Társas vállalkozások végelszámolásának folyamata 2. rész – Az egyszerűsített végelszámolás és a végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések, lehetőségek

2019. december 3.

Cikksorozatunk első részében bemutattuk a végelszámolás általános menetét. Jelen publikációnkban az egyszerűsített végelszámolásra és a végelszámoláshoz kapcsolódó néhány érdekes jogi kérdésre, lehetőségre, problematikára hívjuk fel olvasóink figyelmét.  

1. Egyszerűsített végelszámolás

2018. július 1. óta a 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról („Ctv”) lehetővé teszi, hogy a gazdasági társaságok tulajdonosai egyszerűsített végelszámolás keretében szüntessék meg vállalkozásukat. De lássuk mitől is egyszerűsített ez a végelszámolás?

Az egyszerűsített végelszámolás kritériuma, hogy a vállalkozás ne legyen könyvvizsgálatra kötelezett, és a végelszámolás 150 napon belül fejeződjön be. 

Ez a megoldás azon vállalkozásoknak lehet kézenfekvő választás, akiknek könyvvezetése, adózási kapcsolatai rendben vannak, nincsenek jelentős tartozásai, vitás ügyei, vagyona a végelszámolás lefolytatásával összefüggő költségekre, adókötelezettségekre, és a hitelezői igények kiegyenlítésére elegendő fedezetet biztosít, nyitott szerződéses kapcsolatai gond nélkül lezárhatóak.

Egyszerűsített végelszámolás esetén nem kell végelszámolót megbízni, azt a társaság vezető tisztségviselői bonyolítják le. 

Szintén nem szükséges a cégbírósághoz bejelentést tenni, elegendő az adóhatóságot értesíteni az egyszerűsített végelszámolás megindításáról. A Cégbíróság az adóhatóság értesítése alapján kezdeményezi és hajtja végre a szükséges cégjogi feladatokat, úm.  

  •  közzéteszi a végelszámolás megindításának tényét 
  •  a társaság elnevezésénél jelzi a végelszámolás alatti státuszát 
  •  a végelszámolás kezdőnapját rögzíti 

Az egyszerűsített végelszámolás során is kötelező az előírt beszámolók, dokumentumok, tagi/részvényesi határozatok, vagyonfelosztási javaslat elkészítése. A végelszámolás befejezését szintén az adóhatóság felé kell jeleznie a vállalkozásnak. Azonban a megindítással ellentétben, a lezárás során a 2015. évi CCXXII. Törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól („E-ügyintézési törvény”) által meghatározottakkal összhangban a Cégbíróság felé is meg kell küldeni bizonyos, a törléshez szükséges dokumentumokat, némelyik dokumentum esetében kötelezően iratminta alkalmazásával. 

Amennyiben valamilyen probléma felmerülése miatt (pl: vitás helyzet alakul ki egy hitelezővel, elhúzódó hatósági vizsgálat) nem sikerült az egyszerűsített végelszámolásra rendelkezésre álló időben lezárni a társaságot, úgy az egyszerűsített végelszámolás általános szabályok szerint lefolytatott végelszámolássá alakítható, amely hosszabb időkeretet nyújt a felmerült problémák megoldására, és a végelszámolás megvalósítására.  

2. A végelszámoláshoz kapcsolódó kérdések, problémák, lehetőségek 

2.1 Ki lehet végelszámoló?

Végelszámoló lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki/amely a Polgári Törvénykönyv („Ptk.”) vezető tisztségviselőkre vonatkozó előírásainak megfelel, és a megbízást elfogadja. Amennyiben a végelszámoló egy jogi személy, a Ptk előírásainak annak a természetes személynek kell megfelelnie, akit a szervezet a végelszámolási feladatok ellátására kijelöl. Jogi személy végelszámoló esetén a Csődtörvény által előírt alkalmassági és összeférhetetlenségi feltételeket a kijelölt jogi személyre alkalmazni kell.  

A végelszámoló visszahívható, mely esetben a társaság legfőbb szerve új végelszámoló kijelölésére kötelezett. 

