A T/16208. sz. törvényjavaslatban megjelent tavaszi adócsomag részét képezi a kriptovalutákra vonatkozó kedvező szabályozás bevezetése, amely a kriptovagyonok kifehérítését célozza. Az új szabályozás lényege, hogy a jelenlegi szabályok alapján egyéb jövedelemként 26,5%-al adózó kriptovalutából származó jövedelem adóterhe 15%-ra csökken. Varga Mihály pénzügyminiszter elmondása szerint ez a lépés több milliárd forintos bevételt jelenthet a központi költségvetésnek. Jelen cikkünk a kriptovalutákkal kapcsolatos személyi jövedelemadó törvény módosítási javaslatait foglalja össze.
A változás lényege
Az új szabályok alapján a kriptovalutából származó jövedelem kikerülne az összevont adóalapból, és külön adózó jövedelemnek minősülne. Ennek okán szociális hozzájárulási adót sem kellene utána fizetni. Így az adóteher jelentősen csökkenne, 26,5%-ról (15% személyi jövedelemadó és 15,5% szociális hozzájárulási adó, amelynek vetítési alapja a jövedelem 87%-a) 15%-ra. A pénzügyminiszter elmondása alapján ennek a célja az kriptovalutából származó jövedelmek kifehérítése.
A kriptovaluta fogalma
A kriptovaluta fogalmát a törvény nem rendezi, az adócsomag indoklása a következőképpen határozza meg: kriptoeszköznek tekintendő az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.
Kriptovalutával végrehajtott ügylet
Kriptovalutával végrehajtott ügyletnek az minősül, amikor a kriptoeszközt úgy ruházzák át, hogy az átruházó azért cserébe nem kriptoeszköz formájában szerez vagyoni értéket, magyarul pénzt vagy más vagyoni értéket kap érte. A kriptoeszközök közötti átváltás tehát nem minősül ilyen ügyletnek, illetve a bányászat sem, csak ha a bányászott kriptoeszközt átruházzák a fenitek szerint.
Az ügyleti eredmény
A kriptovalutával végrehajtott ügylet alapján a magánszemély ügyleti nyereséget, vagy ügyleti veszteséget állapít meg, attól függően, hogy az elért eredmény, vagy az igazolt kiadások a nagyobbak.
Az igazolt kiadásnak négy kategóriáját állapítja meg a javaslat aszerint, hogy hogyan szerzete a magánszemély a kriptovalutát. Ha vásárolta, akkor a vásárlásra fordított összeg, míg ha bányászta, akkor a bányászat során felmerült igazolt költségei minősülnek igazolt kiadásnak. Így utóbbi esetben például a villanyszámla, a bányászathoz szükséges speciális számítógép költségei csökkenthetik a nyereséget. Ha vagyoni érték átruházásával, vagyis például cserével szerezte meg a kriptoeszközt, akkor az átruházott vagyoni érték megszerzésére fordított igazolt kiadás. Ha pedig szolgáltatásnyújtás ellenértékeként kapta, akkor a kriptoeszköz szokásos piaci értéke.
Ügyleti nyereség
Ha a magánszemély az adóévben ügyleti nyereséget állapított meg, akkor az adóköteles jövedelemnek minősül. Nem kell nyereséget megállapítani, ha az nem haladja meg a minimálbér 10%-t.
Adókiegyenlítés
Ha a magánszemély az előző két adóévben ügyleti veszteséget állapított meg, akkor ennek a veszteségnek az „adótartalmát” az éves adóbevallásban megfizetett adóként érvényesítheti.
Korábbi ügyleti eredmény bevallása
A javaslat rendelkezései szerint, ha a magánszemélynek volt a 2022. adóév előtt kriptovalutából származó ügyleti eredménye, de arra tekintettel jövedelmet nem állapított meg, akkor alkalmazhatja ezen ügyletekre az új szabályokat úgy, hogy a 2022. évi ügyleti eredményként veszi figyelembe. Így egyrészt a korábban le nem adózott jövedelmet legálissá lehet tenni az új, kedvezőbb szabályok szerint, valamint az előző adóévekben elért ügyleti veszteséget fel lehet használni az adókiegyenlítés szabályai szerint.
Kérdés esetén keresse munkatársainkat:
