MÉRFÖLDKŐ A FORGALMI ADÓZÁS TERÜLETÉN: ELINDULT AZ ELEKTRONIKUS ÁFARENDSZER

Az általános forgalmi adó területét az utóbbi évtizedben széleskörű és folyamatos digitalizáció jellemzi: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal („NAV”) nemzetközileg is példaértékű fejlesztésekkel jelentős lépéseket tett az adórendszer digitalizálása felé – kiemelendő az online számlaadat szolgáltatási kötelezettség vagy az online pénztárgép bevezetése –, az EU pedig a harmonizált hozzáadottérték-adó digitális alapokra helyezését tervezi új javaslatában (amelyről korábbi cikkünkbenbeszámoltunk). A NAV által idén elindított elektronikus áfarendszer ezen globális és hazai folyamatokba illeszkedik, amely az egyedi adózók számára a folyamatok hatékonyabbá tételében ugyan kis lépés, a digitális adórendszer felé vezető úton mérföldkőnek tekinthető.

Az adózás iránt fogékony olvasóink bizonyára már többször találkoztak a NAV elektronikus áfarendszer („eÁfa”) koncepciójával, a témakört régóta követők pedig arra is emlékezhetnek, hogy az Áfa-törvény korábbi, elfogadott, de hatályba nem lépett rendelkezései szerint már 2021-ben bevezetésre került volna az adóhatóság általi bevallás-kiajánlás. Amint az ismeretes, a döntéshozók akkor a tervezet halasztása mellett döntöttek, az adóhatóság pedig szakértők és az adózók bevonásával kidolgozta az új eÁfa rendszer koncepcióját. A 2024. januárjától élesített és 2024. február 1-jétől teljes funkcionalitással használható rendszer főbb sarokpontjait – a technikai részletek elhagyásával – az alábbiakban ismertetjük.

Az eÁfa rendszer működése

Az eÁfa rendszer lényege, hogy az adóhatóság a nála rendelkezésre álló adatok (legfőképpen az online számla adatszolgáltatás) alapján előkészíti és az adózók rendelkezésére bocsátja az áfa-bevallást, amelyet az adózóknak – a tervezet kiegészítését, módosítását követően – lehetősége van saját bevallásukként benyújtani.

Az adózók az eÁfa két modelljével találkozhatnak: a gép-gép (M2M) kapcsolaton alapuló és a webes felületen történő bevallással. Az M2M modellben az adózó az adóhatóság által meghatározott adatszerkezetben továbbítja az eÁfa rendszerbe a szükséges adatokat, majd gépi úton jóváhagyja a hatóság által generált bevallástervezetet. Mindezt nagyon leegyszerűsítve úgy is értelmezhetjük, hogy az adóhatóság által bevezetett sztenderd adókódok – azaz az egyes ügylettípusok jelzésére használt kódok – alapján összeállított adózói analitika a bevallás szerepének helyébe lép. Az M2M kapcsolaton keresztüli bevallást várhatóan a nagyobb adóteljesítményű vállalkozások fogják majd használni, míg a webes felületen elérhető bevallástervezet – amely a már jól ismert eSZJA rendszeréhez hasonlatos – a kisebb adózók számára jelenthet jelentős erőforrás-megtakarítást.

Az eÁfa működését bemutató sematikus ábra (forrás: NAV)

A várható előnyök

A NAV rendelkezésére álló számlaadatok ugyan korábban is lekérdezhetőek voltak, az összes számlaadat validálása – ti. annak ellenőrzése, hogy a NAV Online Számla rendszerében rögzített számlaadatok megegyeznek-e az adózói analitika számlaadataival – rendkívüli időbefektetést vagy külön informatikai fejlesztést igényelt. Az eÁfa rendszer strukturált ellenőrzési folyamatot biztosít az adózóknak, a benyújtást megelőzően pedig a NAV felhívja a figyelmet a kockázatelemzése során feltárt eltérésekre is, így az adózó – az önellenőrzési folyamatokat elkerülve – még a bevallás megtétele előtt kijavíthat olyan hibákat, amelyek a korábbi nyomtatvány (ÁNYK) használatával fel sem tűnhettek.

Természetesen az adózók számára önmagában az is jelentős időmegtakarítást eredményezhet, hogy a bevallásukat az adóhatóság – egyfajta szolgáltatásként – előkészíti, illetőleg az eÁfa esetében a bejövő számlákat tételesen listázó összesítő nyilatkozatokkal („M-lapok”) sem kell majd az adózóknak bajlódniuk, idő- és többletenergia ráfordítást megtakarítva ezáltal.

Az áfa-compliance jövője

Az új rendszer sikerességét illetően természetesen majd csak a következő hónapok tapasztalatai alapján vonhatunk le bármiféle következtetést. Az eÁfa nyújtotta előnyök és a korábbi hasonló tapasztalatok alapján (így az eSZJA gyors elterjedésére is tekintettel) úgy gondoljuk, hogy az eÁfa az adózók által széleskörűen használt megoldás jelent, amelynek népszerűsítését a NAV is támogatja: az adóbevallásukat eÁfa rendszeren keresztül teljesítő adózók bizonyos kedvezményeket élvezhetnek, így bevallásukat az esedékességtől számított 15 napig nem vizsgálja az adóhatóság, az adózóknak pedig ezen idő alatt önellenőrzési pótléktól mentesen van lehetőségük a bevallás javítására.

Az eÁfa használata ugyan nem kötelező, ugyanakkor annak sikeressége esetén a jövőben számíthatunk arra, hogy a korábbi nyomtatványi úton készített áfa-bevallás szerepe fokozatosan visszaszorul.

További publikációk