Amennyiben a végelszámoló meghal, vagy jogutód nélkül megszűnik, és a társaság legfőbb szerve 60 napon belül nem választ új végelszámolót, úgy a Cégbíróság kezdeményezheti saját, vagy érintett harmadik fél nevében a társaság legfőbb szervének összehívását a végelszámoló megválasztása érdekében. 

Amennyiben a végelszámoló ezen tevékenységével felhagyott, úgy érintett harmadik fél kezdeményezésére a cégbíróság kezdeményezheti a társaság elleni törvényességi felügyeleti eljárást indíthat, vagy gondoskodhat a társaság legfőbb szervének összehívásáról új végelszámoló megválasztása érdekében. 

2.2 Végelszámoló felelőssége

A végelszámoló az elvárható gondossággal kell eljárjon feladatai ellátása során mindenekelőtt a rá bízott társaság vagyoni helyzetének és a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával. A végelszámoló a polgári jogi felelősség általános szabályai szerint felel az esetlegesen általa okozott károkért. Bizonyos szándékos vagy gondatlan károkozás esetén a bíróság kötelezheti a végelszámolót, hogy az okozott kár mértékéig hozzájárulást teljesítsen a végelszámolás alatt álló társaság saját tőkéjéhez, és díját megvonhatják. Ilyen esetek lehetnek, ha a végelszámoló alapos ok nélkül késlekedik az egyszerűsített végelszámolás általános szabályok szerinti végelszámolássá (II. rész 1. pont), vagy a végelszámolás felszámolássá (I. rész 1.3. pont) alakításával, egyes hitelezőket előnyben részesít, nem tesz meg minden tőle elvárhatót a hitelezők veszteségeinek csökkentésére vagy esetleges környezeti károk enyhítésére. 

Amennyiben a végelszámoló nem látja el megfelelően feladatait, és ezt egy érintett harmadik fél a Cégbíróság felé jelzi, úgy törvényességi felügyeleti eljárás keretében a Cégbíróság jogosult a végelszámolót határidő tűzésével, és pénzbírság terhe mellett a feladatok ellátására kötelezni. 

2.3 Vezető tisztségviselők felelőssége a végelszámolással összefüggésben

A társaság korábbi, a végelszámolás megindítása előtti, vezető tisztségviselőinek felelőssége a végelszámolás lefolytatásával kapcsolatosan, cikkünk I. részének 1.2. pontjában részletezettekre terjed ki. Amennyiben az ott részletezett feladatokat a vezető tisztségviselő nem, nem határidőre, esetleg nem megfelelő minőségben végezte el, úgy a polgári jog általános szabályai szerinti kártérítési felelősséggel tartozik. Mulasztás esetén a végelszámoló vagy a cég hitelezője kérelmére a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében 100 – 900 eFt-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújthatja a vezető tisztségviselőt. Továbbá kötelezheti, hogy viselje azon, a végelszámoló által megbízott szakértő költségeit, aki a mulasztott feladatok pótlására végelszámolótól megbízást kapott.  

2.4 Van-e a tulajdonosoknak felelőssége a végelszámolással összefüggésben? 

A végelszámolással érintett társaság tulajdonosainak felelőssége a társaság létrehozásakor kialakított felelősséggel egyezik, azt a végelszámolás ténye nem befolyásolja. Azaz, amennyiben korlátolt felelősségű volt a társaság (pl: Kft. Zrt.) úgy a tagok korlátozott felelőssége továbbra is fennáll a rendeltetésszerű joggyakorlás esetén 

2.5 Jogvesztő-e a hitelezői igények bejelentésére rendelkezésre álló 40 napos határidő?

A végelszámolás megkezdésének közzétételétől a hitelezőknek 40 napjuk van arra, hogy a végelszámolót értesítsék esetleges igényeikről. Azonban az a hitelező, aki ezen határidőn belül nem jelezte igényét, nem kell, hogy lemondjon a követeléséről, azt a későbbiekben is jelezheti a végelszámoló felé. A 40 napos határidő tehát nem jogvesztő hatályú. A zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni. Azaz a társaság nyilvántartásból való törlésétől számított ötéves jogvesztő határidőn belül érvényesíthető a társaság volt tagjaival szemben, megfelelő körülmények fennállása esetén. Ilyen esetben figyelembe kell venni, hogy a tagok eredetileg korlátlanul vagy korlátozottan, és milyen mértékig voltak felelősek a társaság kötelezettségeiért. 

