Vagyonadó-kalkulátor
Vegye fel vagyonelemeit egyenként. A kalkulátor mindegyiket a törvényjavaslat saját értékelési szabálya szerint értékeli, adóalanyonként (Ön, házastárs, kiskorú gyermek, bizalmi vagyonkezelés) kiszámolja az adóalapot és a fizetendő adót, és megmutatja, mennyire bizonytalan a becslés. Az adatok csak az Ön böngészőjében számolódnak, sehova nem kerülnek. Cégrészesedés képlet szerinti értékét külön is kiszámolhatja a cégérték-kalkulátorral.
Olvasson tovább
A kalauz három olvasataA kalkulátor a 2026. október 27-én benyújtott T/930 törvényjavaslat szövegén alapuló becslés. A végleges törvény, a végrehajtási rendeletek, a NAV indexáló kalkulátora és tömeges ingatlanértékelési modellje, valamint a nemzetközi egyezmények eltérő eredményre vezethetnek. Nem minősül adótanácsadásnak; konkrét döntés előtt minősített adótanácsadóval kell egyeztetni.
Mit jelent a vagyonadó Önnek?
Akinek a teljes vagyona, a hitelei levonása után, december 31-én meghaladja az 1 milliárd forintot, annak évente a milliárd feletti rész 1 százalékát kell befizetnie. A javaslat szerint ez már 2026. december 31-ére vonatkozik, az első befizetés 2027. augusztus 31.
Mi változott a benyújtott javaslatban?
A mentes sáv (1 Mrd Ft), az adókulcsok (1% / 1,5%), a hatálybalépés (2026. december 15.), az első határidő (2027. augusztus 31.), az adóalanyi kör és az illetőségi szabályok nem változtak; a bizalmi vagyonkezelésre, magánalapítványra és külföldi trustra vonatkozó szabályok érdemben szintén változatlanok. A fontosabb módosítások az októberi tervezethez képest:
- Kisebbségi kedvezmény családon belül: a közeli hozzátartozók (házastárs, szülő, gyermek, testvér) részesedését össze kell számítani. Két házastárs 30–30%-a együtt 60%, így nem jár kedvezmény; két testvér 20–20%-a esetén 30% helyett 25%. Az élettárs nem számít. 1. mell. V. d)
- Kis cégek egyszerűbben: legfeljebb 100 millió Ft saját tőkéjű társaságnál a képlet helyett a saját tőke tulajdoni hányadra jutó része választható. 15. § (9)
- Negatív saját tőke nullának számít, így nem csökkenti a nyereségből számított cégértéket – egyes cégeknél ez magasabb értéket ad. 1. mell. V. a)
- Külföldi vagyon beszámítása szigorodott: az egyezmény alapján mentesített külföldi vagyonra jutó adót a kapcsolódó tartozások és az 1 milliárdos sáv levonása után kell számítani. Példa: 3 Mrd belföldi + 2 Mrd mentesített külföldi vagyonnál 40 M − 10 M = 30 M Ft a magyar adó (a tervezet szerint 20 M lett volna). 11. §, 12. § (2) c)
- Tőzsdei részvények: az év végi záróárfolyam a főszabály, és ha az több mint 10%-kal eltér az átlagtól, az átlag számít – az átlagolási időszak a tervezet 30 napjáról 180 napra nőtt (100 000 részvény, 5 000 Ft záróár, 4 000 Ft átlag → 25% eltérés → 400 M Ft, nem 500 M). A 2026-os átmeneti átlagár-választás részvényeknél elmaradt, a kötvényeknél megmaradt. 15. § (1)–(2), 39. § (2)
- Ingatlan: aki a NAV értékelési modelljét valós adatokkal használja, annál a NAV csak az adatok valótlanságának bizonyításával állapíthat meg más értéket; a modell az üdülőkre és a telkekre is kiterjed; a szakértőt 30%-ot meghaladó alulértékelésnél 100 ezer Ft bírság és ismétlődésnél törlés fenyegeti. 31. § (4), 23. § (5)–(7)
- Külföldi ingatlantartó cég: az ingatlanhoz kapcsolódó tartozások levonhatók, a csökkentett értéket a tulajdoni hányaddal kell arányosítani. 18. §
- Adminisztráció: a rejtett tartalékhoz nem kell könyvvizsgálói felülvizsgálat, ha a piaci értéket a törvényi számítás adja; az 500 M Ft feletti tőkéjű cég csak a tulajdonos kérésére ad adatot; adathiány esetén végső soron a bekerülési érték számít; az adószámos magánszemély tevékenységéhez használt ingóságok teljes értékben számítanak; a külföldi magánszemélynek adóazonosító hiányában a bevallás előtt be kell jelentkeznie. 34. §, 15. § (10), 9. § (4), 16. § (4), 29. § (8)
- Kapcsolódó, külön törvényjavaslatban: „exit tax”. Aki 2027. január 1-jétől megszünteti magyar adóügyi illetőségét, és az előző tíz évből legalább ötben belföldi illetőségű volt, annak 500 M Ft feletti értékpapír-, részesedés-, kripto- és biztosítási vagyona (vagy legalább 20%-os, 250 M Ft feletti részesedése) nem realizált értéknövekménye után 15% szja-t kell fizetnie; EU/EGT-be költözésnél a fizetés kamatmentesen halasztódik. Ez a vagyonadótól független, de a kiköltözési tervezést közvetlenül érinti (a részletek a benyújtott adócsomag sajtóösszefoglalóin alapulnak).
Kit érint?
- Magyarországon élő magánszemélyeket, a világ bármely pontján lévő teljes vagyonukkal. 7. § (1)
- Külföldön élő magyar állampolgárokat is, kettős állampolgárokat is, magyar lakcím nélkül is, egészen addig, amíg legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön nem élnek. 5. § 3. pont
- Külföldi illetőségű személyeket csak a magyarországi ingatlanjaik, az azokhoz kapcsolódó jogaik (például haszonélvezet) és a magyar (vagy magyar ingatlanos) cégekben lévő részesedéseik után. 7. § (2)
- Bizalmi vagyonkezelésben (BVK), magánalapítványban vagy külföldi trustban tartott vagyont, mint önálló adóalanyt. 6. §, 5. § 45. pont A bizalmi vagyonkezelés részletes szabályai a fülön vannak.
A házastársak külön-külön adóalanyok, mindkettőjüket megilleti a saját 1 milliárdos mentes sáv. A kiskorú gyermek vagyonát főszabály szerint a szülőnél kell figyelembe venni, kivéve azt, amit a gyermek örökölt vagy saját munkájával szerzett. 10. § (2)–(5)
Mennyit kell fizetni?
Csak az 1 milliárd forint feletti nettó vagyon adózik. Az adóalap első 100 milliárd forintja után 1%, az e feletti rész után 1,5% a kulcs. 9. §, 12. § (1)
| Nettó vagyon dec. 31-én | Adóalap | Éves adó | Tényleges teher |
|---|---|---|---|
| 900 millió Ft | 0 | 0 Ft | 0% |
| 1,5 milliárd Ft | 0,5 Mrd | 5 millió Ft | 0,33% |
| 3 milliárd Ft | 2 Mrd | 20 millió Ft | 0,67% |
| 10 milliárd Ft | 9 Mrd | 90 millió Ft | 0,90% |
| 150 milliárd Ft | 149 Mrd | 1,735 milliárd Ft | 1,16% |
A kiszámított adót csökkenti az adott vagyonelem után az adóévben esedékes és megfizetett helyi adó (például építményadó, telekadó), gépjárműadó és ezek külföldi megfelelője, valamint a kötelező értékbecslés díjának fele (legfeljebb 2 millió Ft). 12. § (2)
Mi számít bele a vagyonba?
A főszabály az, hogy minden, aminek pénzben kifejezhető értéke van. 1. §, 5. § 43. pont
- Ingatlanok itthon és külföldön: lakás, nyaraló, iroda, telek, termőföld.
- Cégrészesedések, akkor is, ha a cég nem tőzsdei; ezek értékét törvényi képlet adja a saját tőkéből és az elmúlt három év nyereségéből.
- Bankszámlák, készpénz, betétek, állampapírok, kötvények, befektetési alapok, tőzsdei részvények.
- Kriptoeszközök és befektetési arany, ezüst, platina, palládium, értékhatár nélkül.
- Megtakarítási életbiztosítások és nyugdíjbiztosítások visszavásárlási értéke.
- Másnak adott kölcsönök, opciók, haszonélvezeti és használati jogok.
- Drága személyes tárgyak: a 3 millió Ft feletti egyedi értékű műtárgy és ékszer, az egységként értékelt, 3 millió Ft feletti gyűjtemény, és a 10 millió Ft feletti autó, hajó, repülő. 9. § (3)
Mi marad ki?
- A lakás szokásos berendezése és a személyes használati tárgyak, ha nem lépik át a fenti értékhatárokat. Egyéni vállalkozói, őstermelői vagy adószám birtokában folytatott más önálló tevékenységhez használt, illetve költségként elszámolt ingóságnál ez a mentesség nem él. 9. § (3)–(4), 16. § (4) A visszajáró helyi adó és gépjárműadó nem vonható le az adóból. 12. § (2) b)
- A Munkavállalói Résztulajdonosi Programban (MRP) lévő részesedés, kivéve a „különleges” MRP-t. 9. § (5)
- Az a személyes közreműködéshez vagy teljesítményhez kötött opció (tipikusan munkavállalói, vezetői opció), amely a feltétel teljesüléséig nem gyakorolható és nem ruházható át. 27. § (7)
Mi vonható le?
