Ma sajtóreggelit tartottunk a Blochamps szervezésében, amelyen örömünkre számos sajtóorgánum képviselője vett részt. A beszélgetés középpontjában a bizalmi vagyonkezelést érintő esetleges adójogi változások, valamint a TISZA Párt programjában felvetett vagyonadó állt.

A bizalmi vagyonkezelés kapcsán hangsúlyoztuk, hogy a bizalmi vagyonkezelés alapvetően nem adójogi eszköz, hanem egy több évszázados, a fejlett nyugati jogrendszerekben széles körben alkalmazott polgári jogi jogintézmény. Hívószavai a generációváltás, a vagyonmegőrzés és a hosszú távú vagyontervezés.

A bizalmi vagyonkezelés egy komplex intézmény, amelynek adószabályai döntően nem adóelőny biztosítását, hanem a struktúra adósemlegességének fenntartását szolgálják, vagyis azt, hogy önmagában a vagyonkezelési struktúra létrehozása és fennállása ne eredményezzen többletadó-terhet. Az egyetlen valódi és végleges adóelőnyt a felértékelési szabályok jelentették. E körben az eredeti szabályozás valóban rendkívül megengedő volt, azonban a jogalkotó 2023-ban jelentős szigorítást hajtott végre. A jelenlegi rendszerben már csak megfelelő időtáv – jellemzően legalább öt év – mellett beszélhetünk bármilyen érdemi adóelőnyről.

Álláspontunk szerint, ha a múltban előfordultak visszaélésszerű konstrukciók, azok kezelésére a jelenlegi jogrendszer is megfelelő eszközöket biztosít az átminősítés, a rendeltetésszerű joggyakorlás és a tényleges gazdasági tartalom vizsgálatának elvei révén. Amennyiben a jogalkotó a jövőre nézve módosítani kívánja a szabályokat, annak úgy kell megtörténnie, hogy a valós gazdasági és családi célokat szolgáló vagyonkezelési struktúrák működőképessége fennmaradjon, és a jogbiztonság követelménye semmiképpen ne sérüljön.

A vagyonadó témájában a összességében elmondható, hogy annak bevezetése korántsem egyszerű feladat. Ezt jól mutatja, hogy az elmúlt húsz évben több európai ország vezette ki ezt az adónemet, mint ahányban jelenleg hatályban van.

Álláspontunk szerint a vagyonadó nem vizsgálható önmagában, kizárólag a teljes adórendszer kontextusában. Mielőtt a konkrét szabályokról érdemi vita kezdődhetne, először arra a kérdésre kell egyértelmű választ adni, hogy pontosan milyen célt kíván szolgálni az adónem. A költségvetési bevételek növelését? Az illegitim módon szerzett vagyonok elvonását? Az arányosabb közteherviselést? Vagy a jelentős vagyonkoncentráció mérséklését?

Ezek mind legitim szakpolitikai célok lehetnek, azonban eltérő szabályozási megoldásokat igényelnek. Egy jól működő vagyonadó csak akkor alakítható ki, ha a részletszabályok következetesen ahhoz a célhoz igazodnak, amelynek elérésére az adónemet a jogalkotó létrehozni kívánja.

Köszönjük valamennyi résztvevőnek az érdeklődést és az érdemi szakmai párbeszédet.