Ahogy azt az előző cikkünkben írtuk, megszületett a Bizottság legújabb döntése a tagállamok tiltott állami támogatásnak minősülő adóintézkedéseivel kapcsolatban, 2018. június 20-án az Európai Bizottság (továbbiakban: „Bizottság”) sajtóközleményt tett közzé, melyben összefoglalta a bizottsági eljárást lezáró határozatot a luxemburgi adóhatóságok által az Engie (korábban GDF Suez) számára biztosított adómegállapítások tárgyában. Összhangban a Bizottság 2016. szeptemberi előzetes állásfoglalásával, megállapítást nyert, hogy Luxemburg kettő, az Engie vállalatcsoporthoz tartozó társaságnak engedélyezte, hogy a vállalatok által termelt nyereségek után szinte egyáltalán ne fizessenek adót az elmúlt évtizedben. A döntés tükrözi a Bizottság 2013 óta fennálló következetes joggyakorlatát az adómegállapítások tiltott állami támogatásoknak minősítése kapcsán, ugyanakkor az eddigi határozatoktól eltérve új irányt hoz a joggyakorlatba.
Mit vizsgált a Bizottság?
A Bizottság az eljárás során két komplex struktúrát vizsgált, amely az Engie-csoport két társaságát érinti, az Engie LNG Supply-t (amely a cseppfolyósított földgázt és az ehhez kapcsolódó termékeket vásárolja, értékesíti és forgalmazza Luxemburgban) és Engie Treasury Management-et (amely az Engie-n belüli belső finanszírozást kezeli). Mindkét vállalat luxemburgi székhelyű, melyek teljes egészében az Engie- csoport tulajdonában vannak, és melyeket végül az Engie S.A. felügyel Franciaországban. Ez a két cég csak egy kis szeletet termelt az Engie-csoport teljes nyereségéből, azonban a profitjuk teljes mértékben adómentes maradt, köszönhetően a luxemburgi adóhatóság határozatainak.
A struktúra és a probléma
2008-ban egy luxemburgi cég, az Engie-csoporthoz tartózó LNG Holding egy közvetítőn keresztül finanszírozta az Engie LNG Supply működését. A felek azonban a könyvelésükben különböző módon tüntették fel az említett finanszírozást. Az Engie LNG Supply könyvelése szerint a vállalat kölcsönt vett fel, míg az Engie LNG Holding könyvelése szerint a társaság befektetett az Engie LNG Supply-ba részvényekért cserébe. Az Engie LNG Holding ezen részvényekből származó jövedelme nem volt adóköteles, mivel a törvény azt vélelmezi, hogy az adót az LNG-Supply szintjén fizetik ki. Az Engie LNG Supply a tranzakciót adósságként kezelte, amivel kapcsolatosan kamatfizetési kötelezettség terhelte, így jelentős adólevonást tudott leírni az adóköteles nyereségéből. Ezek az adólevonások az Engie LNG Supply nyereségének 99% -át tették ki. Valójában sem a közvetítő sem az Engie LNG Holding számára nem történt kifizetés. Ehelyett a nyereség Engie LNG Supplyban „parkolt”, amíg Engie úgy döntött, hogy átváltja a kölcsönt. Amikor a közvetítő ezt a „parkolt” nyereséget részvények formájában megkapta, továbbította az Engie LNG Holdingnak. Az Engie LNG Holding ezt követően visszavonta ezeket a részvényeket, hogy készpénzben megkapja az Engie LNG Supply nyereségét.
2010-ben az Engie ugyanazt a struktúrát hozta létre az Engie Treasury Management és a Compagnie Européenne de Financement (C.E.F) között.. Luxemburg ezt is külön adóügyi határozattal fogadta el.
Döntés: tiltott állami támogatás történt
A fenti struktúra alapos elemzése alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Engie-vel szemben alkalmazott bánásmód sokkal kedvezőbb volt, mint a hagyományos luxemburgi adózási szabályok. A Bizottság döntésében megállapította, hogy luxemburgi hatóság anélkül nyújtott szelektív előnyt a társaságoknak, hogy azt bármiféle jogi vagy gazdasági indok alátámasztotta volna. Az Engie-vel szemben alkalmazott eljárás, olyan állami magatartás, amely az EU állami támogatási szabályai szerint tiltott állami támogatásnak minősül, mivel az az Engie számára indokolatlan előnyt jelentett a többi piaci szereplővel szemben.
A közlemény szerint Luxemburgnak 120 millió eurót kell fizetnie a be nem fizetett adóból. Bár a Bizottság eljárásait a tagállamokkal szemben indítja meg, a jogellenes állami támogatásoknak minősült intézkedések költségeinek és azok esetleges kamatjainak visszafizetése a vállalatot terheli.
Milyen nagyvállalatokat vizsgál még a Bizottság?
Az Engie döntés a Bizottság legfrissebb határozata, azonban fontos kiemelni, hogy a Bizottság már több nagyvállalatot vett górcső alá és indított eljárást tiltott állami támogatásnak minősülű adóintézkedések miatt. Döntés született – többek között – az Apple, az Amazon, a Fiat és a Starbucks ügyben, valamint jelenleg is eljárás folyik a McDonalds és az Ikea- val szemben.
Az Engie- ügy jelentősége abban rejlik, hogy a Bizottság gyakorlatában egy viszonylag új, eddig nem elemzett irányt vizsgál. A Bizottság korábbi döntéseiben a nagyvállalatok az adott országokban működő leányvállalatait érintő adóoptimalizáló intézkedéseket vizsgálta, míg a jelenleg tárgyalt ügy arra összpontosít, hogy hogyan ítéli meg Luxemburg, az Engie luxemburgi székhelyű egységei között folytatott pénzügyi tranzakciók által kihasznált adókedvezményeket.
A Bizottság határozata utáni lépések
A határozat szövege jelenleg még nem elérhető a Bizottság hivatalos honlapján, a közzétételre az érintett felek számára nyitva álló fellebbezési határidő lejártáig várni kell. Fellebbezés esetén a Bizottság határozata csupán egy fontos állomása lesz az ügynek, mivel a végső döntést az Európai Unió Bíróság fogja meghozni.
A Bizottság rendszeresen bekéri a tagállamok adóhatóságai, így a magyar adóhatóság által jóváhagyott feltételes adómegállapítási és az előzetes árképzési megállapodásokról szóló határozatokat is, ezzel kontrollálva az uniós jogszabályoknak való megfelelést. Mivel Magyarország ellen ebben a témában még nem indult formális bizottsági eljárás, a magyar adórendszer erre tekintettel nem lett tesztelve. Ugyanakkor tiltott állami támogatásokkal kapcsolatos szabályok megsértése miatt már több esetben indult eljárás Magyarország ellen, így például a Bizottság döntést hozott a reklámadó és a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti díj tárgyában is.
Kérdés esetén keresse munkatársainkat:
Dr. Horváth Balázs
Dr. Békés Balázs
