A mesterséges intelligencia („MI”) mára a modern ember életének szerves részévé vált, a technológia a szélesebb közvélemény figyelmét azonban csak az OpenAI által közzétett generatív nyelvi alkalmazás (ChatGPT) megismerésért követően keltette fel a múlt esztendő végén. Számtalan írás látott napvilágot az MI hatásairól, várható társadalmi következményeiről, a diskurzus azonban túl sokszor a még igen távoli jövő disztópikus volta felé fordult és nem a mindennapi életünkre gyakorolt valós következményeket vette górcső alá. Adózási és jogi szakértőkként az alábbiakban annak logikus végig gondolására teszünk kísérletet, hogy milyen hatások várhatóak az adózási gyakorlatban az MI további térnyerése során, illetőleg, hogy az adóhatóságok milyen fejlesztéseket, új módszereket vezethetnek be a jövőben az adózók ellenőrzése céljából.
Az OpenAI Dall-E mesterséges intelligencia szoftverrel generált illusztráció adóbevallást kitöltő robotról
Az adat, mint az MI üzemanyaga
Az elmúlt két évtized a digitalizáció átható forradalmát valósította meg az adózás területén. Eleinte a korábban papír alapú ügyintézést váltotta fel az elektronikus kapcsolattartás, később minden bevallást, nyomtatványt, adatszolgáltatást digitális csatornák felé tereltek. Szemléletes, hogy milyen adatok szolgálnak a NAV által közzétett eÁfa koncepció részeként ismertetett „Adattó” forrásaiként: az online számla rendszer adatai, az online pénztárgépek adatállománya, a vámeljárásokhoz kapcsolódó import áfaadatok (CDPS), adózói listák. Miközben a szolgáltatandó adatok köre fokozatosan nő, és fokozatosan vezetik be az újabb kötelezettségeket – gondoljuk az új transzferár adatszolgáltatási kötelezettségre vagy az e-nyugtára – az adóhatóságok egyes központi nyilvántartások adatait használva további óriási adatvagyont hasznosíthatnak. Alig egy évtizede megfelelő lehetett egy értékesítés megtörténtének igazolására a számla, fuvarlevél bemutatása – ma a hatóságok vizsgálhatják az EKAER rendszer adatait, a rendszámot felismerő közúti kamerák adatait, a legtöbb járműben elhelyezett GPS jeladó adatait is, és holnap talán olyan adatok is az adóhatóságok rendelkezésére fognak állni, amit ma még nem is gondolnánk.
Az exabájtokban mérhető adattömeg természetesen jelentős kihívások elé is állítja a hatóságokat. Az adatok végtelen útvesztőjében való eligazodás, illetve azok megfelelő és szabályszerű kezelése komoly feladat, az adóhatóságnak ugyanakkor a szükséges eszköz már rendelkezésére áll a mesterséges intelligencia alapú megoldások fejlesztésére: az adattömeg, amely minden jól működő MI alapja.
Robotrevizorok az automata adózó halljában
Az utóbbi évek egyértelmű tendenciája az adóhatóság fizikai jelenlétének fokozatos visszaszorulása az adóeljárások során, amelyet a digitális adatállományok növekedése támogatott. A jövőben a digitálisan lefolytatott ellenőrzések további előretörésére számítunk, két főbb irányból: egyrészt, a rendelkezésre álló adatok mennyisége és minősége folyamatosan javul (például helyszíni szemle helyett műholdképek is felhasználhatóak, így francia hatóságok már éltek a be nem jelentett medencék digitális ellenőrzésével), másrészt a gépi generatív technológiák képessé tehetik a hatóságot arra, hogy a jövőben akár automatizált, nyelvi modellel generált módon keressék fel az adózót, majd annak válaszait szintén nyelvi modell segítségével értelmezzék. Nem kizárható ugyanakkor, hogy a megkeresett adózó is gépi úton fog választ generálni, így az adóellenőrzés javarészt a virtuális világban, emberi részvétel nélkül zajlik majd le.
Az MI továbbá kitűnően tanítható lesz az adókijátszást valószínűsítő helyzetek, struktúrák feltárásában. Az adóhatóság szakértőinek tudása egyesítve a gépi technológia képességével a minták nagy adatállományban való hatékony feltárására valószínűleg újabb áttörést fog hozni az adócsalás elleni küzdelemben. Nem csak a szofisztikáltabb, vagyonosabb adózók aggódhatnak, hiszen az MI relatív – az emberi munkaerőhöz viszonyított – olcsósága révén képes lesz a kisebb jelentőségű hibák, csalások detektálásában is, így akár könnyen kiszúrhat egy kis értékű, de jogosulatlan adóvisszaigénylést is.
Az MI természetesen rengeteg kényelmet is garantálni fog az adózóknak: az egyszerűbb kérdések megválaszolására a hatóságok MI asszisztenseket fognak használni, a legtöbb bevallást pedig (az e-Szja már létező mintájára) gépek fogják előállítani, csökkentve így a megfelelési költségeket az adózók részéről.
A jövő tehát számtalan kihívást és lehetőséget tartogat, az adózás komplex ismerete, az adórendszer működésének átfogó megértése azonban még sokáig az emberi intelligenciára feladata lesz. Amennyiben meglátása van a fentiek kapcsán, várjuk az Ön véleményét is! Amennyiben a már létező digitális adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítésében kérne segítséget, állunk szíves rendelkezésükre!
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
