Vagyonadó: ami a benyújtott javaslatban másképp szerepel, mint a tervezetben

A Kormány 2026. október 27-én benyújtotta a vagyonadóról szóló törvényjavaslatot (T/930.). Az október 6-i társadalmi egyeztetési tervezethez képest a fő számok nem változtak, az értékelési és adóalap-szabályok viszont több ponton módosultak: van, ahol könnyebb, és van, ahol szigorúbb lett a helyzet. Áttekintjük, mire érdemes figyelni.

Ami változatlan maradt

  • Az adó az 1 milliárd forint feletti nettó vagyon után jár személyenként: 1% a 100 milliárd forintig terjedő adóalaprészre, 1,5% az e feletti részre.
  • A törvény 2026. december 15-én lépne hatályba, az első értéknap 2026. december 31., a bevallás és a fizetés határideje 2027. augusztus 31.
  • Az adóalanyi kör, a belföldi és külföldi illetőség szabályai, a 3 millió forint feletti műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek és a 10 millió forint feletti járművek adóalapba számítása, valamint a cégértékelés alapképlete is ugyanaz.
  • A vagyonkezelési adóalanyokra (bizalmi vagyonkezelés, magánalapítvány, külföldi trust) vonatkozó szabályok érdemben nem módosultak.

Könnyítések

  • Kis cégek egyszerűsített értékelése. Ha a társaság saját tőkéje az utolsó lezárt beszámoló szerint legfeljebb 100 millió forint, a tulajdonos az általános képlet helyett választhatja a saját tőke tulajdoni hányadra jutó összegét. Alacsony saját tőke és magas nyereség mellett ez jelentősen alacsonyabb értéket adhat.
  • Rejtett tartalék és adatszolgáltatás. Nem kell könyvvizsgálói felülvizsgálat, ha a vagyonelemeket a törvény szerinti számított értéken veszik figyelembe. Az 500 millió forint feletti saját tőkéjű belföldi társaságnak a rejtett tartalékról szóló tájékoztatást csak akkor kell megadnia, ha legalább egy tulajdonos kéri.
  • Külföldi adóalany magyar ingatlanos társaságban. Az ingatlan megszerzéséhez, fenntartásához vagy értéknövelő beruházásához közvetlenül kapcsolódó tartozás levonható.
  • NAV ingatlanértékelési modell. A modell már az üdülőkre és a telkekre is kiterjed. Ha az adózó a valós paramétereket adta meg, a NAV csak bizonyítással állapíthat meg eltérő értéket és adóhiányt. A modellt a NAV-nak még ki kell építenie.
  • Cégkiválás és összevont beszámoló. Kiválásnál a továbbműködő cég korábbi eredményeit csökkenteni kell a kiváló társaságra jutó részszel. Összevont beszámolónál a kisebbségi tulajdonosokra jutó saját tőke és eredmény kivonandó.

Szigorítások

  • Külföldi vagyon utáni adóbeszámítás. A külföldi vagyonra jutó magyar adó levonható (jóváírható), de a javaslat szerint a levonás alapja a külföldi vagyon tartozásokkal csökkentett értékének az 1 milliárd forintot meghaladó része után számított adó. Az 1 milliárd forintos sávhatár tehát a külföldi vagyonnál is érvényesül, ezért a jóváírás kisebb lehet, mint ahogy a tervezet alapján számítani lehetett. Számpéldát lejjebb mutatunk.
  • Részvényárfolyam. A szabályozott piacon jegyzett részvények értéke a tárgyév utolsó kereskedési napján kialakult záróárfolyam. Ha ez több mint 10%-kal eltér a tárgyév utolsó 180 napjának forgalommal súlyozott átlagárfolyamától, akkor a 180 napos átlagárfolyammal kell számolni. Ugyanez vonatkozik a szabályozott piacon kívül, rendszeresen kereskedett részvényekre is. A tervezet még 30 napos átlagot írt elő, és a 2026-os évre lehetővé tette a tárgyévi átlagárfolyam választását; ez a választás kikerült a javaslatból, és csak a hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál maradt meg. A 2026-os átmeneti szabály értelmezése (mit jelent ebben az évben a „tárgyév”) még tisztázásra szorul.
  • Kisebbségi kedvezmény. A kisebbségi (50% alatti) részesedés értéke a tulajdoni hányadtól függően 30%-kal (33% alatt) vagy 25%-kal (33% vagy afeletti hányadnál) csökkenthető. A javaslat szerint a Ptk. szerinti közeli hozzátartozók (házastárs, egyenesági rokon, testvér) hányadát össze kell számítani. Példa: két testvér 20–20%-ot birtokol egy 1 milliárd forint értékű cégben. A tervezet szerint külön-külön 30% a kedvezmény (2 × 140 millió = 280 millió forint), a javaslat szerint az összeszámított 40% miatt csak 25% (2 × 150 millió = 300 millió forint). Ha az összeszámított hányad eléri az 50%-ot, kedvezmény nem jár.
  • Negatív saját tőke. Az értékelésnél nullának kell tekinteni, ezért nem csökkentheti a cég értékét.
  • Adószámos önálló tevékenység. Az üzleti vagyon külön szabálya az egyéni vállalkozók és őstermelők mellett minden, adószám birtokában folytatott önálló tevékenységre kiterjed. A tevékenységhez használt ingók teljes értéke számít, a személyes használati mentesség nem jár automatikusan.
  • Ingatlanszakértők. Minden szakértőnek szerepelnie kell a NAV honlapján közzétett listán. Ha a szakértő a szabályok megsértésével a valós forgalmi érték 70%-át el nem érő értéket állapít meg, 100 ezer forintos bírságot kap, három bírság után pedig törlik a listáról.

