, hogy a saját áruikat elcseréljék eleinte más áruért, később pedig már pénzért. Ezek a piacok megteremtették azt az alapvető koncepciót, hogy amennyiben mindenki kizárólag egy korlátozott fajta és mennyiségű (üzleti) tevékenységre koncentrál és az annak eredményeként létrehozott terméket elcseréli más által elkészített termékre, úgy a kereslet és a kínálat képes egy egyensúlyt teremteni – azaz, hogy mindenkinek az igényei kielégítésre kerüljenek – és mellesleg maguk az áruk is egy jobb minőséget fognak tudni képviselni. Ezzel az alapvető koncepcióval indult meg a piac, vagy más szóval az „árutőzsde” jelensége, amely aztán az elkövetkezendő évszázadokban egy fényévekkel komplexebb, de ugyanazon feltételeket és működési alapelveket követő értéktőzsdévé alakult át.
Szűkebb értelemben az árutőzsde kialakulása – habár ez egy sokak által vitatott kérdés – legkorábban a 12. századra tehető, amikor ugyanis Franciaországban az ún. „courtiers de change” elnevezésű személyek a bankok tulajdonában álló földeket kezelték a bankok nevében és javára. Ezeket a személyeket tekintjük a világ első brókereinek hiszen tudomásunk szerint először ekkor fordult elő az, hogy egy személy tulajdonában lévő terméknek a kezelését egy speciális szakmai tudással rendelkező személyre lett bízva.
A fentieken túlmenően további mérföldkőnek kell tekinteni azt is, hogy amíg évszázadokig az árutőzsde leginkább egy a mai értelemben vett piacra hasonlított, addig Belgiumban a 14. században olyan változások mentek végbe, amelyek már elvétve hordozták a modernkori kereskedelem ismertetőjegyeit. Ugyanis az árukereskedők elkezdek egy meghatározott, hivatalos fizikai helyen – „Brugse Beurse”-ben – összegyűlni és ott megkötni az áruikra nagyobbnál nagyobb volumenű ügyleteket. Ez a gyakorlat pedig elterjedt először Belgiumban, majd egész Európában és képes volt előkészíteni a terepet a Hansa városokban a kereskedelem felvirágázásra.
Még mielőtt a mai értelemben vett értéktőzsdéhez jutnánk, fontos megemlíteni egy harmadik előzményt, amely pedig szorosan Olaszországhoz köthető és amely szintén a 14. században vette kezdetét. Először Velencében, majd ezt követően Pisában, Veronában, Genovában, és Firenzében is elkezdtek bankok „állami” (pontosabban városállami) értékpapírokat forgalmazni, amelyek lényegében kötvények voltak és ezeket a városállamok forrás bevonás érdekében bocsátották ki határozatlan időre 5%-os éves kamattal. A száz éves háború és az ezzel járó – elsősorban az angol és francia nemesek sújtó – fizetésképtelenség miatt az ezen ügyletekben vetett bizalom megingott az évszázad vége felé. Ennek ellenére, mégis fennmaradt az intézmény és emellett fokozatosan kialakultak és elterjedtek a tulajdoni jogviszonyt megtestesítő értékpapírok is, azaz a részvények.
Az első értéktőzsdék
A világ első értéktőzsdéje 1602-ben alakult meg Amszterdamban és azt a célt volt hivatott szolgálni, hogy a Holland Kelet-indiai Társaságot – mint a világ első közkereskedett céget – összekösse potenciális befektetőkkel. Tudniillik ezen cég mögött az volt a koncepció, hogy a távol keletben történő kereskedelemmel járó kockázatokat csökkentsék a hajótulajdonosok, nevezetesen a viharok és kalózok miatti károk elszenvedését. A céget fenyegető kockázatokat a cég a befektetőkkel megosztotta és cserébe osztalék formájában honorálta, amely osztalék egyes években még a 16%-os mértéket is elérte. Alig néhány évtizeddel később a fentebb említett cég már nem csak részvényeket bocsátott ki, hanem kiadta az első vállalati kötvényt is.
