A jövő szerződései – Mik azok az „okos szerződés”- ek?

Az okos szerződések („smart contracts”) a blockchaintechnológiában tárolt kódok, melyek végrehajtják a beléjük kódolt feladatokat egy magas biztonságot adó technológiával. A fogalom Nick Szabo, magyar származású informatikus és jogásztól származik. Sokan vitatják, hogy az okos szerződések valóban szerződéseknek tekinthetőek-e a szó hagyományos értelmében, a fogalom azonban mégis ebben a formában honosodott meg. A jelen cikkünkben a smart contracts nyújtotta lehetőségekkel foglalkozunk. 

Az okos szerződések alapját képező blockchain technológiáról mindenkinek elsősorban a kriptovaluták jutnak eszébe, azonban a blockchain technológiának van egy olyan felhasználási módja, amelyről már kevesebben hallottak viszont annál nagyobb jelentőséggel bír. Az okos szerződés technológia olyan perspektívát kínál, mely gyökeresen fogja megváltoztatni az életünket és hagyományos hivatásokat – köztük a jogászi pályát is. Ebből a szempontból nem elhanyagolható körülmény, hogy míg a kriptovaluták jövője nagyban múlik a beléjük vetett bizalmon, illetve a hagyományos pénzügyi rendszer ellenállásán addig a blockchain technológiákkal szemben nem valószínűsíthető olyan erős ellenérdekű fél globálisan, amely annak térhódítását meg tudná akadályozni.

Az okos szerződések – egy hagyományos online platformmal ellentétben – mivel a blockchain technológiára épülnek megakadályozza, hogy védendő adatok egy szolgáltatónál összpontosuljanak. A blockchain egy elosztott adatbázis, amely egy folyamatosan növekvő, adatblokkokból álló lista nyilvántartását végzi, a hamisítást és módosítást kizáró módon.

Külföldi példák

Példaként érdemes felhozni, hogy a svéd kormány és a svéd földhivatal bankok bevonásával azzal bízta meg a ChromaWay, Kairos Future and Telia cégeket, hogy kísérleti jelleggel alakítsanak ki egy olyan telefonon elérhető appot, mely az ingatlanok hirdetését, az eladó és vevő egymásra találását, az ingatlanok jelzálogjoggal való megterhelését és a jelzáloglevél aláírását kezeli oly módon, hogy azok a ingatlan nyilvántartásba is bejegyzésre kerülnek. A technológiát befejező tanulmány nemcsak arra a konklúzióra jut, hogy a blockchain technológia egy jó megoldás, hanem az egyedüli online megoldás, amely elfogadható, tekintve a földhivatali nyilvántartások jelentőségét.

Létezik emellett sikeres alkalmazása a technológiának a népszámlálás, a szervtranszplantáció és a városi kertészkedés területén is.

Magyarországi alkalmazás

Svédországban a fejlesztésre a földhivatali nyilvántartás kevésbé magas színvonala, az eljárások 4 hónapos elhúzódása miatt volt szükség. Képzeljük el egy ilyen megoldást Magyarországon egy pillanatra: ki lehet iktatni az online hirdetőfelületeket, az ingatlanügynököket, a vevő hitelképességét már a folyamatot megelőzően ellenőrizheti, a banki folyamatok felgyorsulhatnak, állami támogatás igénybevétele esetén pedig nincs szükség kiterjedt állami apparátusra. Mindezeket a részfolyamatokat a felek csupán otthonról a telefonukról intézhetik kényelmesen.

Azonban az ügyvédek feladata is leegyszerűsödhet, amennyiben az eladási szándék megszületésétől kezdve a földhivatali bejegyzésig egy online platformra helyeződik át a folyamat jelentős része. A tulajdoni laphoz a vevő már korábban hozzáférhet (nemcsak éves szinten kettő alkalommal) és így csökkenhet az esélye, hogy a tulajdoni lapon elidegenítést akadályozó körülmények túl későn merüljenek fel. Ezeket a problémákat maga a rendszer is helyre tudná állítani (pl. állami támogatás esetén a határozott idő lejárta miatt nem automatikus ma sem az állami elidegenítési tilalom törlése, ezért az illetékes kormányhivatal előtt ma eljárást kell indítani és az eljárás eredményét megvárni az adásvételi szerződés aláírását megelőzően). Emiatt nem az ügyvéd előtt fog kiderülni, hogy az adásvételre csak hónapok múlva kerülhet sor, ha egyáltalán megmarad addig a felek akarata.