Kettős hatású módosítások

  • Holdingvállalkozás. A fogalom két feltételt kapott: a társaság elsődleges célja más társaságok részesedésének birtoklása és irányítása legyen, a 90%-os eszközarányba viszont az értékpapír, a pénzeszköz, a saját célú ingatlan és a leányvállalati követelés is beleszámít. A holdingnál csak a saját tőke számít, ezért a besorolás értékelési szempontból fontos.
  • Adathiány. Ha a szükséges adatok az adózónak fel nem róható okból nem állnak rendelkezésre, a részesedés bekerülési értékét kell alapul venni.

Emellett pontosítást kapott többek között a kiskorú gyermek vagyonához kapcsolódó tartozások kezelése, a hagyatéki eljárás időzítése, a részvényárfolyam átlagolási időszaka (30 napról 180 napra) és a bevallás módja (a NAV elektronikus felületén). A törvényjavaslat 35 helyett 39 §-os lett, ezért a tervezet hivatkozásai eltolódtak.

Három egyszerű példa

Külföldi vagyon beszámítása. Valaki 3 milliárd forint belföldi és 2 milliárd forint, egyezmény alapján külföldön adóztatott vagyonnal rendelkezik. Az összes vagyon 5 milliárd forint, az adó az 1 milliárd forint feletti 4 milliárd forint 1%-a, vagyis 40 millió forint. Beszámítható adó: a külföldi vagyon 1 milliárd forint feletti, 1 milliárd forintnyi részének 1%-a, vagyis 10 millió forint. A fizetendő adó 30 millió forint. Sávhatár nélkül a teljes 2 milliárd forint után 20 millió forint lenne a beszámítás, és csak 20 millió forint maradna fizetendő.

Részvényárfolyam. Valaki 100 000 darab, szabályozott piacon jegyzett részvényt birtokol. A tárgyév utolsó kereskedési napján a záróárfolyam 5000 forint, a 180 napos forgalommal súlyozott átlagárfolyam 4000 forint. Az eltérés 25%, ami meghaladja a 10%-ot, ezért az átlagárfolyammal kell számolni, vagyis a részesedés értéke 400 millió forint (és nem 500 millió). Ha a záróárfolyam 4200 forint lenne, az eltérés 5%, így a záróárfolyam számítana, azaz 420 millió forint.

Kis cég. A tulajdonos 100%-os tulajdonos, a cég saját tőkéje 60 millió forint, a hároméves átlagos adózott eredménye 90 millió forint. A hozamérték 90 / 0,15 = 600 millió forint. A tervezet szerinti képlet: (60 + 2 × 600) / 3 = 420 millió forint. A javaslat szerint választható érték 60 millió forint, így az adóalap 360 millió forinttal kisebb lehet.

Mit érdemes most megtenni

  • Összeállítani a 2026. december 31-i értéknapra szóló vagyonleltárt, és a levonni kívánt tartozásokat okirattal alátámasztani.
  • Ingatlanoknál összegyűjteni az elmúlt 12 hónap, illetve az elmúlt 10 év ügyleteinek dokumentumait, és mérlegelni, mikor jobb független értékelés a NAV modelljénél.
  • Cégrészesedéseknél áttekinteni az utolsó három lezárt beszámolót, a 100 millió forintos és az 500 millió forintos saját tőke szintet, a holdingként való besorolást és a családi tulajdoni hányadokat.
  • Az adószám birtokában folytatott tevékenységhez használt eszközöket külön nyilvántartani.
  • Külföldi vagyon és adóegyezmény esetén előzetesen kiszámolni az adóbeszámítás hatását.
  • Vagyonkezelőknél ellenőrizni a tényleges irányítási helyet, és felkészülni a hatálybalépéstől számított 30 napos bejelentésre.
  • Nyomon követni a parlamenti tárgyalást, mert a javaslat még módosulhat.

 

További publikációk