Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a határon átnyúló átalakulásokkal, melyben említést tettünk arról, hogy az EU számos lépést tett annak érdekében, hogy hasonló helyzetbe hozza azon társaságokat, amelyek a Közösségen belül terveznek átalakulást, egyesülést vagy szétválást végrehajtani. Ennek keretében a 2019. november 27-én elfogadott (EU) 2019/2121 irányelv módosította a határokon átnyúló egyesülésekről szóló (EU) 2017/1132 irányelv rendelkezéseit, megteremtve ezzel a jogszabályi alapot arra, hogy harmonizált szabályok vonatkozzanak a határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra. A módosítás a belső határok nélküli belső piac célkitűzését kívánta megvalósítani a társaságok számára, melyet össze kívánt egyeztetni a szociális védelem célkitűzésével, ideértve a munkavállalók tájékoztatáshoz és részvételhez való jogát, valamint a tagok és hitelezők védelmét biztosító kiegészítő szabályokat. Az irányelvet 2023. január 31-ig kellett átültetniük a tagállamoknak.

Magyaroroszágon 2022. augusztus 1. napjáig a határon átnyúló egyesüléseket a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény szabályozta (Régi Átalakulási Törvény). A Régi Átalakulási Törvényt– tekintettel a fentebb említett EU-s irányelvre – a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény (Új Átalakulási Törvény) 2022. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezte.

Az Új Átalakulási Törvény az átalakulásra vonatkozó új szabályok mellett, határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó szabályokat állapít meg mind a részleges, mind a teljes szétválás tekintetében. Határokon átnyúló átalakulásnak azt a műveletet tekinti, amelynek során a cégnyilvántartásba bejegyzett társaság a jogi személyiségének megőrzése mellett jogutód nélküli megszűnés – végelszámolás vagy felszámolás – nélkül a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti tőkeegyesítő társasági formává alakítja át, és legalább a székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Magyarországon bejegyzett kft. a jogi személyisége megtartásával német GmbH-vá alakulhat, fenntartva korábbi jogviszonyait, így pl. az ügyfél szerződéseit, a munkaviszonyt a munkavállalóival vagy egyéb szerződéseit. Hangsúlyozandó, hogy az Új Átalakulási Törvény kizárólag két társasági forma: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság esetében teszi lehetővé am fentebb leírtakat.

Az Új Átalakulási Törvény értelmében magyar székhelyű társaság nem határozhat el határokon átnyúló műveletet és nem vehet részt abban, ha

• a társaság csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll;
• kényszertörlési eljárás alatt áll;
• szerkezetátalakítási eljárás alatt áll;

olyan polgári nemperes eljárás alatt áll, amelynek célja, hogy a társaság a hitelezőivel való megegyezéssel képes legyen a pénzügyi vagy vagyoni helyzetének, illetve működésének reorganizációjára vagy restrukturálására.

Az alábbi bekezdésben röviden összefoglaljuk az Új Átalakulási Törvény legfontosabb rendelkezéseit egy magyarországi székhelyű társaság határon átnyúló átalakulása kapcsán:

• A társaság legfőbb szerve főszabályként két alkalommal határoz a határokon átnyúló átalakulásról. A magyar társaság vezető tisztségviselője átalakulási tervezetet, vagyonmérleg-tervezetet és átalakulási jelentést készít. Az átalakulási tervezetet független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
• A társaság a határokon átnyúló átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülés napját legalább 30 nappal megelőzően köteles benyújtani a bírósághoz az átalakulási tervezetet, meghatározott nyilatkozatokat, értesítést és a könyvvizsgálói jelentést.
• A magyar bíróság a fentebb említett dokumentumok benyújtása útján értesül az átalakulásról, és két alkalommal közzéteszi az átalakulásról szóló legfontosabb információkat annak érdekében, hogy a magyar társaság hitelezői biztosítékot követelhessenek, ha a határon átnyúló átalakulás a követelésük kielégítését veszélyezteti.
• A társaság a határokon átnyúló átalakulásról hozott végleges döntés napjától számított legalább 30, de legfeljebb 90 nap elteltével a tanúsítvány kiadása iránti kérelmet terjeszt elő a bíróságon.
• A bíróság tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a társaság számára, illetőleg a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül megküld a jogutód tagállama szerinti cégnyilvántartást vezető szervnek.
• A magyar székhelyű jogutód társaság bejegyzésére irányuló kérelmet a – származási tagállamban – kiadott tanúsítvány kiállítását követő 30 napon belül kell benyújtani a jogutód társaság székhelye szerint illetékes (magyar) bírósághoz. A másik esetben pedig a bíróság a fogadó tagállamtól kapott, a határokon átnyúló átalakulás időpontjáról szóló értesítés esetén törli a jogelőd magyar társaságot a nyilvántartásból, egyidejűleg pedig bejegyzi a nyilvántartásba a határokon átnyúló átalakulásra vonatkozó, a Ctv.-ben meghatározott adatokat, és azokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé teszi.
• A határokon átnyúló átalakulással létrejövő társaság a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának napját követő 90 napon belül a jogutód társaságra vonatkozóan a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának napjával végleges vagyonmérleget kell, hogy készítsen.

A fentieket áttekintve látható, hogy a határon átnyúló átalakulás lebonyolítása összetett és időigényes folyamat, mely számos egyéb – különösen társaságjogi és adójogi – megfontolást igényel a társaságok oldaláról. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal munkatársainkhoz.