A december 31-én fennálló, igazolt tartozások: hitelek és kölcsönök, ha közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalták őket, valamint a jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló tartozások. Külföldi illetőségű adóalanynál csak az adóköteles magyar vagyonelem megszerzéséhez, fenntartásához kapcsolódó hitel vonható le. (A külföldön élő magyar állampolgár a 10 éves szabály miatt belföldi illetőségű maradhat – nála minden okiratolt tartozás levonható.) 9. § (1)–(2)
Hogyan értékelik a vagyont?
- Ingatlan: ha az elmúlt 12 hónapban adásvétel vagy öröklés történt, annak értéke; ha 10 éven belül, akkor indexálva; egyébként a NAV tömeges értékelési modellje. Az indexált érték és a NAV-modell helyett Ön szabadon választhat független szakértői értékbecslést, ami sok esetben kedvezőbb és bírságvédelmet ad; a 12 hónapon belüli adásvételi vagy öröklési érték helyett viszont szakértői érték csak kivételesen, az ügylet sajátos körülményeinek igazolásával alkalmazható. 19–23. §, 21. § (4), 31. § (2)
- Nem tőzsdei cég: a saját tőke egyharmad és a tőkésített nyereségképesség (az elmúlt három év átlagos adózott eredménye ÷ 0,15) kétharmad súllyal, azaz V = (ST + 2 × H) ÷ 3; a negatív saját tőke nullának számít; legfeljebb 100 M Ft saját tőkénél a saját tőke arányos része is választható; kisebbségi részesedésnél – a közeli hozzátartozók hányadával összeszámítva – 25–30% diszkont vehető igénybe. 1. melléklet I., V. a), V. d), 15. § (9)
- Tőzsdei részvény, kripto, arany: alapvetően az év végi piaci ár (részvénynél, ha a záróár több mint 10%-kal eltér az utolsó 180 nap forgalommal súlyozott átlagától, az átlag); kötvénynél, állampapírnál az utolsó 20 kereskedési nap záróár-átlaga. 15. § (1)–(2), 25. § (2)–(3), (12)–(13)
Mire figyeljen különösen?
- A vagyonhoz nem jár likviditás. Az adót akkor is ki kell fizetni, ha a vagyon ingatlanban vagy cégben van. Kérelemre legfeljebb 12, kivételesen 24 havi részletfizetés adható; az automatikus részletfizetés nem alkalmazható. 30. §
- Házastársak: házassági vagyonjogi szerződés hiányában a közös vagyon fele-fele arányban oszlik meg; a névre szóló nyilvántartott vagyonelemekről közösen dönthetnek, ehhez azonos tartalmú nyilatkozat kell augusztus 31-ig. 10. § (2)–(3)
- Alapítványok, BVK: az ugyanattól a vagyonrendelőtől, egymás Ptk. szerinti hozzátartozóitól (ez a közeli hozzátartozónál tágabb kör: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa is – Ptk. 8:1. § (1) 2. pont) vagy kapcsolt vállalkozásoktól származó vagyonkezelési adóalanyok osztozni kénytelenek egyetlen 1 milliárdos mentes sávon. A már működő vagyonkezelési adóalanyokat a hatálybalépéstől számított 30 napon belül be kell jelenteni a NAV-nál. 28. § (3)–(6), 39. § (3)
- Kiköltözés: az adott évi kötelezettség a belföldi illetőség megszűnése előtti napra vonatkozó vagyon alapján akkor is keletkezik. 5. § 35. pont
- Az adó 5%-áról rendelkezhet a Nemzeti Együttműködési Alap javára. 35. § (2)
Teendők még 2026. december 31. előtt
- Teljes vagyonleltár készítése tulajdoni hányadokkal, külföldi elemekkel együtt.
- Az illetőség tisztázása, különösen kettős állampolgárság vagy külföldi lakóhely esetén.
- A házassági vagyonjogi szerződés és a házastársak közötti megosztás áttekintése.
- Az ingatlanok utolsó adásvételi, öröklési, illetékhivatali értékeinek összegyűjtése.
- A cégek könyvelőjével egyeztetés a saját tőkéről, az elmúlt három év adózott eredményéről és az 500 millió Ft feletti tőkéjű cégeknél a könyvvizsgált rejtett tartalék adatairól.
- Hitelek okiratainak rendezése: csak a megfelelő formában dokumentált tartozás vonható le.
- Likviditási terv 2027. augusztus 31-re.
Mennyire érint engem?
Vegye fel vagyonelemeit, és a kalkulátor a törvényjavaslat értékelési szabályai szerint kiszámolja az adóalapot és a fizetendő adót – adóalanyonként, bizalmi vagyonkezeléssel együtt.
A vagyonadó-törvényjavaslat szakmai elemzése
A tervezet a teljes nettó vagyonra kivetett, illetőségi és állampolgársági alapon is kapcsolódó, éves, önadózással teljesítendő közteher. Szerkezete a svájci és spanyol modellhez áll közel, de értékelési rendszere sajátosan magyar: az illetékeljárási adatokra, a NAV tömeges értékelési modelljére és egy tőkésített nyereségen alapuló cégérték-képletre épül.
1. Hatály és időbeli alkalmazás
- Hatálybalépés: 2026. december 15. 36. § A 2026. tárgyév a hatálybalépéstől december 31-ig tartó csonka időszak, de az adókötelezettség a december 31-i teljes vagyonállapotra keletkezik, időarányosítás nélkül. 39. § (1), 8. § (2)
- Első bevallási és fizetési határidő: 2027. augusztus 31. Bevallási kötelezettség csak fizetendő adó esetén van. 29. § (1)
- 2026-ra átmeneti értékelési választás csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál maradt: a 20 kereskedési napos záróár-átlag helyett a 2026. tárgyévre (a december 15–31. közötti csonka időszakra) számított átlagár is alkalmazható. A tőzsdei részvényekre vonatkozó párhuzamos lehetőséget a benyújtott javaslat elhagyta, így részvénynél már 2026-ra is az általános szabály érvényes: év végi záróárfolyam, és csak 10%-ot meghaladó eltérésnél a tárgyév utolsó 180 napjának forgalommal súlyozott átlagárfolyama. 39. § (1)–(2)
- A hatálybalépéskor már fennálló belföldi vagyonkezelési adóalanyok és az adóköteles vagyonelemmel rendelkező külföldi vagyonkezelők bejelentési határideje 30 nap, vagyis 2027. január 14. 39. § (3)
1/A. Változáskövetés: az egyeztetési tervezettől a T/930-ig
A kormány 2026. október 27-én benyújtotta a T/930 számú törvényjavaslatot. A szerkezet átszámozódott (35 helyett 39 szakasz; az alapelvek négy, az értelmező rendelkezések az 5. szakaszba kerültek), a kulcsok, a sávhatár, a hatálybalépés és a határidők változatlanok. A kalauz valamennyi §-hivatkozása a T/930 számozását követi. Az érdemi módosítások:
| Téma | Október 6-i tervezet | T/930 (benyújtott) | Hatás |
|---|---|---|---|
| Kisebbségi diszkont – összeszámítás | Közvetlen + közvetett hányad | A Ptk. szerinti közeli hozzátartozók részesedését is össze kell számítani; az élettársét nem 1. mell. V. d) | Családi cégeknél a 25–30% kedvezmény jellemzően elvész |
| Egyszerűsített cégértékelés | Nem volt | ST ≤ 100 M Ft esetén a tulajdoni hányaddal arányos saját tőke választható 15. § (9) | Kedvező a nyereséges kisvállalkozásoknak |
| Negatív saját tőke | A képletbe negatívan került | Nullának tekintendő 1. mell. V. a) | Magasabb érték a negatív tőkéjű, nyereséges cégeknél |
| Adathiány | Független cégértékelés | Ha sem a képlet, sem a cégértékelés nem alkalmazható az adózónak fel nem róható okból: bekerülési (szerzési) érték 15. § (10) | Végső szabály, nem választható alacsonyabb érték érdekében |
