A Polgári Törvénykönyv az öröklés szabályai között bevezeti a kötelesrész intézményét, melynek keretében kimondja, hogy„Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne (Ptk 7:75. §). Jelen cikk azt vizsgálja, hogy a vagyonrendelő életében bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon a vagyonrendelő halála esetén a kötelesrész alapjául szolgálhat-e, vagyis a hagyaték tiszta értékén felül élők között juttatott „ingyenes adományként” hozzászámítható-e a kötelesrész alapjához.
A gondot alapvetően az okozza, hogy a bizalmi vagyonkezelés lényegéből fakadó jogszerzést ugyanis sem visszterhesnek, sem ingyenesnek tekinteni nem lehet, pontosabban e jogszerzés tekintetében sem a visszterhesség, se pedig az ingyenesség nem értelmezhető. A jogalkotó érzékelte a fenti kérdést és tételes szabályt alkotott a a 2017-es Ptk.-módosítás során. E problémát úgy oldotta fel, hogy a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyonra az ingyenes adomány törvényi fikcióját alkalmazza, e vagyoni juttatást tehát az öröklési jogi szabályozás tekintetében ingyenes adománynak tekinti. Következésképpen a kötelesrész alapjához azokat az adományokat és esetünkben vagyonrendelést nem kell hozzászámítani, amelyeket az örökhagyó a halálát megelőzően 10 évnél régebben juttatott.
A 2017-es Ptk. módosításából, a bizalmi vagyonkezelés egységes ügyletként való kezeléséből az is levezethető, hogy a kötelesrészi igény csak a vagyonkezelővel szemben érvényesíthető, aki a felelősség alól mentesülhet a 7:84. § (3) bekezdése alapján annyiban, amennyiben azt a kedvezményezettnek már kiadta.
A fenti jogalkotói megoldások helyességét a szakma néhány képviselője vitatja. Fenntartásaik abból fakadnak, hogy a tulajdonátruházás visszterhessége nem a vagyonrendelő és a vagyonkezelő, hanem a vagyonrendelő és a kedvezményezett viszonyában vizsgálandó. Tehát abban az esetben, ha a kedvezményezett valamilyen ellenszolgáltatást teljesít a vagyonrendelő számára azért, hogy őt a vagyonrendelő a bizalmi vagyonkezelés kedvezményezettjének nevezze, akkor visszterhes tulajdonátruházásról beszélhetünk. Ha viszont a kedvezményezett semmilyen ellenszolgáltatást sem teljesít, akkor ingyenes lesz a tulajdonátruházás. Másrészről indokolatlannak tartják a kötelesrész alóli mentesülést a kezelt vagyonnak a kiadását követően.
A szakmai fenntartásoktól függetlenül, a jelenleg hatályos szabályok a fentiekben leírtaknak megfelően egyértelműnek tekinthetők, melyen legfeljebb a joggyakorlat alakíthat. Ebből következően a vagyonrendelésnél illetve a vagyonkezelés és kiadás megtervezésénél tekintettel kell lenni az esetleges kötelesrész kezelésére.
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