2.6 Milyen esetekben nem lehet lezárni a végelszámolást?

A végelszámolási folyamatot a végelszámoló addig nem zárhatja le, ameddig a társaságnak olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, melyről a vagyonfelosztási javaslatban nem gondoskodtak. Ismételten felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a társaság vagyona a hitelezői igények fedezetére nem elegendő, és a társaság tulajdonosai a hiányzó összeget 30 napon belül nem fizetik meg, úgy a végelszámoló köteles a társaság felszámolását kezdeményezni, azaz a végelszámolás felszámolási eljárássá változik.

2.7 Bármeddig húzódhat egy végelszámolás? 

Az általános folyamatok szerinti végelszámolást annak kezdőnapjától számított 3 éven belül be kell fejezni. Amennyiben a 3 éves határidőn belül a társaság törlése nem történik meg, úgy a Cégbíróság kényszertörlési eljárást kezdeményez, melynek keretében a volt végelszámoló köteles az érintett hatóságokkal együttműködni.  Az egyszerűsített végelszámolás esetén a végelszámolás lezárására rendelkezésre álló határidő 150 nap, azonban amennyiben ez nem elegendő, úgy a folyamat az általános végelszámolás szabályai szerint folytatható, de maximum a 3 éves határidőn belül. 

2.8 Visszavonható a végelszámolás?

Igen, a végelszámolás a társaság legfőbb szervének döntése alapján, legkésőbb a társaság törlésre irányuló kérelmének cégbírósághoz történő benyújtásáig, visszavonható. A legfőbb szerv ez esetben rendelkezik a társaság további működéséről, a végelszámoló visszahívásáról, és a vezető tisztségviselők megválasztásáról.

2.9 Eszközök piaci értékelése a végelszámolás lezárásakor

A végelszámolás lezárása során a végelszámoló köteles egy záró beszámolóban számot adni a meglévő vagyonról. Ebben a beszámolóban a társaság eszközeit és kötelezettségeit köteles piaci értéken értékelni. Amennyiben a nettó eszközök piaci értéke magasabb, mint ugyanezen nettó eszközök könyv szerinti értéke, úgy a pozitív különbözet átértékelési nyereségként szerepel a záró beszámolóban. Ezen különbözet a társasági adó alapjába is beleszámít. Ugyanezen piaci értékeket kell használni a természetes személy tulajdonosnak a társaság törlését követően kiadott vagyontárgyakkal összefüggésben kalkulált személyi jövedelemadó alapjának meghatározásához is. Mivel adózási kapcsolatokat is befolyásoló kérdésről van szó, ezért a jelentősebb eszközök piaci értékének maghatározása során érdemes független szakértőt igénybe venni. 

2.10 Vizsgálja-e a NAV a társaságot a végelszámolás megindítása miatt

A NAV-t értesítenie kell a társaságnak mind a végelszámolás megindításáról, mind a végelszámolás lezárásáról. A NAV jogosult a társaság ellenőrzéssel le nem zárt időszakait az ellenőrzés szabályai szerint vizsgálni. Természetesen erre a NAV a végelszámolás megindítása nélkül is bármikor jogosult, de az tény, hogy a végelszámolás bejelentése lehet figyelemfelkeltő. Ez sok tulajdonos számára ijesztő lehetőség, azonban mivel a végelszámolás időpontjának kitűzése a tulajdonosok hatásköre, ezért érdemes a társaság számviteli és adózási nyilvántartásait a végelszámolás megindítása előtt átvizsgálni, és a szükséges korrekciókat elvégezni. Egy kis aktivitású szervezetnél ez nem jelenthet jelentős ráfordítást, illetve ahhoz, hogy biztosak lehessünk, hogy a végelszámolás nem fordulhat felszámolási eljárásba, érdemes előre tisztában lenni a társaság valós vagyoni helyzetével, esetlegesen fennálló mérlegen kívüli kötelezettségeivel. 

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:

Prjevara Katalin
Dr. Bajusz Laura

További publikációk