| Holding fogalma | Részesedések ≥ 90% az eszközökből | Elsődleges cél a részesedések birtoklása és irányítása; a 90%-ba az értékpapír, pénzeszköz, saját célú ingatlan és a tulajdonolt cégekkel szembeni követelés is beszámít 5. § 16. pont, 1. mell. II. | Szűkebb és egyben pontosabb kör |
| Rejtett tartalék (ST > 500 M Ft) | Könyvvizsgálói felülvizsgálat; a cég 30 napon belül adatot szolgáltat | Nem kell felülvizsgálat, ha a piaci érték a törvényi számítás szerinti; a cég csak tulajdonosi kérésre tájékoztat 1. mell. IV. c), 34. § (1)–(2) | Kisebb adminisztráció |
| Kiválás, konszolidáció | Nem rendezett | Kiválásnál a múltbeli eredmény csökkentendő a kivált résszel; konszolidált beszámolónál a kisebbségi tulajdonosokra jutó tőke és eredmény leválasztandó 1. mell. V. c), VIII. | Pontosítás |
| Külföldi ingatlantartó cég | Belföldi ingatlan értéke × hányad | Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó tartozások levonhatók, a csökkentett érték arányosítandó 18. § | Kedvező a hitelből vett ingatlanoknál |
| Egyezményi beszámítás | A mentesített vagyonra jutó adó (felosztási mód nélkül) | A külföldi vagyonhoz kapcsolódó tartozásokat és az 1 Mrd-os sávot is figyelembe kell venni 11. §, 12. § (2) c) | Adóemelő: 3 + 2 Mrd példán 20 M helyett 30 M Ft |
| Tőzsdei részvények értékelése | Záróár; 10%-ot meghaladó eltérésnél 30 napos súlyozott átlag; 2026-ra a tárgyévi átlag is választható volt | Az átlagolási időszak 180 nap lett; a 2026-os átlagár-választás elhagyva, a kötvényekre megmaradt 15. § (1)–(2), 39. § (2) | Év végi záróár a főszabály; a 180 napos átlag erősebben simít |
| NAV ingatlanmodell | Lakóingatlan, termőföld | Üdülő és telek is; a NAV csak az adatok valótlanságának bizonyításával térhet el; az indexálásnál a NAV-kalkulátor kötelező 5. § 31., 37., 41. pont, 19. § (4), 23. § (9), 31. § (4) | Modellhasználat bírságvédelmet ad; a modellt a NAV-nak még ki kell építenie |
| Ingatlanértékelő szankciója | Törlés három alulértékelés után | 100 ezer Ft bírság 70% alatti értéknél; 365 napon belül három végleges bírság → törlés; újabb bírság újraindítja a 2 éves várakozást; minden belföldi ingatlanértékelő (igazságügyi szakértő is) a NAV nyilvántartásába kerül 23. § (5)–(7) | Szigorúbb szakértői felelősség |
| Korábban szerzett külföldi ingatlan | Továbbvezetés 3% / helyi index | Részletes visszamenőleges indexálás a régi vételárra vagy hatósági értékre, az értéknövelő beruházásokkal együtt 20. § (3) | A kalkulátor módszere változatlan |
| Adószámos magánszemély | Egyéni vállalkozó, őstermelő | Az adószám birtokában folytatott más önálló tevékenység is; az ehhez használt ingóságok teljes értéke számít, külön hozamérték nélkül 9. § (4), 16. § (4) | Szélesebb kör |
| Kiskorú, öröklés | 90 napos NAV-határidő a hagyatékátadás után | A kiskorú tartozásai is kezelendők; a 90 napos határidő kikerült, helyette az elévülés nyugszik a halál és a hagyatékátadás megismerése között; a fordulónapig át nem adott örökség adóját az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap végéig jogkövetkezmény nélküli önellenőrzéssel vagy első bevallással rendezi; a NAV csak akkor állapítja meg, ha az önellenőrzést az Art. kizárja 10. § (4)–(5), 29. § (2)–(5) | Eljárási pontosítás |
| Egyéb | – | Cégértékelési szolgáltatás és szabályozott piac fogalma; a termőföldből kikerült a külterületi feltétel; ingóság biztosítási értéke egyedi értékelésen alapuló szerződéses érték; külföldi magánszemély adóazonosító nélkül bejelentkezik; bevallás a NAV elektronikus felületén 5. § 6., 33., 39. pont, 24. § (2) c), 29. § (1), (8) | Pontosítások |
Forrás: a T/930 törvényjavaslat normaszövege és indokolása (parlament.hu), a változásokat a benyújtott szöveggel tételesen egyeztettük. A kalkulátorok a felsorolt változásokat alkalmazzák.
2. Adóalanyiság és illetőség
| Adóalany | Adókötelezettség terjedelme | Levonható tartozás |
|---|---|---|
| Belföldi illetőségű magánszemély | Világvagyon | Minden okiratolt hitel, kölcsön, jogszabályon vagy határozaton alapuló tartozás 9. § (1) |
| Belföldi vagyonkezelési adóalany (BVK, magánalapítvány, magyar irányítású trust) | Világvagyon | Mint fent 28. § (2) |
| Külföldi illetőségű magánszemély, vagyonkezelő | Belföldi ingatlan, ahhoz kapcsolódó jog, magyar társasági részesedés, belföldi ingatlanos külföldi társaság részesedése | Csak az adóköteles vagyonelemhez közvetlenül kapcsolódó 9. § (2) |
Az illetőségi definíció kiterjesztése
A tervezet az Szja tv. 3. § 2. pont illetőségi fogalmát kiterjeszti a belföldi lakcímmel nem rendelkező kettős állampolgárokra is. Ezzel gyakorlatilag állampolgársági alapú adókötelezettséget vezet be, amely csak akkor szűnik meg, ha a magyar állampolgár a tárgyév utolsó napján legalább 10 éve életvitelszerűen külföldön él. 5. § 3. pont b) További kivételek: a Magyarországon nyilvántartásba nem vett külföldi munkáltató által kiküldött, kirendelt vagy kölcsönzött, nem magyar állampolgár munkavállaló az itteni munkavégzés kezdetétől 5 évig, és a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár, ha az évben 183 napnál kevesebbet tartózkodik Magyarországon. 5. § 3. pont a), c) A kiküldöttek 5 éves időtartama a hatálybalépéskor már itt dolgozóknál a hatálybalépéstől számít. 38. § (1)
A vagyonkezelési adóalany tényleges irányítási helyét megdönthető vélelem Magyarországra helyezi, ha bármely vagyonrendelője belföldi illetőségű, vagy ha belföldi kedvezményezett tényleges befolyással bír a döntésekre. 5. § 38. pont A külföldi trust-struktúrák magyar kapcsolódása így főszabállyá válik, a vélelem megdöntése érdemi bizonyítási teherrel jár.
3. Adóalap és adó
Az adóból levonható 12. § (2):
- a kötelezően igénybe vett független értékelő díjának 50%-a, legfeljebb 2 millió Ft;
- az adóalapban szereplő vagyonelem után az adóévben esedékes és megfizetett helyi adó, gépjárműadó és ezek külföldi megfelelője.
A levonás csak az adóalany saját vagyonelemére jár: a cég által fizetett építményadó a tulajdonos vagyonadójából nem vonható le, holott az ingatlan értéke a részesedésen keresztül megjelenik az adóalapban.
4. Hozzárendelési szabályok
- Közös tulajdon: tulajdoni hányad szerint. 10. § (1)
- Házastársi közös vagyon: elsődlegesen a vagyonjogi szerződés; ennek hiányában a névre nyilvántartott vagyonelemeknél választás (a nyilvántartott házastársnál teljes egészében vagy fele-fele), egyéb elemeknél fele-fele. A választás azonos tartalmú, évenként megtehető nyilatkozattal érvényes. 10. § (2)–(3) Tervezési szempontból ez adóalanyonként külön 1 Mrd Ft mentes sávot jelent, a választási jog a sávok kihasználását optimalizálja.
- Kiskorú gyermek: a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél, közös felügyeletnél fele-fele; az örökölt, saját keresményből szerzett és helyettesítő vagyon a gyermeknél. 10. § (4)–(5) A szülőtől kapott ajándék tehát nem képez külön mentes sávot.
