Egyre többet hallani mostanság a sajtóban, hogy „jön a 15%-os globális minimumadó” a társasági adó területén. Mit jelent ez a gyakorlatban és milyen hatása lehet ennek Magyarországra? A legfontosabb tudnivalókat jelen írásunkban foglaljuk össze. 

Emelkedik a magyar társasági adókulcs? 

Nem, a globális minimumadó szabályok nem eredményezik a magyar társsasági adókulcs mértékének a 9%-ról 15%-ra emelkedését. A névleges (9%-os) társasági adókulcs meghatározása Magyarország szuverén hatáskörébe tartozik, ebbe a minimumadó szabályok sem szólnak bele. 

Miként érik el a 15%-os globális minimumadót? 

Az elgondolás lényege, hogy ha egy multinacionális vállalat leányvállalatának adókötelezettsége az adott országban nem éri el a minimálisan meghatározott 15%-os szintet, akkor a különbözetet az anyavállalatnak a saját országában kell megfizetnie. 

Ennek következtében a magyarországi csoportcégek alacsony társasági adó terhelését – amely általános esetben 9 százalék – az anyavállalatok országában, vagy más kapcsolt vállalkozások országában egészítenék ki a minimum 15%-os mértékre.  

A Magyarországon ténylegesen megfizetett társasági adó sok esetben – a különböző adóalap csökkentő tételeknek és adókedvezményeknek köszönhetően –  9%-alatti effektív adóterhelést eredményez. Az így kijövő százalékot nevezzük effektív adókulcsnak. Az effektív adókulcs (pl.: 4,5%-5,5%) és a 15%-os globális minimumadó közötti különbözet az amint az anyavállat országában meg kell fizetni. 

Mi ezzel a gond? 

A magyarországi 9%-os társasági adómérték és az ennél sok esetben még alacsonyabb effektív adóterhelés azt eredményezné, hogy Magyarország más államok költségvetésébe engedné át a magyar adóterhelés és a globális minimumadó közötti különbözetet. Így Magyarország hiába biztosít rendkívül vonzó társasági adózási környezetet, a vállalatcsoportnak csoport szinten, ugyanúgy meg kellene fizetnie 15% társasági adót, ráadásul a különbözet még csak nem is a magyar költségvetésbe folyna be. 

Probléma továbbá, hogy a magyar állam által eddig nyújtott, a társasági adóhoz köthető kedvezmények, mint például a fejlesztési adókedvezmény vagy a K+F kedvezmény, szintén a társasági adóteher csökkentésén keresztül biztosítanak kedvezményt. Azonban, ha ezt a globális vállalatcsoportoknak egy másik országban kell megfizetniük ahhoz, hogy összességében elérjék a globális minimumadó szintjét, akkor ezek a kedvezmények csoport szinten megszűnnek kedvezmények lenni.  

Egyelőre még nem tisztázott, hogy a magyar helyi iparűzési adó és az innovációs járulék figyelembe vehető-e majd a globális minimadóteher megállapítása során. Magyar szempontból ez mindenképpen előnyös lenne. 

Mi is a cél mindezzel? 

Azt látjuk, hogy a Magyarországhoz hasonlóan tőkeimportáló, befektetőket kedvező adókörnyezettel is vonzani törekvő országok számára a globális minimumadó bevezetése kifejezetten káros lehet. Mi is akkor a bevezetése mögött húzódó alapgondolat? 

A globális minimumadó mögött húzódó alapvető szándék annak elérése, hogy az adózás ott történjen, ahol az értékteremtés, valós tevékenység, fogyasztás van.  A társasági adózás terén szűnjön meg – a többek között az eltérő társasági adókulcsokból eredő – országok között folyó agresszív adóverseny. A multinacionális vállalatok ne legyenek érdekeltek abban, hogy nyereségüket − és adófizetési kötelezettségüket − alacsony adókulcsú országokba helyezzék át azokból az országokból, ahol a profitjukat ténylegesen megtermelték. 

Összegzés 

Összességében, nem csoda, hogy mind a magyar kormány, mind a pénzügyminisztérium ellenzi a globális minimumadó bevezetését, hiszen az Magyarország attraktív, külföldi tőkét vonzó társasági adó szabályozásából származó előnyeit csorbítja. 

A szabályrendszer azonban még nem végleges, a nyitott kérdések megvitatásának következő fontos állomása a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. A fejleményekről természetesen blogbejegyzéseinkben is tájékoztatást adunk majd. 

Kérdés esetén keresse munkatársainkat:
Dr. Orbán Nikolett 
Dr. Békés Balázs