Egy részesedés kivezetése több formában történhet. Ezek közül a leggyakoribb eset a tulajdonolt részvények vagy üzletrészek értékesítése. Amennyiben az értékesítés a könyv szerinti érték felett történik úgy a cég eredménye növekszik, ha pedig az értékesítése a könyv szerinti értéken alul történik úgy a cég az eredménye ennek következtében csökken. De mi van akkor, ha a kivezetés nem értékesítés formájában történik, hanem a részesedés kivezetésének egy ritkább formája valósul meg? Jelen cikk egyik ilyen speciális esettel kíván foglalkozni, azaz számviteli és Tao szempontból vizsgáljuk meg mi van akkor, ha egy leányvállalat végelszámolás formájában kerül ki az anyavállalat könyveiből.
Egy gazdasági társaság mérlegében gyakran szerepelnek részesedések, amelyek vagy a befektetett eszközök vagy az értékpapírok között találhatók annak függvényében, hogy a részesedést a cég 1 éven belül vagy 1 éven túli időre tervezi tartani. A részesedések kivezetéséig azok értékét az elszámolt értékvesztések és/vagy értékhelyesbítések (és azok visszaírásai) módosíthatják. Az értékhelyesbítés nem jár eredményhatással, míg az értékvesztés – mint pénzügyi műveletek ráfordítás – a számviteli eredményt csökkenti majd a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény („Tao tv.”) 8. § (1) bekezdés w) pontja alapján az adózó dönthet úgy, hogy visszanöveli ezt az összeget ezzel semlegesítve az értékvesztés adóhatását.
De mi van akkor, ha a leányvállalat tulajdonosai elhatározzák, hogy a leányvállalatot jogutód nélkül megszüntetik, azaz végelszámolást indítanak a céggel kapcsolatban. A végelszámolási folyamat szerves részét képezi a végleges vagyonmérleg, valamint a vagyonfelosztási javaslat elkészítése. Ezek a dokumentumok fogják meghatározni, hogy a szóban forgó cég hogyan számoljon el a részesedésért cserébe kapott vagyonnal. A cégjegyzékből való törlésre irányuló cégbírósági végzés jogerőre emelkedésével a leányvállalat megszűnik és a vagyonfelosztási javaslat szerint szállnak át a vagyontárgyak a tulajdonosokra. Fontos megjegyezni, hogy a végelszámolás során a 72/2006. Kormányrendelet 7. § (2) bekezdése és a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásól és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 11. § (2) bekezdés alapján a leányvállalat mérlegében szereplő vagyonelemeket fel kell értékelni piaci értékre.
A végelszámolás befejezésekor az anyavállalat egyfelől felveszi a kapott eszközöket és kötelezettségeket a könyveibe; másfelől pedig – ha a kapott vagyon nettó értéke (eszközök csökkentve kötelezettségekkel) több mint a részesedésnek a könyv szerinti értéke – a realizált árfolyamnyereséget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény („Számv.tv.”) 84. § (2) bekezdés c) pont vagy (7) bekezdés v) pont szerint kell a pénzügyi műveletek bevételeire könyvelni, illetve – ha a kapott vagyon nettó értéke kisebb – a 85. § (1) bekezdés c) pont vagy (7) bekezdés v) pont szerinti pénzügyi műveletek ráfordításaira kell könyvelni.
Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy amennyiben a jogalkotó a végelszámolás nyomán realizált eredményben egy adóztatási pontot állapítana meg, úgy lényegében az anyavállalatnál (adózó) megadóztatná azt a mozzanatot, miszerint a korábban leányvállalatban tartott eszközöket közvetetten tartotta, míg innentől kezdve közvetlenül tartja azokat. Így a jogalkotó a Tao tv. 7. § (1) gy) pont 1. alpontban foglalt csökkentő tétellel lehetővé tesz, hogy az adózó a realizált nyereséget visszacsökkentse hiszen a törvény kimondja, hogy „Az adózás előtti eredményt csökkenti a tagnál (részvényesnél, üzletrész-tulajdonosnál) a kivezetett (részben kivezetett) részesedés – […] – következtében az adóévben elszámolt bevétel csökkentve a részesedés (10) bekezdés szerinti bekerülési értékének a könyv szerinti értékét meghaladó részével, ha a tulajdoni részesedést jelentő befektetés jogutód nélküli megszűnés, jegyzett tőke tőkekivonás útján történő leszállítása vagy kedvezményezett átalakulás következtében szűnt meg, illetve csökkent.” Ezúton pedig a végelszámolás és a kapott vagyontárgyak adósemlegesen szállnak át az anyavállalathoz. A csökkentő tétel alkalmazása nem követeli meg azt, hogy a részesedés 4. § 5. pontja alapján bejelentett részesedésnek minősüljön.
Fontos megjegyezni, hogy nem ad lehetőséget a Tao tv. arra, hogy azzal az összeggel is csökkentse az adózó az adóalapját, amely összeggel már az adózó egyszer elszámolt értékvesztés jogcímén. Az értékvesztés jogcímen elszámolt értékvesztés összegét tehát nem veheti figyelembe az adózó akkor, amikor csökkenti az adóalapját.
Technikailag a 2022-es évben ilyen formában kivezetett részesedésnek a könyv szerinti értékét a 2229-es sz. bevallás 03-01 lapjának 08. sorának c) rovatába kell feltüntetni.
dr. Horváth Balázs
dr. Pártay Róbert
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!