- Átlátható szervezetek (polgári jogi társaság, átlátható partnership): a tagoknál, a rájuk eső tartozással együtt. 10. § (6)–(7)
- Eltérő illetőségű házastársak: a házastársak külön adóalanyok, illetőségüket külön kell vizsgálni. A közös vagyon megosztása a külföldi illetőségű házastársra is irányadó, nála azonban a ráeső hányadból csak a belföldi ingatlan és a magyar társasági részesedés adózik, és csak az ezekhez kapcsolódó tartozás vonható le. A megosztási választás így illetőség-tervezési eszköz is, amelyet az 4. § (1)–(3) szerinti vizsgálat érinthet. 5. § 3. pont, 7. § (2), 9. § (2), 10. § (2)
- Élettársak: a 10. § (2)–(3) szerinti megosztási választás kizárólag házastársakat illet meg; élettársaknál minden vagyonelem a polgári jogi tulajdoni hányad szerint adózik. 10. § (1) Az élettárs ugyanakkor a Ptk. szerinti hozzátartozó, ezért az élettársak által létrehozott vagyonkezelési adóalanyok kapcsoltak, és egy mentes sávon osztoznak. Ptk. 8:1. § (1) 2. pont, 28. § (3)
5. Értékelési szabályok vagyonelemenként
| Vagyonelem | Számított érték |
|---|---|
| Tőzsdei részesedés | Utolsó kereskedési nap záróára; ha ez több mint 10%-kal eltér a tárgyév utolsó 180 napjának forgalommal súlyozott átlagától, az átlag; az indokolás szerint ez az év végi indokolatlan árfolyammozgások kiszűrését szolgálja. 15. § (1)–(2) |
| Nem tőzsdei részesedés | 1. melléklet szerinti képlet; meghatározott esetekben független cégértékelés legalább két módszerrel. 15. § (3)–(8) |
| Egyéni vállalkozás (vállalkozói szja) | Képlet a nettó vállalkozási vagyonnal és a vállalkozói jövedelemmel, 100%-os hányaddal. Átalányadózónál vagyonelemenként. 16. § |
| Ügyvédi iroda, szövetkezet, egyéni cég stb. | Képlet a magánszemélyre jutó felosztható tőkével és eredménnyel; a személyes közreműködésért járó juttatás nem hozam. 17. § |
| Belföldi ingatlan | Kötelező sorrend: 12 hónapon belüli ügyleti érték → 10 éven belüli indexált érték → NAV tömeges modell (lakás, üdülő, telek, felépítmény nélküli mezőgazdasági ingatlan); szakértői forgalmi érték választható, és ha egyik érték sem áll rendelkezésre (pl. iroda, üzlet, ipari ingatlan 10 évnél régebbi ügylettel), kötelező – ekkor a díj 50%-a levonható. 19–23. §, 21. § (4), 12. § (2) a) |
| Külföldi ingatlan | Szerzési érték + értéknövelő beruházás, évente +3% vagy a fekvés szerinti hivatalos index; ennek hiányában hatósági érték, majd szakértő. Alacsonyabb szakértői érték igazolással alkalmazható. 20. § |
| Ingó dolog, gyűjtemény | 12 hónapon belüli független vételár → dokumentált összehasonlító ár → piaci értéket kifejező biztosítási érték (újrabeszerzési érték nem); vagy szakértő. A gyűjtemény egységként. 24. § |
| Pénzeszköz | Névérték, illetve december 31-i záró egyenleg. 25. § (1) |
| Kötvény, állampapír | Tőzsdei: 20 kereskedési nap záróár-átlaga; OTC: független adatszolgáltató árfolyama; egyébként névérték. 25. § (2)–(5) |
| Befektetési alap | Sorozatonkénti nettó eszközérték. 25. § (4) |
| Kölcsönkövetelés | Fennálló tőkeösszeg, a számvitelileg behajthatatlan rész nélkül. 25. § (6) |
| Származtatott ügylet | Pozitív piaci érték vagy lezárási érték. 25. § (7) |
| Biztosítás | Visszavásárlási érték a szerződőnél; nyugdíjbiztosításnál a biztosítottnál. A biztosító 30 napon belül igazol. 25. § (8)–(11) |
| Kriptoeszköz | Mennyiség × rendszeres független kereskedést bonyolító platform napi záróára. 25. § (12) |
| Befektetési nemesfém | Szabványos rúd, tömb, lemez, lapka: színfémtartalom × nemzetközi referenciaár; érme és egyéb nemesfém: szokásos piaci érték. 25. § (13) |
| Haszonélvezet, használat, földhasználat | Itv. 72. § szerinti módszer a terhelt vagyonelem számított értékéből; a tulajdonos ennyivel csökkentheti a saját értékét. 26. § |
| Opciós jog | A piaci érték és a belső érték közül a magasabb; a kötelezett tartozásként levonhatja. 27. § |
6. A nem tőzsdei részesedés képlete
Cégérték-kalkulátor: számolja ki a saját cégét →
Átrendezve: V = ST ÷ 3 + 4,44 × átlagos adózott eredmény. A képlet tehát implicit módon 6,67-szeres P/E szorzót alkalmaz kétharmados súllyal. Következmények:
- Magas jövedelmezőségű, alacsony tőkéjű társaságnál (szolgáltató, tanácsadó cégek) az érték jellemzően a könyv szerinti tőke többszöröse.
- Veszteséges vagy alacsony hozamú, tőkeintenzív társaságnál az érték a saját tőke egyharmadáig süllyedhet, mert negatív átlagnál H = 0. Fordítva nem működik: a negatív saját tőke nullának számít, és nem csökkenti a hozamértékből képzett cégértéket. 1. mell. V. a)
- Egyszerűsített értékelés: ha az utolsó lezárt beszámoló szerinti saját tőke legfeljebb 100 millió Ft, a képlet helyett a tulajdoni hányaddal arányos saját tőke választható. Nyereséges kisvállalkozásnál ez a képlet többszörösét takaríthatja meg. 15. § (9)
- Holdingvállalkozás (elsődleges célja más cégek részesedéseinek birtoklása és irányítása, és a részesedések – az értékpapírokkal, pénzeszközökkel, saját célú ingatlannal és a tulajdonolt cégekkel szembeni követelésekkel együtt – az eszközök legalább 90%-át teszik ki): V = ST × hányad, hozamelem nélkül. 1. mell. II., 5. § 16. pont
- Új, jogelőd nélküli társaság: az alapítás évében és az azt követő két évben H = 0, kivéve ha a saját tőke 500 millió Ft feletti, vagy a hozamérték a saját tőke 25%-át meghaladja. 1. mell. III.
- 500 millió Ft feletti saját tőkénél a saját tőkét a befektetett ingatlanok, részesedések és értékpapírok rejtett tartalékával növelni kell, a kapcsolódó halasztott adókötelezettséggel csökkentve; ha a várható nyereségadó megalapozottan nem becsülhető, a halasztott adó a rejtett tartalék 15%-a. 5. § 15. pont A benyújtott javaslat szerint könyvvizsgálói felülvizsgálat nem kell, ha a piaci értéket a törvény szerinti számítással állapítják meg, és a társaság tájékoztatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha legalább egy tulajdonos kéri. 1. mell. IV. c), 34. § (1)–(2)
- Kisebbségi diszkont: ha a közvetlen és közvetett tulajdoni hányad – a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók részesedésével összeszámítva – 50% alatti, a képlet szerinti érték csökkenthető: 33%-ot elérő együttes hányadnál 25%-kal, az alatt 30%-kal. Választható kedvezmény, nem kötelező korrekció. Az összeszámítás a családi cégek nagy részénél kizárja a kedvezményt (két házastárs 30–30%-a együtt 60%); az élettárs nem közeli hozzátartozó, az ő hányada nem számít bele. 1. mell. V. d), Ptk. 8:1. § (1) 1. pont
- Ha csak egy vagy két lezárt év adata áll rendelkezésre, azokból kell átlagolni; a 365 napnál rövidebb vagy hosszabb üzleti év eredményét egész évre kell arányosítani. 1. mell. V. b)
- Anyavállalatnál a konszolidált beszámoló adatai az irányadók, a kisebbségi (nem ellenőrző) tulajdonosokra jutó saját tőke és eredmény leválasztásával. 1. mell. VII.–VIII. 10% feletti független tranzakció ára egy évig alkalmazható; kiválásnál a tovább működő társaság múltbeli eredményét a kivált résznek tulajdonítható eredménnyel csökkenteni kell. 1. mell. V. e), V. c)
- Független cégértékelés csak hiányzó adat, lényeges változás vagy különleges részvényjogok esetén választható, és csak a tulajdonostól, a társaságtól és a közvetett tulajdonosoktól jogilag és gazdaságilag független értékelőtől, akinek cégértékelési árbevétele a megelőző három év mindegyikében meghaladta a 250 millió Ft-ot, vagy az összárbevételének 25%-át, de legalább 50 millió Ft-ot. 15. § (4)–(7) Ez 2027 első félévében piaci kapacitásszűkületet okozhat. Ha az adózónak fel nem róható okból sem a képlet, sem a cégértékelés nem alkalmazható, végső soron a bekerülési (szerzési) érték számít. 15. § (10)
| Példa (100%-os hányad) | Saját tőke | Átl. AE | Képlet szerinti érték |
|---|---|---|---|
| Tanácsadó kft. | 150 M | 120 M | 583 M |
| Ingatlanos kft. (500 M alatti tőke) | 480 M | 10 M | 204 M |
| Gyártó zrt. | 2 000 M | 300 M | 2 000 M |
| Veszteséges cég | 900 M | −50 M | 300 M |
7. Ingatlanértékelés: sorrend és szakértői mozgástér
A 12 hónapon belüli ügyleti érték főszabályként kötelező; ettől szakértői érték csak kivételesen, az ügylet sajátos körülményeinek igazolásával térhet el. 21. § (1), (4) Az indexált érték és a NAV-modell helyett viszont az adóalany szabadon választhat szakértői forgalmi értéket. Ha ez több mint 20%-kal eltér, részletes indokolás kell, de az eltérés önmagában nem zárja ki az alkalmazást. 21. § (5)
- Belföldi ingatlant csak a NAV honlapján közzétett nyilvántartásban szereplő, az adóalanytól független igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő vagy legalább öt év igazolt gyakorlattal rendelkező ingatlanvagyon-értékelő értékelhet; termőföldet termőföld-értékbecslő igazságügyi szakértő. 23. § (1), (4)
- A termőföldnek nem minősülő, 500 millió Ft-ot elérő („kiemelt értékű”) belföldi ingatlant csak igazságügyi ingatlanforgalmi szakértő értékelheti, legalább két módszerrel, súlyozással és a mellőzött módszer indokolásával. 23. § (3), (11)–(13)
- A szakértői forgalmi érték a későbbi tárgyévekben indexálható: az értékelés fordulónapja minősül az ügylet időpontjának, így nem kell évente új értékelést készíttetni. 23. § (9), 2. mell. 1.5.
- Ha a szakértői értéket a NAV később felülírja, adóbírság és késedelmi pótlék nem szabható ki, feltéve hogy az értékelés szabályszerű és az adóalany teljes körűen tájékoztatta a szakértőt. 31. § (2) Ez a szakértői út legfontosabb előnye.
