Munkáltatói kamerás megfigyelés a gyakorlatban – mire figyeljünk? 1. rész

2019. július 31.

Nagy népszerűségnek örvend a munkáltatók körében, hogy elektronikus (kamerás) megfigyelőrendszert alkalmaznak a munkahelyeken, amelyek felvételein rendszerint a munkavállalók is szerepelnek. Sok esetben azonban a kamerás megfigyelést a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság vagy NAIH) – mint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülésének ellenőrzését és elősegítését végző autonóm államigazgatási szerv – jogellenesnek nyilvánítja és szankciót alkalmaz a munkáltatókkal szemben, amelyek közül az egyik legsúlyosabb, illetve legfájóbb a bírság. Jelen és soron következő cikkünkben összefoglaljuk, hogy mire érdemes figyelni a munkahelyi kamerás megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelés során.

Elöljáróban fontos megemlítenünk, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) nem tartalmaz szabályokat az elektronikus megfigyelőrendszer munkahelyi alkalmazásával kapcsolatban.

A munkahelyi kamerás megfigyelés jogszerűségéhez alapvetően az szükséges, hogy megfelelően meghatározásra kerüljön i) a megfigyelés célja, ii) jogalapja iii) a felvételek tárolásának időtartama és kezelésük körülményei, valamint, hogy iv) a munkavállalók a megfigyelésről a szükséges tájékoztatást kellő időben megkapják.

A megfigyelés célja

A munkahelyi kamerás megfigyelés – mint adatkezelés – lehetséges céljairól sem az Mt., sem más jogszabály nem rendelkezik. 2019. április 26-át megelőzően az Szvtv. rögzítette azon célokat, amelyek érvényesülése érdekében a törvény hatálya alá tartozó személyek alkalmazhatták a kamerás megfigyelést. Annak ellenére, hogy a munkáltató nem tartozott a törvény hatálya alá, a NAIH – más jogszabály hiányában – az Szvtv. rendelkezéseit a munkahelyi kamerás megfigyelésre is irányadónak és alkalmazandónak tekintette. Ennek értelmében elektronikus megfigyelőrendszert elsődlegesen i) az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, ii) a veszélyes anyagok őrzése, iii) az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme, iv) vagyonvédelem céljából lehetett alkalmazni.

2019. április 26. napján hatályba lépett az ún. GDPR-salátatörvény, amely módosította az Szvtv.-t és hatályon kívül helyezte a fent hivatkozott, rendelkezéseket.

Ennek folytán a munkáltató, mint adatkezelő a jövőben szabadon határozhatja meg a kamerás megfigyelés, mint adatkezelés célját, azonban arra figyelemmel kell lennie, hogy a megfigyelés kizárólag akkor minősül jogszerűnek, ha a megfigyelés elengedhetetlenül szükséges a cél megvalósulásához és ezen cél más eszközzel, mint a kamerás megfigyelés, nem valósítható meg.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy melyek azok az esetek, illetve célok, amelyek megvalósulása érdekében a Hatóság mindezidáig elfogadta a kamerás megfigyelés alkalmazását. Ilyenek például a veszélyforrást hordozó létesítmények, nagy teljesítményű gépeket tartalmazó szerelőcsarnokok, amelyek a szakszerűtlen kezelés, illetve a nem az előírásoknak megfelelő munkavállalói magatartás tanúsítása esetén veszélyt jelenthetnek a munkavállalók testi épségére, életére. Vagyonvédelmi célból indokolt lehet például a munkahelyen tárolt, jelentős értéket képviselő eszközök, nyersanyagok megfigyelése. Ilyen esetben a védelem szempontjából szükséges helyiségek – elsősorban raktárak – és az azokhoz vezető folyosók figyelhetőek meg. Ugyanezen célból jogszerűnek minősül az üzlethelyiségek pénztárainak kamerás megfigyelése.

Ahogyan fent írtuk, a megfelelő cél meghatározása szükséges, de nem elégséges a kamerás megfigyelés jogszerűségének biztosításához. A megfelelő jogalapra, a tiltott megfigyelés eseteire, valamint a kamerás megfigyeléssel további adatkezelési tudnivalókra cikksorozatunk második részében térünk ki.

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:
Dr. Vadász Anikó

További publikációk