Lengyelország kedden blokkolta a globális minimumadó bevezetéséről szóló uniós irányelv-javaslatot, amely az OECD keretében tavaly elfogadott társaságiadó-minimumot kívánja EU-s szinten is implementálni.
Az Európai Bizottság először decemberben terjesztett elő tervezetet annak az ambiciózus nemzetközi adóreformnak a végrehajtására, amelyről korábban több mint 130 ország állapodott meg. A globális minimumadó – melynek első és második pillérével korábbi cikksorozatunkban mi is foglalkoztunk – célja a vállalati nyereség adóparadicsomokba való kimenekítésének megakadályozása és az agresszív adótervezés visszaszorítása, amelyet egy 15%-os társasági adókulcs bevezetésével érnének el a legalább évi 750 millió eurós árbevételt generáló nemzetközi cégcsoportok vonatkozásában.
Márciusban a Tanács jelenlegi francia elnöksége javaslatot tett a szabályok alkalmazásának időbeli elhalasztására annak érdekében, hogy a tagállamok kompromisszumra jussanak az irányelv-tervezet elfogadása kapcsán. A javaslat szerint a tagállamok számára a globális minimumadó fő szabályának kötelező alkalmazását 2023. december 31-re tolta volna ki. Ezt a javaslatot azonban Észtország, Málta, Lengyelország és Svédország nem fogadta el, így folytatódtak az ezzel kapcsolatos tárgyalások. A Tanács jelenlegi francia elnöksége célul tűzte ki az irányelv minél korábbi elfogadását, azonban az április 5-i ülésen újabb akadályba ütköztek.
„Sajnálatos módon ma nem született megállapodás a globális minimumadó Európai Unión belüli bevezetéséről” – jelentette ki Christian Lindner német pénzügyminiszter az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek találkozója után. „Egy tagállam – Lengyelország – kivételével egyetértettünk abban, hogy ez nagy előrelépés”.
A lengyel pénzügyminiszter elmondta, hogy a módosítások ellenére Varsó továbbra is aggályosnak tartja, hogy a minimumadó anélkül léphet életbe, hogy az új szabályok meggátolnák a legnagyobb multinacionális vállalatokat abban, hogy a számukra kedvező országokban könyveljék el a nyereséget. Indoklása szerint egészen addig nem hajlandók támogatni a globális minimumadó bevezetését, amíg nem kapnak garanciákat arra, hogy jogi kötőerővel bíró reformokat vezetnek be a világ száz legnagyobb vállalatának adózásával kapcsolatban. A megállapodás első pillére megköveteli az abban részt vevő országoktól, hogy multilaterális egyezményeket kössenek egymással, a tárgyalások azonban lassabban haladnak, mint a globális minimumadó bevezetését célzó második pillérre vonatkozó tervek.
A lengyel döntés frusztrációt és dühöt váltott ki a többi tagállamból; Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter azt mondta, hogy „egyáltalán nem győzte meg” Lengyelország álláspontja, véleménye szerint „kell lennie egy másik oknak”, hiszen a tagállamok minden eddigi technikai aggályaira – köztük a lengyelekére is –már korábban reagált az EU. Brüsszelben és Berlinben is azt feltételezik, hogy Varsó a vétót arra használja fel, hogy forrásokat zsaroljon ki az uniós helyreállítási alapból. Az EU Bizottsága eddig a lengyel bíróságok függetlenségével kapcsolatos aggályok miatt késleltette a kifizetést.