- A NAV köteles törölni a saját nyilvántartásából azt a szakértőt, akinél egy éven belül három végleges döntés 70% alatti alulértékelést állapít meg; a törlés az igazságügyi szakértői névjegyzéket nem érinti, és két év után kérhető az újrafelvétel. 23. § (6)–(7)
- Az adóelkerülési céllal alacsonyan meghatározott ügyleti érték helyett a NAV a szokásos piaci értéket alkalmazza. 31. § (5)
8. Vagyonkezelési adóalanyok
- A BVK-ban, magánalapítványban kezelt vagyon kikerül a vagyonrendelő adóalapjából, de a vagyonkezelő önálló adóalanyként adózik. 28. §
- A kapcsolt vagyonkezelők (azonos vagyonrendelő, hozzátartozók, kapcsolt vállalkozások, közvetítőn vagy láncolaton át is) egyetlen 1 Mrd Ft-os sávon osztoznak; megállapodás hiányában létrejöttük sorrendjében. 28. § (3)–(6)
- A vagyonrendelő saját 1 Mrd Ft-os sávja ettől független, így egy BVK formálisan további mentes sávot nyit. Ezt a struktúrát a 4. § szerinti vizsgálat kiemelten érintheti, ha a létrehozás a köztudomásúvá válás után történik.
- Az adó kizárólag az elkülönített vagyonból hajtható végre, a vagyonkezelő saját vagyona nem. 33. § (12)–(13)
9. Nemzetközi vonatkozások
A kettős adóztatási egyezmény akkor alkalmazandó, ha kifejezetten kiterjed a vagyonadóra. 11. § Az egyezményenkénti vizsgálat kulcskérdése, hogy a „hatálya alá tartozó adók” cikk és a későbbi hasonló adókra vonatkozó záradék lefedi-e az új adót. Ahol az egyezmény a vagyonelem adóztatását a másik államnak engedi, de a magyar adó számításánál figyelembe vehető, a javaslat szerint az adót a teljes (belföldi és külföldi) vagyonra kell kiszámítani, és abból le kell vonni a mentesített vagyonelemekre jutó, a 12. § (2) b) szerinti levonások nélkül számított adót – ez progresszióval történő mentesítés. 11. § (2), 12. § (2) c) A benyújtott javaslat a „jutó adó” számítását pontosította, az adózó hátrányára: a mentesített külföldi vagyonra jutó adót a hozzá kapcsolódó tartozások és az 1 milliárdos mentes sáv levonása után kell meghatározni. Példa: 3 Mrd Ft belföldi és 2 Mrd Ft egyezmény alapján mentesített külföldi vagyonnál a teljes vagyonra 40 M Ft adó jut, amiből a tervezet szerint 20 M (a külföldi vagyon 1%-a), a T/930 szerint csak 10 M Ft (a külföldi vagyon 1 Mrd feletti részének 1%-a) vonható le – a magyar adó 30 M Ft. 11. §, 12. § (2) c) A kalkulátor ezt a módszert alkalmazza. Ha az egyezmény a külföldi vagyonelem figyelembevételét sem engedi, az teljes egészében kimarad az adóalapból és az adóból. 11. § (3) Egyezmény hiányában a külföldi vagyonadó nem számítható be, csak a helyi ingatlanadó-jellegű külföldi adók. Ez valós kettős adóztatási kockázat.
Mely egyezmények terjednek ki a vagyonadóra?
A magyar egyezmények egy része a jövedelem- és vagyonadókra szól, és az OECD-modell szerinti záradékkal az aláírás után bevezetett azonos vagy lényegét tekintve hasonló adókra is kiterjed; ezeknél a magyar vagyonadó várhatóan az egyezmény vagyonról szóló cikke alá esik (ingatlan a fekvés államában, egyéb vagyon az illetőség államában adóztatható). Más egyezmények csak jövedelemadókra vonatkoznak. A hatályos egyezmények szövege alapján, egyedi esetben ellenőrizendő:
| Állam | Kihirdető jogszabály | Hatálya alá tartozó adók | Vagyonadóra kiterjed? |
|---|---|---|---|
| Ausztria | 1976. évi 2. tvr. | jövedelem-, hozadéki és vagyonadók | Igen |
| Németország | 2011. évi LXXXIV. tv. | jövedelem- és vagyonadók | Igen |
| Svájc | 2013. évi CLXIII. tv. | jövedelem- és vagyonadók | Igen |
| Spanyolország | 12/1988. (III. 10.) MT rendelet | jövedelem- és vagyonadók | Igen |
| Egyesült Királyság | 2011. évi CXLIV. tv. | jövedelem- és tőkenyereség-adók | Nem |
| Amerikai Egyesült Államok | 49/1979. (XII. 6.) MT rendelet – az USA felmondta, 2024. január 1-jétől nem alkalmazható | – | Nincs hatályos egyezmény |
Ahol az egyezmény nem terjed ki a vagyonadóra (vagy nincs egyezmény), a belföldi illetőségű adóalany külföldi vagyona teljes egészében a magyar adóalapba tartozik, és a külföldön fizetett vagyonadó nem számítható be.
Elszámolhatóság, átvállalás
- A vagyonadó a magánszemély személyes közterhe: a személyi jövedelemadóban nem elszámolható költség, egyéni vállalkozónál sem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült kiadás.
- Ha a magánszemély adóját társaság (például a saját cége) fizeti meg vagy téríti meg, az a magánszemélynél bevétel, amely a jogviszony szerint (tagi, munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelemként) szja- és szociálishozzájárulásiadó-köteles. Szja tv. 4. § (2) A társaságnál a juttatás a rá eső közterhekkel együtt személyi jellegű ráfordítás.
- A vagyonkezelési adóalany adóját a kezelt vagyonból kell megfizetni; ez a kedvezményezettnél nem minősül vagyonkiadásnak. 33. § (12) Az álláspont a javaslat és a hatályos Szja tv. együttes olvasatán alapul; végleges szabály hiányában egyedi vizsgálatot igényel.
10. Eljárás és ellenőrzés
- Kötelező elektronikus ügyintézés, ezer forintra kerekítés, vagyonelemenkénti részletes bevallás (jogcím, időpont, hányad, módszer, alapadatok). 29. § (6)–(9)
- Iratmegőrzés az elévülésig, az indexálási számításokkal együtt. 19. § (6), 29. § (10)
- Adatellentmondás esetén 15 napos tisztázó felhívás; ellenőrzés indul, ha nem válaszolnak, vagy ha az eltérés 500 millió Ft-os adóalap-csökkenést ér el. 32. §
- Haláleset a fordulónap után: az elhunyt adóját a NAV állapítja meg; a tervezet 90 napos, hagyatékátadáshoz kötött határideje a benyújtott javaslatból kikerült, helyette az elévülés nyugszik a halál és a hagyatékátadás megismerése között. A fordulónapig át nem adott örökség adóját az örökös a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedését követő nyolcadik hónap végéig önellenőrzéssel (jogkövetkezmény nélkül), illetve – ha enélkül nem lett volna adóköteles – első bevallással rendezi; a NAV csak akkor állapítja meg, ha az önellenőrzést az Art. kizárja. 29. § (2)–(5)
- Kiskorú adóalanynál a vagyonelemek mellett az igazolt tartozásokat is a szülői felügyeletet gyakorló szülőnél kell figyelembe venni. 10. § (4)–(5)
- Az adóazonosító jellel nem rendelkező külföldi magánszemélynek a bevallás előtt be kell jelentkeznie a NAV-nál; a bevallás a NAV elektronikus felületén történik. 29. § (1), (8)
10/A. Szankciók, elévülés – az Art. általános szabályai
Az adózóra nézve a javaslat külön szankciót nem tartalmaz; a vagyonadóra az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) általános szabályai vonatkoznak. Kivétel a szakértői értékhez és a NAV-modell valós adatokkal történő használatához kapcsolódó bírságvédelem 31. § (2), (4), valamint – a benyújtott javaslat újdonságaként – az ingatlanértékelők saját bírsága.
| Jogkövetkezmény | Mérték (hatályos Art.) | Mikor |
|---|---|---|
| Késedelmi pótlék | a jegybanki alapkamat + 5 százalékpont, naptári naponként Art. 209. § | a 2027. augusztus 31-i esedékességet követő késedelmes fizetésnél |
| Adóbírság | az adóhiány 50%-a; a bevétel eltitkolása, hamis bizonylat vagy nyilvántartás esetén 200% Art. 215. § | ellenőrzés során megállapított adóhiány (pl. alulértékelt vagyonelem) után |
| Mulasztási bírság | magánszemélynél 200 ezer, más adózónál 500 ezer forintig Art. 220. § | bevallás, bejelentés (pl. a vagyonkezelési adóalany 30 napos bejelentése) elmulasztása, késedelme |
| Ingatlanértékelő bírsága | 100 ezer Ft; 365 napon belül három végleges bírság → törlés a NAV nyilvántartásából, az újrafelvétel két év után kérhető, újabb bírság a várakozást újraindítja 23. § (5)–(7) | ha a szakértő szakmai vagy törvényi szabályszegés miatt a valós forgalmi érték 70%-át el nem érő értéket állapít meg |
| Elévülés | 5 év annak a naptári évnek az utolsó napjától, amelyben a bevallást be kellett nyújtani Art. 202. § | a 2026. tárgyév 2032. december 31-ig ellenőrizhető; az iratokat eddig kell megőrizni 29. § (10) |
Szabályszerű, teljes körű tájékoztatáson alapuló szakértői érték esetén a NAV magasabb értékmegállapítása után adóbírság és késedelmi pótlék nem állapítható meg, az adókülönbözetet azonban meg kell fizetni. 31. § (2)–(3)
10/B. Mire számítsunk 2027-től?
