MNB-állásfoglalás a csoportfinanszírozás határeseteiről
Korábbi cikkeinkben már részletesen bemutattuk a csoportfinanszírozás szabályait, illetve azt is, hogy a tőkeelőleg szerződés milyen esetekben nyújthat megoldást akkor, ha a csoportfinanszírozás feltételei nem teljesülnek. A gyakorlatban azonban rendre felmerülnek olyan határesetek, amelyekre a jogszabály szövege nem ad egyértelmű választ – ezért irodánk hivatalos állásfoglalás iránti kérelmet nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) néhány, ügyfeleinknél ismétlődően felmerülő jogkérdésben. Az MNB megküldött válaszát az alábbiakban foglaljuk össze.
A háttérül szolgáló tényállás
A kérelem alapjául egy olyan tényállás szolgált, amelyben egy társaság több, vele egy csoportba tartozó társaságnak nyújtott kölcsönt olyan időszakban, amikor a csoportfinanszírozás feltételei fennálltak. A kölcsönt nyújtó társaság később egy bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében üzletszerű bizalmi vagyonkezelő tulajdonába került, amellyel – legalábbis az eredeti értelmezésünk szerint – megszűntek azok a tulajdonláson alapuló körülmények, amelyek korábban a csoportfinanszírozás feltételeit megalapozták. Erre a tényállásra tekintettel három kérdéskörben kértük az MNB állásfoglalását: a közös irányítás fogalmának értelmezése két különböző szervezeti konstellációban, valamint annak megítélése, hogy mi történik akkor, ha a csoportfinanszírozás feltételei egy fennálló kölcsönjogviszony alatt szűnnek meg.
Az MNB előzetes megjegyzése a bizalmi vagyonkezelésről
Mielőtt az MNB a feltett kérdésekre rátért volna, egy fontos pontosítást tett a tényállással kapcsolatban. Álláspontja szerint önmagában abból, hogy egy társaság bizalmi vagyonkezelési szerződés keretében üzletszerű bizalmi vagyonkezelő tulajdonába kerül, nem következik automatikusan az, hogy a korábbi leányvállalataival fennálló tulajdonosi viszonyai megszűnnének.
Az anya–leányvállalati viszony megszűnéséhez az szükséges, hogy maga a leányvállalat kerüljön bizalmi vagyonkezelésbe – ha a lánc másik végén, az anyavállalati oldalon történik a vagyonrendelés, a csoporttagság önmagában nem szűnik meg. Az MNB a kérelmező kérdéseit úgy értelmezte, hogy azok valójában az anya- és leányvállalati viszony megszűnésének esetkörére vonatkoznak, és válaszát is ennek alapulvételével adta meg.
Közös irányítás: ügyvezetés és felügyelőbizottság viszonya
Az első kérdés arra irányult, hogy a Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pontjának c) alpontja szerinti közös irányítás megvalósulhat-e akkor is, ha az érintett társaságok ügyvezetésének vagy felügyelőbizottságának – nem pedig együttesen mindkét testületnek – a döntéshozatalhoz szükséges többséget kitevő vagy teljesen azonos összetétele áll fenn.
Az MNB a Számv. tv. 3. § (2) bekezdésének analógiájára hivatkozva megerősítette ezt az értelmezést. Rámutatott, hogy a Hpt. vonatkozó rendelkezése az ügyvezetést és a felügyelőbizottságot pusztán felsorolja, „és” kötőszó alkalmazása nélkül, ami arra utal, hogy a jogalkotó nem kívánta megkövetelni mindkét testület egyidejű, azonos összetételét. Ennek megfelelően a közös irányítás megvalósulhat kizárólag az ügyvezetés vagy kizárólag a felügyelőbizottság releváns összetétele alapján is.
Közös irányítás: vezérigazgató és igazgatósági tagság találkozása
A második kérdés egy konkrét szervezeti helyzetet vizsgált: megvalósulhat-e a közös irányítás akkor, ha az egyik zártkörűen működő részvénytársaságnál kinevezett vezérigazgató egyidejűleg egy másik részvénytársaság igazgatóságának is tagja, és az igazgatóság hatáskörébe tartozó döntéseket a létesítő okirat alapján önállóan, a többi igazgatósági tag jelenléte vagy egyetértése nélkül is meghozhatja.
