ISMÉT MÓDOSÍTOTTAK A BIZALMI VAGYONKEZELÉS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ SZABÁLYAIN

Az Országgyűlés 2023. szeptember 12-i hatállyal módosította a személyi jövedelemadó bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezéseit, amivel megszüntették a hírhedt lehetőséget a vagyon adómentes felértékelésére. Az új szabályok értékesítésnek minősítették a vagyonrendelést, ami azonnali és közvetlen adóztatási pontot rendelt az ilyen vagyontranszferekhez. Az új szabályozás alig lépett hatályba, az Országgyűlés máris enyhített rajtuk.

A BVK kialakulása és terjedése Magyarországon
A bizalmi vagyonkezelésnek és annak adójogi szabályozásának érdekes Magyarországon az életútja. A polgári jogi lehetőséget az új Ptk. teremtette meg, de a részletszabályokat már külön törvény dolgozta ki, ami a szélesre tárt kaput kicsit becsukta, amikor differenciált az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők, és az eseti bizalmi vagyonkezelők között azzal, hogy csak MNB engedéllyel a birtokunkban tudunk több kezelt vagyon vagyonkezelőjeként eljárni.
Az adószabályok kezdeti célja az volt, hogy a jogintézményt népszerűsítsék, de legalábbis adójogilag ne hozzák rosszabb helyzetbe a vagyonrendelőket vagy a kedvezményezetteket, ha vagyonrendelést hoznak létre. Másképpen megfogalmazva, a jogalkotó célja az volt a szabályozás létrehozatalakor, hogy ne vezessen be addicionális adóterhet a rendszerbe pusztán azért, mert a vagyonrendelő bizalmi vagyonkezelést hozott létre, vagy pedig azért, mert a kedvezményezett ilyen minőségében kap jövedelmet.
A kedvező szabályoknak köszönhetően a többezer éves jogintézmény terjedni kezdett hazánkban, azonban sajnos sokszor nem a jogalkotói célokkal és szándékkal összhangban. Az emberek sok esetben a BVK-ban az adóelkerülési lehetőséget látták, és nem pedig a vagyon megóvásának, egységének megőrzésének, és generációkon átívelően történő egyben tartásának az instrumentumát.

Az új szabályozás
A jogalkotó a rossz piaci gyakorlatra válaszul 2023. nyarán kiadta az új szabályokat, amivel talán átesett a ló túloldalára. A bizalmi vagyonkezelés létrehozásához ugyanis olyan adóterhet rendelt, amivel lényegében ellehetetlenítette a bizalmi vagyonkezelések létrehozását. A vagyonrendelést értékesítésnek minősítette, ami után az értékesítésre vonatkozó szabályok szerint kell adót fizetni akkor, ha a vagyonrendelés tárgya felértékelésre is kerül.

Az őszi adócsomag
A legtöbb ügyvédi iroda már kezdte volna a jól kimunkált bizalmi vagyonkezelési szerződések mintáit archiválni, amikor benyújtották az őszi adócsomagot, mely a frissen elfogadott bizalmi vagyonkezelési szabályokra is módosításokat tartalmazott. Az inga ezúttal nem csapott át teljesen a másik oldalra, hanem inkább megállt középen.
A 2023. december 30-án hatályba lépett új szabályozás értelmében, ha a vagyonrendeléskor a berendelt vagyonelemeket felértékelik, akkor a vagyonkezelő köteles a felértékelésről nyilvántartást vezetni. Ha a vagyonrendeléstől számított 5 éven belül vagyonkiadás történik, a felértékelés arányos részét a kedvezményezettnek osztalékként le kell adóznia. Ha a vagyonkezelésből 5 éven keresztül nem történik vagyonkiadás, a felértékelés végleges adóelőnyként realizálható a magánszemély szintjén. A módosítás tehát a korábbi agresszív adótervezési lehetőséget korlátozza, úgy, hogy a jogintézmény célját nem lehetetleníti el. Az új kedvezőbb szabályok azokra is kiterjednek, akik az őszi szigorítások hatályba lépését követően hoztak létre bizalmi vagyonkezelési konstrukciót.
A fenti kedvezmény logikája nem idegen a személyi jövedelemadó rendszerétől, hisz hasonló kedvezményeket vezettek be a tartós befektetési számlák (TBSZ), illetve az ingatlanok esetén is: mindkét esetben 5 év tartás után az értékesítéseken realizált árfolyamnyereség mentes lehet a személyi jövedelemadó alól.
A vagyonkezelés hozamának kifizetése változatlanul osztalékként adózik a magánszemélynél azzal, hogy ha a hozam kezelt vagyon TBSZ számlájáról származik, az mentes a magánszemély szintjén is, vagyis a kezelt vagyonban változatlan adóteherrel lehet TBSZ számlát nyitni és működtetni.
E tekintetben azonban fontos kiemelni a bizalmi vagyonkezelés és a TBSZ közötti lényeges eltérést, miszerint a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyon esetén megengedett a vagyonkezelés alatti vagyonmozgás, míg a TBSZ esetén ez nem lehetséges.
A bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó adószabályok rövid időn belüli kedvező változására figyelemmel a jövőben is érdemes bizalmi vagyonkezelési konstrukciókat létrehozni, amely számos élethelyzetre jelent megoldást. Igény esetén tapasztalt szakértőink készséggel bemutatják a vagyontervezési instrumentum előnyeit és annak személyre szabott megoldási lehetőségeit.

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!

További publikációk