- Nincs adóelőleg. A tervezet évente egyszeri, a tárgyévet követő augusztus 31-i bevallást és fizetést ír elő; előlegfizetési kötelezettséget nem tartalmaz. 29. § (1)
- Nincs indexálás. Az 1 milliárd forintos mentes sáv, a 100 milliárdos sávhatár és az ingóságok 3, illetve 10 millió forintos értékhatára fix összeg; a javaslat valorizálást nem ír elő. Infláció és eszközár-emelkedés mellett ezért évről évre többen és nagyobb vagyonhányaddal kerülnek a hatály alá. 9. § (1), (3), 12. § (1)
- Minden év december 31. fordulónap, a tárgyévi vagyonállapot alapján; a tárgyév illetőség-változásnál és vagyonkezelési adóalany megszűnésénél rövidül. 8. §, 5. § 35. pont
- Exit tax 2027. január 1-jétől – a vagyonadóval egy napon benyújtott, külön adócsomagban (az Szja tv. új, „Az adóügyi illetőség változásából származó jövedelem” alcíme). Aki megszünteti magyar adóügyi illetőségét, és az előző tíz adóévből legalább ötben belföldi illetőségű volt, annak az illetőségváltáskor nem realizált értéknövekménye után 15% szja-t kell fizetnie, ha az érintett eszközök (társasági részesedés, értékpapír, befektetési jegy, kriptoeszköz, TBSZ, NYESZ, életbiztosítási maradékjog) összértéke meghaladja az 500 M Ft-ot, vagy legalább 20%-os, 250 M Ft-ot meghaladó részesedése van. Az adóalap az illetőség megszűnését megelőző napi szokásos piaci érték; a veszteségek nem számolhatók el a nyereségekkel szemben. EU/EGT-államba költözésnél a fizetés kamatmentesen halasztódik az értékesítésig, más célországnál az adóévi bevallási határidőig esedékes. A vagyonadó miatti kiköltözés tehát önmagában adóztatható eseménnyé válik. A számok a benyújtott adócsomag sajtóösszefoglalóin alapulnak; a csomag normaszövegével még nem egyeztettük.
11. Szövegszintű hiányosságok és értelmezési kockázatok
- Visszaható hatályú vizsgálat. A normaszöveg a „köztudomásúvá válást” nem köti naptári dátumhoz; a 4. §-hoz fűzött indokolás viszont kifejezetten 2026. május 14-ét, a vagyonadóztatás feltételeinek meghatározásáról szóló kormányhatározat Magyar Közlönyben való megjelenésének napját jelöli meg (az egyeztetési tervezet indokolása 1147/2026. (V. 14.), a T/930 indokolása 47/2026. (V. 14.) számmal hivatkozik rá – a számeltérés vélhetően elírás, a dátum azonos). Az indokolás nem normaszöveg, így a dátum jogvitában vitatható marad, de a NAV gyakorlata várhatóan ehhez igazodik: az ezt követő vagyonátrendezéseknél kell adótól független indokkal számolni. A jogbiztonság szempontjából ez a javaslat legtámadhatóbb pontja. 4. § (2), indokolás a 4. §-hoz
- Nem lakóingatlanok indexálása – rendezve. A tervezetben a KSH-árindexes indexálás és a 2. melléklet 1.4. pontja ellentmondani látszott; a T/930 19. § (4) bekezdése kimondja, hogy a lakás és a termőföld a 2. melléklet, minden más ingatlan a 19. § (5) szerinti KSH-index alapján, a NAV kalkulátorával indexálható.
- Értékelési díj levonhatósága. Csak a „kötelezően igénybe vett” szolgáltatás díja vonható le: akkor, ha az ingatlanra sem ügyleti, sem indexált, sem NAV-modell szerinti érték nincs (tipikusan iroda, üzlet, ipari ingatlan 10 évnél régebbi szerzéssel), illetve ha a cégértékelés kötelező. A 21. § (4) szerinti önként választott szakértőé a szó szerinti értelmezés alapján nem. A kiemelt (500 M Ft feletti) érték önmagában nem teszi kötelezővé az értékelést, csak azt dönti el, hogy ki végezheti.
- Haszonélvezeti levonás köre. A 26. § (5) c) pontja minden, a NAV-modellel (22. §) értékelt ingatlanra kiterjed, ami a belföldi ingatlanok szinte egészét jelenti. A tipikus családi konstrukcióban (szülői haszonélvezet, gyermeki tulajdon) ez kedvező, de a szabály célja bizonytalan.
- Holding és konszolidáció viszonya. Nem egyértelmű, hogy konszolidáló holdingnál a II. pont (csak saját tőke) vagy a VII. pont (konszolidált adatok, hozamelemmel) az erősebb.
- Nem nevesített elemek. Az önkéntes pénztári egyéni számla, a NYESZ vagy a nyugdíj-előtakarékossági jogosultságok kezelése csak a vagyonelem általános fogalmából vezethető le.
- Családon belüli kölcsönök. A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt kölcsön a szöveg szerint levonható, de visszaélési vizsgálatra számítani kell.
- Egyezményi beszámítás az adózó hátrányára. A T/930 szerinti számítás a külföldi vagyonból vonja le az 1 milliárdos sávot, így a mentesített vagyon jelentős részére mégis magyar adó jut. Egyezményi helyzetben vitatható, hogy ez összhangban áll-e a progresszióval történő mentesítés nemzetközi gyakorlatával.
- Közeli hozzátartozói összeszámítás. A kisebbségi kedvezmény a Ptk. közeli hozzátartozói körére (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő, testvér) épül, az élettársra nem. Élettársi, illetve tágabb rokoni körben tartott családi cégeknél a kedvezmény fennmarad, ami strukturálási ösztönzést teremt.
- Negatív saját tőke nullázása. Nyereséges, de negatív tőkéjű (például tagi kölcsönnel finanszírozott) társaságnál a képlet a tényleges nettó eszközértéknél jóval magasabb értéket adhat; ilyenkor a független cégértékelés feltételeinek vizsgálata indokolt.
- Szerkesztési hibák – javítva. Az egyeztetési tervezet hibás belső hivatkozásait és mondattöredékeit a benyújtott szöveg javította; a kalauz hivatkozásai a T/930 számozását követik. Megmaradt pontatlanság: az indokolás a kormányhatározat számát eltérően adja meg (lásd az 1. pontot).
12. Javasolt ütemterv
- 2026. október–decemberVagyonleltár, illetőség, házastársi vagyonjog és meglévő struktúrák (BVK, alapítvány, trust) felülvizsgálata. Új ügylet csak dokumentált, adótól független indokkal. 4. § (3)
- 2026. december 31.Fordulónap: bankszámlák, értékpapír-, kripto- és nemesfém-kivonatok rögzítése; biztosítói igazolás kérése.
- 2027. január 14.Meglévő vagyonkezelési adóalanyok bejelentése. 39. § (3)
- 2027. január–júniusIngatlan-értékbecslések (a 2027-ben készült értékelésnek is 2026. december 31-i értéknapra kell szólnia 23. § (8)), cégértékelői megbízások, kapcsolt vagyonkezelői megosztás előkészítése. Naptári évtől eltérő üzleti évű cégeknél a 2026-os rejtett tartalék adatszolgáltatás határideje 2027. augusztus 1. 38. § (2)
- 2026. november–decemberParlamenti vita és szavazás a T/930-ról, kihirdetés; a tervezett hatálybalépés december 15. A kalauz a kihirdetett szöveg alapján frissül.
- 2027. május–júliusBeszámolók elfogadása; az 500 M Ft feletti tőkéjű cégeknél a rejtett tartalék adatainak tulajdonosi kérése. 34. §
- 2027. augusztus 31.Bevallás és befizetés; házastársi és kapcsolt nyilatkozatok; szükség esetén fizetési könnyítési kérelem.
Kérjen egyeztetést
Vagyonleltár, illetőség, cégértékelés, házastársi megosztás vagy BVK-szerkezet – egy egyeztetésen átnézzük, mi vonatkozik Önre, és mit érdemes még 2026. december 31. előtt megtenni.
A §-hivatkozások kattinthatók: a vagyonadó-törvény paragrafusai az Országgyűlésnek benyújtott T/930 törvényjavaslatot (parlament.hu, PDF), az Itv., a Ptk. és az Szja tv. hivatkozásai a Nemzeti Jogszabálytár (njt.hu) hatályos szövegét nyitják meg új lapon. A kihirdetés után a hivatkozások az njt.hu-ra lesznek átirányítva.
Ez az elemzés a 2026. október 27-én benyújtott T/930 törvényjavaslat szövegén alapul (a változásokat az október 6-i egyeztetési tervezethez képest az 1/A. pont követi), és nem minősül egyedi adótanácsadásnak. A kihirdetett törvényszöveg, a végrehajtási rendeletek és a NAV-iránymutatások eltérhetnek. Konkrét döntés előtt minősített adótanácsadóval és ügyvéddel kell egyeztetni. Források: T/930 törvényjavaslat a vagyonadóról (parlament.hu, PDF) · egyeztetési tervezet (kormany.hu, PDF)
Az SQN Trust Zrt. – MNB-engedélyes bizalmi vagyonkezelő – szakmai közreműködésével.
