2022. július 01. napján lép hatályba a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény. A szerkezetátalakításról, mint a fizetésképtelenség elkerülésének módjáról korábbi cikkünkben is olvashattak. A szerkezetátalakítási eljáráshoz hasonló eljárások a Nyugat-európai országokban már ismertek, Magyarország a jogharmonizációs kötelezettségének eleget téve ültette át ezen eljárást a magyar jogba.
A törvény célja, hogy segítséget nyújtson a vállalkozásoknak annak érdekében, hogy pénzügyi nehézségeiket időben el tudják kezdeni kezelni, ezzel hozzájárulva törlesztő (fizető) képességük megőrzéséhez, valamint elkerüljék a fizetésképtelenné válást. E célok hatékony eszközei részben a források biztosítása, részben a költségtakarékos, rugalmas és gyors adósságrendezést biztosító eljárás megteremtése. A törvény az adós likviditásának megőrzése mellett különös hangsúlyt fektet a hitelezői érdekek figyelembevételére is.
A szerkezetátalakítási eljárást akkor lehet igénybe venni, amikor a társaság még nem tekinthető fizetésképtelennek, de már felismerhető a vagyoni helyzetének kedvezőtlen alakulása, azaz a fizetésképtelenné válás valószínűsége. Egy társaság elsősorban akkor tekinthető fizetésképtelennek, ha a teljesítési határidőn belül nem vitatott vagy elismert tartozását nem egyenlítette ki.
A világot sújtó COVID-19 járvány gazdasági életre gyakorolt hatása nagyon sok vállalkozást kritikus pénzügyi helyzetbe hozott. Ennek is negatív hatásnak a csökkentése érdekében a jogalkotó 2021-ben egy átmeneti jogintézményt vezetett be, a reorganizációt. A reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2022. december 31. napjáig lehet benyújtani, így 2022. július 01. napjától 2022. december 31. napjáig mind a reorganizáció, mind a szerkezetátalakítás igénybe vehető a bajban lévő vállalkozások által. A két eljárás azonos célokat szolgál, azonban lényegi különbség, hogy a reorganizáció során reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el, a szerkezetátalakítás esetén pedig a szerkezetátalakítási szakértő kiválasztásában a felek sokkal nagyobb szabadságot kapnak.
A szerkezetátalakítási szakértő és az eljárásban érintett felek közötti sikeres együttműködés nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az adós és a hitelezők szempontjait is figyelembe vevő, ténylegesen megvalósítható szerkezetátalakítási terv jöjjön létre. A felek közötti bizalom és együttműködés tehát elengedhetetlen.
A csődeljárás és a szerkezetátalakítási eljárás közötti lényeges különbség a fizetési haladék (moratórium) szabályozásában keresendő. A csődeljárás esetén a moratórium általános, azaz minden hitelezőre kiterjed, a Cégközlönyben történő közzétételét követő 180. napot követő második munkanap 0 óráig tart, amennyiben meghosszabbítására nem kerül sor. Ezzel szemben a szerkezetátalakítás során a moratórium általános vagy korlátozott körű is lehet. A korlátozott moratórium azt jelenti, hogy nem terjed ki valamennyi hitelezőre, illetőleg valamennyi követelésre. A szerkezetátalakításban a moratórium meghatározott ideig tart, legfeljebb 4 hónapra rendelhető el, és meghosszabbítása esetén sem haladhatja meg a 12 hónapot. A szerkezetátalakítási eljárásban a moratórium tényét kizárólag akkor kell közzétenni, ha az általános, ebben az esetben ugyanis a szerkezetátalakítási eljárás szükségképpen nyilvánosnak minősül. Csődeljárás esetén, amennyiben nem jön létre egyezség, illetőleg az a jogszabályoknak nem felel meg, akkor a bíróság a csődeljárást megszünteti, az adós fizetésképtelenségét pedig hivatalból állapítja meg felszámolási eljárás keretében. Ez az automatizmus a szerkezetátalakítási eljárásban nincs jelen, tehát mind az adósnak, mind a hitelezőknek nagyobb mozgástere marad a fennálló adósság rendezésének formájának, módjának meghatározását illetően.
A felszámolási eljárással szembe állítva lényeges különbség, hogy a szerkezetátalakítás kizárólag az adós döntésén alapul, azt hitelező nem kezdeményezheti. A szerkezetátalakítási eljárás sikertelensége – a felszámolási eljárással szemben – nem eredményezi az adós jogutód nélküli megszüntetését.
dr. Lakatos Ágnes
dr. Erőss Tamás
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