Budapesten ma már egyre ritkább, hogy az ellenértéket hitel felvétele nélkül tudják a vevők kiegyenlíteni. Sőt, nem ritka, hogy a vásárolt ingatlant is hitel terheli, de az eladók más ingatlanba szeretnének költözni. Ilyenkor hitelkiváltásra van szükség, melynek sikere nagyban függ az okiratszerkesztő ügyvéd jártasságán és a felek rugalmasságán. Ez azonban sok időt vesz igénybe az ügyvéd oldalán, különösen abban a nem kívánt esetben, ha szerződést is kell módosítani mivel az első hitelintézet elutasítja a vevőt. A szeződésmódosítást ezt követően el kell készíteni és a feleket is be kell hívni (ha nem online ellenjegyzés mellett döntenek). Ha az „okos szerződésekkel” olyan felület jön létre, ahol a hitelintézet egyedi igényei fel vannak tüntetve, az ügyvédek nem kell áttanulmányozzák a bankok egyedi követelményeit hitelkiváltás esetén a megfelelő adásvételi szerződés megszerkesztéséhez, mert az az adatbázis részért fogja képezni. Ha az erre adott 60-120 napon belül a vevő hiteligényét mégis elutasítják, könnyedén a szerződés részévé tud válni a másik bank egyedi igénye is.

A földhivatali ingatlan nyilvántartási kérelem benyújtása is gyorsabbá válhat és az elbírálást sem fogja egy váratlan esemény (l. koronavírus hatása) kitolni. Sőt, tekintve a magas biztonságot, amit a technológia nyújt, arra is lehetőség van, hogy a vételár teljes kifizetését a rendszer nyomon kövesse és automatikusan beadásra kerüljön a földhivatali tulajdonjog bejegyzési engedély, amit jelenleg ügyvédi letétbe helyezett bejegyzési engedéllyel oldanak meg.

Továbbá olyan megoldások is lehetségesek az okos szerződéssel, annak körültekintő végiggondolását követően, hogy az eladó kiköltözésének elmaradása esetén a tipikusan kikötött kötbér automatikusan levonásra kerülhet az eladó bankszámlájáról és az ingatlanban meglévő rejtett hibák felmerülése esetén sem kell hosszas pereskedésnek elébenézznek a felek.

Lényegében a lehetőségek tárháza végtelen. Az csupán az ügyvédi kamara által védett monopóliumon múlik, hogy a szerződés ellenjegyzésének garanciáját kiengedi e a kezéből a nagy biztonságot adó blockchain technológiának.

Mit fognak ebből érzékelni az ingatlanok eladói és vevői

A legtöbb rendszerszínű változtatás egy tanulási görbén megy keresztül: az online rendszerek először valószínűleg sok nehézséget fognak okozni, azonban a folyamat lezárultával a felhasználók egy hatékonyabb és megbízható megoldást tartanak a kezükben, melyet teljes mértékben átláthatnak a jelenlegi sokszereplős és költséges folyamat helyett mindössze egy okostelefonnal a kezükben.

Ráadásul a technológia garantálja, hogy a felhasználók adatai nem egy szolgáltatónál gyűlnek össze és hasznosulnak. Ez a blockchain technológia fő előnye: decentralizált és nem manipulálható külső körülmények által. Így megfelelő kódolással a nyilvánosság számára fontos adatok akár ingyenesen is elérhetővé válnak, míg a védendő adatokat pedig minden eddiginél biztonságosabb technológia fogja védeni, melyet nem befolyásol az adott ország teherviselő képessége.

Mit jelent ez a jogászi pálya szempontjából

Az adásvételekhez kapcsolódó okiratszerkesztés Magyarországon egy biztos bevételi forrást jelent az ügyvédi kar számára, így a fent felvázolt fejlődési irányt nem feltétlen támogatná egyöntetűen az ügyvédi kar. Azonban elgondolkodásra ad lehetőséget az ingatlanpiac jelenlegi fejlődési iránya. Az elmúlt évtizedben, pont az ilyen egyre bonyolultabbá váló ügyek miatt enyhe növekedés volt tapasztalható az ügyvédek által szabott díjban. Habár vitatható ez az álláspont, de egy adott ponton túl nem növelhető tovább az elkért ügyvédi díj. Ebből a szempontból pedig jó fejlődési irányt jelenthet, ha a fent felsorolt nehézségekkel már nem az ügyvéd kell egyedül szembenézzen és felkészítse az ügyfeleket. Ezt figyelembe véve az ügyvédi karnak is megfontolandó milyen körülmények mellett látja támogatásra érdemesnek a blockchain előretörését.

Záró gondolat

A fenti gondolatébresztő gondolatok egy lehetséges alkalmazási területen keresztül kerültek bemutatásra. Természetesen egyáltalán nem biztos, hogy az „okos szerződések” pont az adásvételi szerződések és az ingatlanpiac területén fognak először meghonosodni. Egy biztos: előbb-utóbb azokra a kérdésekre válaszokat kell tudni adni a szereplőknek, hogy hol és milyen mértékben bíznak meg új technológiákban, figyelembe véve azt a nem elhanyagolható körülményt sem, hogy a technológia bevezetése milyen munkahelyek elvesztésével fog járni.

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:

Dr. Békés Balázs
Dr. Kovács D. Zsuzsanna

További publikációk