A tervezet szerint a bizalmi vagyonkezelésben kezelt vagyon önálló adóalany: saját mentes sávval, saját bevallással – és az adót a kezelt vagyonból kell megfizetni.
T/930 törvényjavaslat, 6. §, 28. § és 33. § (12)Bizalmi vagyonkezelés a vagyonadó-törvényjavaslatban
A tervezet a bizalmi vagyonkezelésben (BVK) kezelt vagyont önálló adóalanynak tekinti. Utána nem a vagyonrendelő, nem a kedvezményezett és nem a vagyonkezelő adózik, hanem maga a kezelt vagyon: saját mentes sávval, saját bevallással, és az adót is a kezelt vagyonból kell megfizetni. Ez a fül kizárólag a Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezeléssel és a külföldi jog szerinti megfelelőivel foglalkozik.
Röviden
- A magyar jog szerint létrehozott BVK mindig belföldi illetőségű adóalany, a vagyonrendelő, a vagyonkezelő és a kedvezményezett állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül. Ezért a teljes kezelt vagyona adóköteles, bárhol van a világon. 5. § 4. pont, 7. § (1)
- A BVK-nak saját 1 milliárd forintos mentes sávja van, de az azonos vagyonrendelőtől vagy annak hozzátartozóitól származó BVK-k ezen az egy sávon osztoznak. 28. § (3)–(6)
- A BVK-ba adott vagyon kikerül a vagyonrendelő adóalapjából. A kedvezményezettnél a kezelt vagyon a kiadásig nem jelenik meg.
- Az adózói kötelezettségeket a vagyonkezelő teljesíti, az adót a kezelt vagyonból kell megfizetni, és végrehajtani is csak az elkülönített vagyonra lehet. 33. § (2), (12)–(13)
- A 2026. december 15-én már működő BVK-t 2027. január 14-ig be kell jelenteni a NAV-hoz. 39. § (3)
Ki az adóalany, és ki nem?
| Szereplő | Helyzete a vagyonadóban |
|---|---|
| Kezelt vagyon | Önálló vagyonkezelési adóalany, belföldi vagy külföldi illetőséggel. 6. § c)–d), 5. § 45. pont |
| Vagyonrendelő | A BVK-ba adott vagyon után nem adózik; a nála maradt vagyon után a saját illetősége szerint adóalany. A kapcsoltság megítélésénél ő a viszonyítási pont, és belföldi illetősége külföldi trustnál a magyar irányítás vélelmét alapozza meg. 28. § (3), (8), 5. § 38. pont |
| Kedvezményezett | A kezelt vagyon után nem adózik; a neki kiadott vagyon a kiadástól az ő vagyona. Külföldi trustnál, ha belföldi illetőségű és ténylegesen befolyásolja a döntéseket, az irányítás helyét Magyarországra húzhatja. 5. § 38. pont |
| Vagyonkezelő | A saját vagyona nem része a BVK adóalapjának, és a BVK adótartozása abból nem hajtható be. Ő képviseli a BVK-t az adóügyben, és a BVK iratait a saját és más BVK-k irataitól elkülönítve kezeli. 33. § (2), (8), (13) |
Illetőség: mikor adózik a teljes kezelt vagyon?
- Magyar jogú BVK: mindig belföldi illetőségű. A kezelt vagyon világszerte adóköteles, és minden okiratolt hitel, kölcsön, jogszabályon vagy határozaton alapuló tartozás levonható. 5. § 4. pont, 9. § (1), 28. § (2)
- Külföldi jog szerinti trust vagy hasonló jogviszony: akkor belföldi illetőségű, ha a tényleges irányítás helye Magyarországon van, vagyis ott hozzák a befektetésről, hasznosításról és kiadásról szóló meghatározó döntéseket. A formális jóváhagyás helye ehhez nem elég. 5. § 38. pont
- Vélelem: ha bármely vagyonrendelő belföldi illetőségű, vagy egy belföldi kedvezményezett ténylegesen befolyásolja a döntéseket, ellenkező bizonyításig a magyar irányítást kell vélelmezni. A megdöntéshez azt kell igazolni, hogy a meghatározó döntéseket ténylegesen külföldön hozzák.
- Külföldi illetőségű vagyonkezelési adóalany: csak a magyarországi ingatlan, az ahhoz kapcsolódó jog, a magyar társasági részesedés és a belföldi ingatlanos társaságban lévő részesedés után adózik, és csak az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tartozást vonhatja le. 7. § (2), 9. § (2)
Esetek a gyakorlatból
| Helyzet | Mi adózik Magyarországon | Tanácsadói megjegyzés |
|---|---|---|
| Magyar illetőségű vagyonrendelő, magyar BVK | A vagyonrendelő saját világvagyona és külön a BVK teljes kezelt vagyona. | Két külön 1 Mrd Ft-os sáv. Új BVK-nál a visszaélés-vizsgálat kiemelt kockázat. 4. § (1)–(3) |
| Külföldi állampolgár, nem él Magyarországon, magyar BVK | A BVK teljes kezelt vagyona, a külföldi elemekkel együtt. A vagyonrendelő személyesen csak a saját nevén lévő magyar ingatlan és magyar cégrészesedés után. | A legfontosabb csapda: külföldi vagyon magyar BVK-ba helyezése magyar vagyonadó-kötelezettséget teremt, amely közvetlen tulajdonban nem állna fenn. |
| Külföldi állampolgár, Magyarországon él | A magánszemély világvagyona, és külön a BVK teljes kezelt vagyona. | Az illetőség az Szja tv. 3. § 2. pont szerint dől el; kivétel a kiküldött munkavállaló 5 évig és a 183 napnál kevesebbet itt tartózkodó huzamos tartózkodó. 5. § 3. pont |
| Magyar illetőségű vagyonrendelő, külföldi trust | Vélelmezetten a trust teljes kezelt vagyona. | A vélelem csak a külföldi döntéshozatal tényleges bizonyításával dönthető meg; az iratokat már most célszerű rendezni. |
| Külföldi trust, külföldi felek, magyar ingatlannal | Csak a magyar ingatlan és magyar cégrészesedés, a kapcsolódó hitellel csökkentve. | Az első adóköteles magyar vagyonelem megszerzésétől 30 napon belül be kell jelentkezni. 33. § (4) c) |
| Magyar állampolgár vagyonrendelő, 10 évnél rövidebb ideje külföldön | A vagyonrendelő világvagyona (belföldi illetőségű marad) és a BVK teljes kezelt vagyona. | A 10 éves szabály a vagyonrendelőre vonatkozik, a magyar jogú BVK illetőségén nem változtat. |
Számpélda: külföldi állampolgár magyar BVK-val
Külföldi állampolgár, nem él Magyarországon. Saját nevén egy 300 millió forintos budapesti lakás van. Magyar jogú BVK-jában 800 millió forint magyar ingatlan és magyar kft.-részesedés, valamint 1 500 millió forint külföldi értékpapír és pénz van, és a BVK-nak 100 millió forint, a magyar ingatlanhoz kapcsolódó hitele van.
| Tétel | Közvetlen tulajdonban | Magyar BVK-n keresztül |
|---|---|---|
| Adóköteles vagyon | 300 + 800 = 1 100 M | személyesen 300 M · BVK 2 300 M |
| Levonható tartozás | 100 M | BVK 100 M |
| Nettó vagyon | 1 000 M | személyesen 300 M · BVK 2 200 M |
| Adóalap | 0 | BVK 1 200 M |
| Éves vagyonadó | 0 Ft | 12 000 000 Ft |
A különbséget az adja, hogy a magyar jogú BVK belföldi illetőségű, így a külföldi értékpapír és pénz is az adóalapba kerül. Ugyanez az eset a kalkulátorban egy kattintással betölthető.
Mentes sáv kapcsolt BVK-knál
- Kapcsolt az a két BVK, amelynek legalább egy-egy vagyonrendelője ugyanaz a személy, egymás Ptk. szerinti hozzátartozói, vagy egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban állnak; közvetítő személyen, szervezeten, más BVK-n vagy láncolaton keresztül is. 28. § (3)
- Feltétel, hogy az általuk adott vagyon, annak helyébe lépő vagyon vagy hozama december 31-én a BVK vagyonában legyen.
- A kapcsolt BVK-k együtt egyetlen 1 Mrd Ft-os sávot használhatnak. A megosztásról valamennyiüknek azonos tartalmú nyilatkozatot kell tenniük augusztus 31-ig; ennek hiányában a létrejöttük sorrendje dönt, azonos napon a kisebb adószámú az előbbi. 28. § (4)–(6)
- Az adót ezután is BVK-nként külön kell megállapítani, bevallani és megfizetni. 28. § (7)
Példa: ugyanannak a vagyonrendelőnek két BVK-ja van, „A” (2019) 1 600 millió, „B” (2024) 700 millió forint nettó vagyonnal. Nyilatkozat nélkül „A” használja a teljes sávot: adóalapja 600 millió, „B”-é 700 millió, összesen 13 millió forint adó. Ha mindkét BVK a sáv felett van, a megosztás az összes adót nem változtatja meg, csak azt, melyik kezelt vagyont terheli.
