Korábbi cikkünkben foglalkoztunk a határon átnyúló átalakulásokkal, melyben említést tettünk arról, hogy az EU számos lépést tett annak érdekében, hogy hasonló helyzetbe hozza azon társaságokat, amelyek a Közösségen belül terveznek átalakulást, egyesülést vagy szétválást végrehajtani. Ennek keretében a 2019. november 27-én elfogadott (EU) 2019/2121 irányelv módosította a határokon átnyúló egyesülésekről szóló (EU) 2017/1132 irányelv rendelkezéseit, megteremtve ezzel a jogszabályi alapot arra, hogy harmonizált szabályok vonatkozzanak a határokon átnyúló átalakulásokra és szétválásokra. A módosítás a belső határok nélküli belső piac célkitűzését kívánta megvalósítani a társaságok számára, melyet össze kívánt egyeztetni a szociális védelem célkitűzésével, ideértve a munkavállalók tájékoztatáshoz és részvételhez való jogát, valamint a tagok és hitelezők védelmét biztosító kiegészítő szabályokat. Az irányelvet 2023. január 31-ig kellett átültetniük a tagállamoknak.
Magyaroroszágon 2022. augusztus 1. napjáig a határon átnyúló egyesüléseket a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló egyesüléséről szóló 2007. évi CXL. törvény szabályozta (Régi Átalakulási Törvény). A Régi Átalakulási Törvényt– tekintettel a fentebb említett EU-s irányelvre – a tőkeegyesítő társaságok határokon átnyúló átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról és egyéb jogharmonizációs célú törvénymódosításról szóló 2021. évi CXXIV. törvény (Új Átalakulási Törvény) 2022. augusztus 1-jével hatályon kívül helyezte.
Az Új Átalakulási Törvény az átalakulásra vonatkozó új szabályok mellett, határokon átnyúló szétválásokra vonatkozó szabályokat állapít meg mind a részleges, mind a teljes szétválás tekintetében. Határokon átnyúló átalakulásnak azt a műveletet tekinti, amelynek során a cégnyilvántartásba bejegyzett társaság a jogi személyiségének megőrzése mellett jogutód nélküli megszűnés – végelszámolás vagy felszámolás – nélkül a társasági formáját a fogadó tagállam joga szerinti tőkeegyesítő társasági formává alakítja át, és legalább a székhelyét a fogadó tagállamba helyezi át. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy Magyarországon bejegyzett kft. a jogi személyisége megtartásával német GmbH-vá alakulhat, fenntartva korábbi jogviszonyait, így pl. az ügyfél szerződéseit, a munkaviszonyt a munkavállalóival vagy egyéb szerződéseit. Hangsúlyozandó, hogy az Új Átalakulási Törvény kizárólag két társasági forma: korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság esetén teszi lehetővé a fentebb leírtakat.
Az Új Átalakulási Törvény értelmében magyar székhelyű társaság nem határozhat el határokon átnyúló műveletet és nem vehet részt abban, ha
- a társaság csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt áll;
- kényszertörlési eljárás alatt áll;
- szerkezetátalakítási eljárás alatt áll;
- olyan polgári nemperes eljárás alatt áll, amelynek célja, hogy a társaság a hitelezőivel való megegyezéssel képes legyen a pénzügyi vagy vagyoni helyzetének, illetve működésének reorganizációjára vagy restrukturálására.
Az alábbi bekezdésben röviden összefoglaljuk az Új Átalakulási Törvény legfontosabb rendelkezéseit egy magyarországi székhelyű társaság határon átnyúló átalakulása kapcsán:
- A társaság legfőbb szerve főszabályként két alkalommal határoz a határokon átnyúló átalakulásról. A magyar társaság vezető tisztségviselője átalakulási tervezetet, vagyonmérleg-tervezetet és átalakulási jelentést készít. Az átalakulási tervezetet független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.
- A társaság a határokon átnyúló átalakulásról véglegesen döntő legfőbb szervi ülés napját legalább 30 nappal megelőzően köteles benyújtani a bírósághoz az átalakulási tervezetet, meghatározott nyilatkozatokat, értesítést és a könyvvizsgálói jelentést.
- A magyar bíróság a fentebb említett dokumentumok benyújtása útján értesül az átalakulásról, és két alkalommal közzéteszi az átalakulásról szóló legfontosabb információkat annak érdekében, hogy a magyar társaság hitelezői biztosítékot követelhessenek, ha a határon átnyúló átalakulás a követelésük kielégítését veszélyezteti.
- A társaság a határokon átnyúló átalakulásról hozott végleges döntés napjától számított legalább 30, de legfeljebb 90 nap elteltével a tanúsítvány kiadása iránti kérelmet terjeszt elő a bíróságon.
- A bíróság tanúsítványt állít ki, amelyet megküld a társaság számára, illetőleg a cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül megküld a jogutód tagállama szerinti cégnyilvántartást vezető szervnek.
- A magyar székhelyű jogutód társaság bejegyzésére irányuló kérelmet a – származási tagállamban – kiadott tanúsítvány kiállítását követő 30 napon belül kell benyújtani a jogutód társaság székhelye szerint illetékes (magyar) bírósághoz. A másik esetben pedig a bíróság a fogadó tagállamtól kapott, a határokon átnyúló átalakulás időpontjáról szóló értesítés esetén törli a jogelőd magyar társaságot a nyilvántartásból, egyidejűleg pedig bejegyzi a nyilvántartásba a határokon átnyúló átalakulásra vonatkozó, a Ctv.-ben meghatározott adatokat, és azokat a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül nyilvánosan elérhetővé és hozzáférhetővé teszi.
- A határokon átnyúló átalakulással létrejövő társaság a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának napját követő 90 napon belül a jogutód társaságra vonatkozóan a határokon átnyúló átalakulás hatályosulásának napjával végleges vagyonmérleget kell, hogy készítsen.
A fentieket áttekintve látható, hogy a határon átnyúló átalakulás lebonyolítása összetett és időigényes folyamat, mely számos egyéb – különösen társaságjogi és adójogi – megfontolást igényel a társaságok oldaláról. Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal munkatársainkhoz.
Dr. Horváth Hajnalka mint az SQN Trust munkatársa
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!