Az MNB válasza szerint a Hpt. nem tesz különbséget aközött, hogy a részvénytársaság ügyvezetését a Ptk. 3:282. §-a szerinti igazgatóság vagy a Ptk. 3:283. §-a szerinti vezérigazgató látja el. Amennyiben a létesítő okirat úgy rendelkezik, hogy az igazgatóság tagjai a hatáskörükbe tartozó döntéseket önállóan is meghozhatják, ez a döntési jogosultság tartalmilag megalapozhatja a Hpt. szerinti, a döntésekhez szükséges többséget kitevő azonos összetételt – vagyis a közös irányítás ilyen esetben is megvalósulhat. Az MNB tehát ezen a ponton is osztotta a kérelemben foglalt jogértelmezést.
A csoportfinanszírozás feltételeinek időbelisége – a legfontosabb tanulság
A harmadik kérdés volt a legnagyobb gyakorlati tétje: mi történik akkor, ha egy hitel- vagy kölcsönszerződés megkötésekor és a pénzkölcsön folyósításakor még fennálltak a csoportfinanszírozás feltételei, ám ezek a jogviszony fennállása alatt megszűnnek, miközben a felek a szerződést változatlan tartalommal fenntartják.
Ezen a ponton az MNB válasza szigorúbb megközelítést tükröz annál, mint amit a kérelemben javasoltunk. Az MNB álláspontja szerint a csoportfinanszírozás feltételeinek a jogviszony teljes tartama alatt folyamatosan fenn kell állniuk. Ha az anya- és leányvállalat közötti ellenőrző befolyás a szerződéses jogviszony megszűnése előtt megszűnik, akkor a csoportfinanszírozás Hpt. szerinti fogalmi elemei a továbbiakban már nem teljesülnek, és ezzel a Hpt. 5. § (2) bekezdése szerinti engedélymentesség is elenyészik. Ilyenkor a fennmaradó jogviszony tekintetében szükségessé válik az üzletszerűség fogalmi elemeinek külön vizsgálata is, hogy az engedélyköteles pénzkölcsönnyújtási tevékenység folytatása kizárható legyen.
Az MNB szerint az engedélyköteles tevékenység végzése csak akkor zárható ki teljes bizonyossággal, ha a korábbi csoporttag társaság a csoporttagság megszűnését megelőzően, vagy azzal egyidejűleg teljesíti a szerződéses jogviszonyból eredő kötelezettségeit – jellemzően előtörlesztés útján –, és a felek a szerződéses jogviszonyt lezárják. Önmagában tehát az, hogy a felek a szerződést nem módosítják és új hitelműveletet nem hajtanak végre, nem garantálja automatikusan az engedélymentesség fennmaradását.
Gyakorlati javaslatok
Az állásfoglalás alapján cégcsoportoknak érdemes az alábbiakra figyelemmel lenniük:
• Csoporton belüli finanszírozási konstrukciók kialakításakor a közös irányítás vizsgálatakor nem szükséges, hogy az ügyvezetés és a felügyelőbizottság összetétele is egyaránt megfeleljen a törvényi kritériumnak – elegendő, ha az egyik testület esetében áll fenn a szükséges azonosság.
• Ha a tulajdonosi vagy irányítási struktúra átalakítása (például bizalmi vagyonkezelésbe adás) várható, célszerű előzetesen felmérni, hogy ez érinti-e a fennálló csoportfinanszírozási jogviszonyokat.
• Amennyiben a csoporttagsági viszony megszűnése előre látható, javasolt a fennálló kölcsönök előtörlesztéséről és a szerződéses jogviszony lezárásáról még a csoporttagság megszűnése előtt vagy azzal egy időben gondoskodni, elkerülve ezzel az engedélyköteles tevékenység kockázatát.