Az adó kiszámítása a kezelt vagyonra
- Vagyonelemenkénti értékelés ugyanazon szabályok szerint, mint a magánszemélyeknél: ingatlanoknál a kötelező sorrend, nem tőzsdei cégeknél a képlet, értékpapíroknál az árfolyam. 28. § (1)
- Független értékelő igénybevételekor annak a vagyonrendelőtől, a vagyonkezelőtől és a kedvezményezettől is függetlennek kell lennie. 23. § (1)
- A tartozások levonása: belföldi BVK-nál minden okiratolt tartozás, külföldi illetőségűnél csak a magyar vagyonelemhez kapcsolódó.
- A mentes sáv alkalmazása, kapcsolt BVK-knál a megosztott összeggel.
- Az 1%-os és 1,5%-os kulcs, majd az adóból levonható helyi adók és értékelési díj. 12. §
- Bevallás 2027. augusztus 31-ig, ha fizetendő adó keletkezik; a vagyonelemek mellett fel kell tüntetni az irányadó jogot, az illetőség megállapításához szükséges adatokat és külföldi jogú BVK-nál a tényleges irányítás helyét. 29. § (9) g)
- Megfizetés a kezelt vagyonból; a vagyonkezelőnek kell gondoskodnia a szükséges pénzeszközről. Fizetési halasztás vagy részletfizetés kérhető. 30. §, 33. § (12)
Bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek
| Esemény | Határidő |
|---|---|
| A hatálybalépéskor már működő BVK hatály alá tartozása | 2027. január 14. 39. § (3) |
| Új magyar jogú BVK létrejötte | 30 nap 33. § (4) a) |
| Külföldi trust irányításának Magyarországra kerülése | 30 nap 33. § (4) b) |
| Külföldi illetőségű vagyonkezelő első adóköteles magyar vagyonelemének megszerzése | 30 nap 33. § (4) c) |
| Illetőség keletkezése vagy megszűnése, képviselő vagy bejelentett adat változása, adóalanyiság megszűnése | 30 nap 33. § (10) |
A bejelentésnek tartalmaznia kell az irányadó jogot, a külföldi azonosítókat, a tényleges irányítás helyét, a képviselő adatait, az iratőrzés helyét, valamennyi vagyonrendelő adatait, és ha valamelyik vagyonrendelő más BVK vagyonrendelőjével hozzátartozói vagy kapcsolt vállalkozási viszonyban áll, ennek a viszonynak a jogcímét. 33. § (7) Több vagyonkezelőnél egy elsődleges képviselőt kell bejelenteni; ha egyiküknek sincs belföldi lakóhelye vagy székhelye, belföldi kézbesítési meghatalmazott kell. Adószám nélküli BVK a bejelentéssel egyidejűleg adószámot kap. 33. § (3), (6), (9)
Magánalapítvány és vagyonkezelő alapítvány (KEVA)
A tervezet a magánalapítványt a bizalmi vagyonkezeléssel azonos módon, önálló vagyonkezelési adóalanyként kezeli. Magánalapítvány az alapító, a csatlakozó vagy ezek hozzátartozója mint kedvezményezett érdekében a Ptk. szerint létrehozott alapítvány, továbbá a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány – az alapító, a csatlakozó és a kedvezményezett személyétől függetlenül. 5. § 27. és 45. pont A közhasznú jogállású vagyonkezelő alapítvány (2019. évi XIII. tv.) tehát csak akkor nem adóalany, ha nem az alapító, a csatlakozó vagy hozzátartozójuk mint kedvezményezett érdekében működik; a nem közhasznú vagyonkezelő alapítvány mindig az.
- A magánalapítványra a BVK-nál leírt szabályok érvényesek: saját mentes sáv, kapcsoltság az azonos alapítótól vagy hozzátartozóktól származó alapítványokkal és BVK-kkal, bejelentés 30 napon, a már működőknél 2027. január 14-én belül. 28. §, 33. §, 39. § (3)
- Az adózói kötelezettségeket az alapítvány képviselője (kuratórium) teljesíti, az adó az alapítványi vagyont terheli. 33. § (2)
- Az alapítói és csatlakozói vagyonrendelés – a BVK-hoz hasonlóan – a köztudomásúvá válás utáni időszakban a rendeltetésszerű joggyakorlás vizsgálata alá eshet. 4. § (1)–(3)
Különleges helyzetek
- Megszűnés vagy teljes kiadás évközben. A BVK tárgyéve a megszűnést megelőző napig tart, és a kötelezettség az akkor meglévő vagyonra keletkezik. A kedvezményezett ugyanezt a vagyont december 31-én saját vagyonaként számolja. A kétszeres figyelembevétel tilalma csak ugyanazon adóalanyon belül érvényes, így ugyanaz a vagyon egy éven belül kétszer adózhat. 5. § 35. pont c), 3. §
- Az illetőség megszűnése (például a külföldi trust irányítása kikerül Magyarországról): a tárgyév a megszűnést megelőző napig tart, az adott évi kötelezettség ettől még keletkezik. 5. § 35. pont b)
- Részleges kiadás: ami december 31-én már a kedvezményezettnél van, az nála adózik; ami a BVK-ban maradt, az a BVK-nál.
- Személyes használati tárgyak: a 3 millió, illetve 10 millió forintos értékhatár alatti ingóságok mentessége a szöveg szerint a „magánszemély személyes használatát szolgáló” tárgyakra szól. Nem egyértelmű, hogy kiterjed-e a BVK-ban tartott, a kedvezményezett által használt műtárgyra, autóra. 9. § (3)
- Helyi adó levonása: csak az adóalapban szereplő vagyonelem után megfizetett helyi adó vonható le. A BVK-ban tartott ingatlannál ellenőrizni kell, hogy a helyi adót a kezelt vagyon terhére fizetik-e. 12. § (2) b)
- Cégrészesedés a BVK-ban: a nem tőzsdei cégképlet alkalmazandó, a kisebbségi diszkontot a BVK közvetlen és közvetett hányada alapján kell megítélni. 1. mell. V. d)
- Kettős adóztatás: külföldi trust-ország vagyonadója egyezmény nélkül nem számítható be. 11. §
A BVK-ra vonatkozó értelmezési kockázatok
- Visszaélés-vizsgálat. A NAV a köztudomásúvá válástól (az indokolás szerint 2026. május 14-től) vizsgálja a vagyonátadásokat. Az ezt követően alapított vagy feltöltött BVK külön mentes sávja csak adótól független, dokumentált célnál tartható. 4. § (1)–(3)
- Kétszeres figyelembevétel a kiadás évében, a megszűnő BVK és a kedvezményezett között, kifejezett kizáró szabály nélkül.
- Az irányítási hely vélelme a kedvezményezett „tényleges befolyásához” is kötődik, amely nincs definiálva; tanácsadói vagy protektori szerepkörök minősítése bizonytalan.
- Kapcsoltság hozzátartozói alapon: a Ptk. tág hozzátartozói köre miatt egymástól független családtagok BVK-i is osztozni kénytelenek egy sávon, akár egymás adatai nélkül.
- Ingóság-mentesség BVK-ban tartott, magánhasználatú tárgyaknál, lásd fent.
Készen a NAV felülvizsgálatára
A jogszabály-módosítások nyomán a NAV minden bizalmi vagyonkezelést felülvizsgál, elsőként a 2023. szeptember 12. előtt létrehozottakat. A BVK Audit a felülvizsgálat szempontjai mentén méri fel a szerkezet felkészültségét, és 0–10-es készültségi pontszámot ad.
- KérdőívTényszerű kérdések a vagyonkezelésről, a szereplőkről, a vagyonról és a működésről.
- KonzultációA válaszok személyes átbeszélése – az is, amit nehéz írásban megfogalmazni.
- ÉrtékelésHat területen, a törvényben rögzített felülvizsgálati szempontok szerint.
- Audit-jelentésKulcstények, területenkénti minősítés és összesített készültségi pontszám.
Teendők a vagyonkezelő és a vagyonrendelő számára
- Minden érintett BVK illetőségének és kapcsoltságának felmérése, a hozzátartozói kapcsolatokat is beleértve.
- Bejelentés a NAV-hoz 2027. január 14-ig; elsődleges képviselő és szükség esetén kézbesítési meghatalmazott kijelölése.
- Külföldi felekkel működő magyar BVK-knál a külföldi kezelt vagyon adóhatásának felmérése, és ha indokolt, a szerkezet felülvizsgálata adótól független szempontok mentén.
- A kezelt vagyon leltára 2026. december 31-re, független értékelések megrendelése.
- A bizalmi vagyonkezelési szerződés áttekintése: felhatalmazza-e a vagyonkezelőt az adó megfizetésére és likvid tartalék képzésére.
- Likviditási terv a 2027. augusztus 31-i befizetésre, szükség esetén részletfizetési kérelem.
- Kapcsolt BVK-knál a mentes sáv megosztásáról szóló közös nyilatkozat előkészítése.
- Az évközi kiadások ütemezése a kétszeres figyelembevétel kockázata miatt.
A tervezet szövegén alapul; a végleges törvény és a NAV gyakorlata eltérhet. Nem minősül egyedi adótanácsadásnak.
Mennyit fizet a kezelt vagyon?
A kalkulátor a BVK-t önálló adóalanyként kezeli: a kezelt vagyon illetőségét, a kapcsolt BVK-k közös mentes sávját és a kezelt vagyonból fizetendő adót is kiszámolja.