Szintén az évszázad második feléhez közeledve két fontos eseményt érdemes megemlíteni; egyrészt 1620-ban megjelent a piacon egy második cég a Holland Nyugat-indiai Társaság személyében, illetve bekövetkezett az első tőzsdei összeomlás is. Az 1630-as évek tulipánmániája egy figyelmeztető jelzés volt arra, hogy milyen következmények várhatóak, ha egy adott áru iránti kereslet – ez esetben a tulipán magok iránti kereslet– hirtelen és drasztikusan megnövekszik majd ugyanilyen vehemenciával megszűnik. Az összeomlást átvészelte az amszterdami tőzsde, amely az elkövetkezendő évszázadokban tovább virágzott, majd – az angol polgárháborúban való holland részvétel és végső győzelemmel – ezen intézmény átterjedt a kontinensről az szigetországba.
A dicsőséges forradalmat követően létrejött londoni tőzsde eleinte a helyi kávéházokból fejlődött ki hiszen maguk a brókerek ki voltak tiltva a kereskedelmi epicentrumból („Royal Exchange”) és emiatt ezekben a kávéházakban kerültek felfüggesztésre a részvényeknek és áruknak a piaci értéke. Maga a londoni tőzsde hivatalosan 1773-ban kezdte meg működését és habár az elkövetkezendő évtizedekben átélt számtalan válságot– aminek következtében az állam korlátozta a közkereskedésben résztvevő cégek számát – ma mégis a történelem egyik legrégebbi tőzsdéjének ismerjük. A 18. század végén szintén megindult a kereskedés az amerikai kontinensen, először Philadelphia városában, majd megalakult a New York-i tőzsde 1792-ben, amely valódi konkurencia nélkül működött egészen 1971-ig amikor ugyanis – szintén New York-ban – megalapították a NASDAQ-et.
A tőzsde rendeltetése
Ahogyan az eddig részletezett históriából is kitűnik, a tőzsde több célt is hivatott szolgálni. A tőzsde legfőbb rendeltetése abban áll, hogy egy hatékony platformot ad arra, hogy egymással találkozzon a tőke és a vállalkozói szellem, vagyis itt van lehetőség arra, hogy egy vállalkozás rátaláljon az annak megvalósításához szükséges forrásokra és egyidejűleg, hogy a szabad tőkével rendelkező befektetők megismerjék azokat a lehetőségeket, amelyekben ezt a tőkét nyereségre válthassák.
Az alapkoncepción túl a tőzsde egyéb hasznos funkciókat tölt be. Egyrészt – mint a Holland Kelet-indiai Társaság esetében is a hajótulajdonosoknál – a tőzsde megteremti annak a lehetőségét, hogy a vállalkozással járó kockázatokat és kitettséget a vállalkozó megossza másokkal (nyereségben való részesedésért cserébe). Ezzel pedig tulajdonképpen többen részesülnek a jóban, de többen is viselik a rosszat. Másrészt maguk a tőzsdei értékpapírok egy rendkívül likvid befektetési instrumentumot képeznek azzal, hogy szinte bármikor pénzre válthatók azonnal; ezzel szemben például egy ingatlan csak nagy erőfeszítés és költség árán lehetne értékesíteni. Említésre méltó továbbá, hogy – többségében – az értékpapírokkal járó költségek meglehetősen alacsonyak. Utolsósorban pedig az értékpapír és a tőzsde mellett szól maga a nyilvánossági elem; tudniillik a tőzsde szigorú szabályokat ír elő a nyilvánosan elérhető adatokra vonatkozólag és ez pedig a befektető részére egy magas szintű biztonságot ad. A befektető a legfontosabb adatokat – mint például a cég teljesítményével, személyi állományával kapcsolatos adatokat – bármikor megismerheti, ezzel lehetővé téve a prűdens és körültekintő döntéshozatalt.
Jelen cikk mindenekelőtt azért íródott, hogy a tőzsde kialakulásának egyes mozzanatairól egy általános áttekintést adjon a szerző és ezzel alapot adjon a további cikkek érdeklődése és megértése iránt.
