Sportjogi cikksorozatunk első részében az arculat-átviteli szerződésekről értekeztünk. A témában található első cikkünk itt érhető el. A jelen értekezés a sporttal kapcsolatos kereskedelmi szerződések másik típusát, a szponzorálási szerződéseket taglalja.
A sport igen nagy népszerűségnek örvend, ezért a sport szponzorálását választó szponzor a sportközvetítések révén nagyszámú közönséget érhet el. A globalizációnak és az információs technológia fejlődésének köszönhetően a nemzetközi sportesemények szinte a világ minden tájáról elérhetőek, így gyakorlatilag a sport szponzorálása révén nincsenek földrajzi határok, amiket a szponzor el ne érhetne.
A sportszponzoráció azonban még ennél is többet ad, hiszen a sport szellemisége, az egészségre gyakorolt pozitív hatása, a fair play elve hozzásegíti a szponzort ahhoz, hogy úgy vállaljon társadalmi szerepvállalást, felelősséget, hogy közben saját marketingtevékenységét is támogatja. A szponzor jóhírét ugyanis fokozhatja, ha olyan sportolók használják termékeit, veszik igénybe szolgáltatásait, akik köztiszteletben állnak, példaképnek tekintendők. Ezek a sportolók építik a szponzor imázsát, hiszen a célközönség (azaz a potenciális fogyasztók) a szponzort a szponzorált sportoló, sportszervezet, illetőleg sportrendezvény által képviselt értékekkel fogja azonosítani. A sportszponzorálás a fentiekre tekintettel a szponzor marketingtárának egyik hatékony eszköze.
A hagyományos kereskedelmi szerződésektől eltérően a szponzorálási szerződés során a szponzor elsődleges célja a sporttevékenység támogatása és csak másodlagos a fogyasztók figyelmének a felkeltése marketing célokból.
A sportról szóló 2004. évi I. törvény (továbbiakban: „Sporttv.”) a sportra vonatkozó szponzorálási szerződéseket akként határozza meg, hogy azokban a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.
A magyar jogrendszerben a Sporttv. szabja meg a szponzorálás korlátait: A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.
A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: „Reklámtv.”) hatálya kiterjed a szponzorálásra is. A Reklámtv. a szponzorálás fogalmát a Sporttv-től eltérően annak üzleti sajátosságainak hangsúlyozásával ismerteti:
„szponzorálás: minden olyan hozzájárulás valamely rendezvényhez, tevékenységhez, továbbá – rendezvénnyel vagy tevékenységgel összefüggésben – valamely személy számára, amelynek célja, illetve közvetlen vagy közvetett hatása valamely áru vásárlásának vagy igénybevételének ösztönzése”.
A Reklámtv. a Sporttv-ben meghatározott szponzorálási tilalmakat kiegészítve, illetőleg értelmezve explicite kimondja, hogy nem nyújtható szponzorálás dohánytermékre vonatkozóan sportrendezvényhez vagy sporttevékenységhez. Ez érthető is, hiszen a sport szellemiségével ellentétben álló lenne, ha egy híres focistát valamelyik népszerű dohánytermék márkanagyköveteként látnánk mosolyogni a plakátokon.
A szponzorálási tilalmakat érdemes szem előtt tartani már a szponzorálási tárgyalások megkezdésekor, hiszen a Reklámtv.-ben található rendelkezések alapján egyértelmű, hogy a Reklámtv. megszegéséért a reklámozó, a reklámszolgáltató és a reklám közzétevője egyetemlegesen felelős. A törvényi tilalmak megszegése hatósági eljárást vonhat maga után, amely során bírság kiszabására is sor kerülhet.
A szponzorálási tilalmak megsértéséért a Reklámtv. alapján „a szponzorálást nyújtó és a szponzorálást elfogadó vállalkozás egyaránt felelős.” Érdekes a jogalkotó ezen megfogalmazása, hiszen amennyiben a szponzorált természetes személy (sportoló), abban az esetben nincsen olyan jogtechnikai megoldás, amely „vállalkozásnak” minősítené, így a Reklámtv-ben foglalt tilalmak megsértése esetén sem állapítható meg a felügyeleti eljárás keretében a sportoló felelőssége. Ennek ellenére álláspontunk szerint egyértelmű, hogy a sportolónak is be kell tartania a Reklámtv-ben foglalt tilalmakat, hiszen a Sporttv. ebben a tekintetben nem tesz különbséget természetes és jogi személy között, amikor általános tilalommal kizárja a sporttevékenység egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással összefüggő megjelenítését. Amennyiben a sportoló a Sporttv-be ütköző szponzorációban vesz részt, úgy ellene etikai, illetőleg fegyelmi eljárás folytatható le, amely a felelősségrevonásával járhat. Az etikai, illetőleg fegyelmi eljárások pontos szabályait, valamint a felelősség megállapítása esetén kiszabható büntetéseket, illetőleg alkalmazható intézkedéseket az adott sportág országos sportági szakszövetségének szabályzata határozza meg.
A szponzorálási együttműködést nemzetközi joganyag is szabályozza, amely közül az egyik legfontosabb iránymutatás a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce = ICC) által kiadott Nemzetközi Szponzorációs Kódex (továbbiakban: „Kódex”). A Kódex soft law-nak minősül, ami azt jelenti, hogy nem kikényszeríthető, csupán egyfajta ajánlásnak tekinthető. A célja, hogy olyan alapelveket fektessen le, amelyek a szponzorálásban érdekelt felek közötti jóhiszemű, tisztességes együttműködés kereteit megadják, kiegészítve a jogilag kötelező erővel bíró szabályozási rendszert. A Kódex a globalizált világ és a szponzorálás határon átívelő hatása miatt kiemelten fontos, hiszen nemzetközi jogviszonyokban is alkalmazható, így értelmező funkciót tölt be, amellyel a különböző jogrendszerekben használatos eltérő fogalmakból fakadó bizonytalanságok csökkenthetők.
A Kódex értelmében a felek közötti kommunikációnak mindig nyíltnak és akkurátusnak kell lennie, a szponzorált személy autonómiájába a szponzor azonban nem avatkozhat bele, tehát nem mondhatja meg, hogy hogyan viselkedjen, mit csináljon. Nyilván bizonyos kereteket adhat a szerződés, pl. azt, hogy nem nyilatkozhat úgy a szponzorált, hogy ezzel a szponzor jóhírnevét sértse, vagy ne használja a szponzor konkurense termékeit nyilvánosan (szektor kizárólagosság).
A szponzornak és a szponzoráltnak is egyaránt érdeke, hogy az együttműködésük jogi keretei tisztázottak legyenek, hiszen amennyiben a „játékszabályok” nem kerülnek megfelelően kialakításra, az mindkét félnek okozhat reputációs és egyéb üzleti veszteséget, valamint a jogszabályokba ütköző szponzorálás hatósági, illetőleg etikai vagy fegyelmi eljárást vonhat maga után, amely eljárás büntetés kiszabásával, illetőleg intézkedés alkalmazásával is járhat. Amennyiben szponzorálási szerződés megkötését tervezi akár szponzorként, akár szponzoráltként, úgy szakértőink készséggel állnak rendelkezésére.
