Abban az esetben, ha egy társaság egy másik, külföldi társaságba olvad bele, akkor számos speciális szabályt kell alkalmazni, melyek fő célja, hogy az átalakuló társaság lezáratlan adójogi kérdéseit többnyire a véglegesség jellegével rendezze.
Az átalakulás egyesülés és szétválás
Az átalakulás, egyesülés és szétválás polgári jogi fogalmak, melyek a jogi személy jogutóddal való megszűnésének esetei.
Átalakulás történik, ha a jogi személy más típusú jogi személlyé alakul át úgy, hogy az átalakuló jogi személy megszűnik, és a jogai és kötelezettségei az újonnan létrejövő jogi személyre szállnak át.
Az egyesülés megvalósulhat beolvadással, amikor a jogelőd társaság úgy olvad be a jogutód társaságba, hogy a jogelőd minden kötelezettsége a jogutódra száll át. Egyesülés megvalósulhat továbbá összeolvadással, ilyenkor az összeolvadó jogi személyek megszűnnek, és jogutódjuk egy az összeolvadással létrejövő új jogi személy lesz.
Ehhez képest a szétválás két fő esete a kiválás és a különválás. Kiválás esetén a jogelőd jogi személy fennmarad, és jogainak és kötelezettségeinek egy része egy új jogi személyre szállnak át. A különválás során a jogelőd jogi személy megszűnik, és jogai és kötelezettségei újonnan létrejövő több jogi személyre szállnak át.
Határon átnyúló átalakulás adójogi relevanciája
Határon átnyúló átalakulásról abban az esetben beszélünk, ha a jogelőd és a jogutód illetőségének az állama nem egyezik meg, így például egy belföldi személy egy külföldi jogi személlyel egyesül.
Ebben az esetben, mivel a magyar entitás -részben vagy egészben- polgári- és adójogilag is megszűnik, Magyarország adóztatási pontja is megszűnik, így Magyarország érdekében áll, hogy az addig rendezetlen adójogi kérdéseket rendezze.
Így az adózó átalakulás, egyesülés és szétválás esetén köteles az általános szabályokon felül speciális adóalap-módosító szabályokat alkalmazni. Ilyen például az, hogy az adóalapot növelni köteles az adózó az immateriális javak és a tárgyi eszközök együttes számított nyilvántartási értékének és a könyv szerinti értékének a különbözetével, ha a különbözet pozitív. Ha a különbözet negatív akkor az összeggel az adózó az adóalapját csökkentheti. Fontos módosító szabály, hogy a jogelődnél, kiválás esetén a jogutódnál első adóévében, az adózás előtti eredményt módosítja a végleges vagyonmérlegében kimutatott összevont átértékelési különbözetnek a követelések leértékelésével és a céltartalék felértékelésével növelt, valamint a céltartalék leértékelésével csökkentett összege.
Kedvezményezett átalakulás
Kedvezményezett átalakulásról beszélünk abban az esetben, ha az átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban (együtt: kedvezményezett átalakulás) jogelődként és jogutódként is csak a Tao tv. szerinti társaság vesz részt, valamint
(i) a jogügylet révén a jogelőd tagja, részvényese az átalakulás, egyesülés, szétválás keretében a jogutódban részesedést és legfeljebb a megszerzett részesedés együttes névértéke (névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott értéke) 10 százalékának megfelelő pénzeszközt szerez,
(ii) szétválás esetén a jogelőd tagjai, részvényesei – egymáshoz viszonyítva – arányos részesedést szereznek a jogutódokban,
(iii) az egyszemélyes társaság egyedüli tagjába, részvényesébe olvad be,
feltéve, hogy az átalakulást valós gazdasági, kereskedelmi okok alapozzák meg, azzal, hogy a valós gazdasági, kereskedelmi okok fennállását az adózó köteles bizonyítani.
Amennyiben a jogutóddal való megszűnés kedvezményezett átalakulásnak minősülhet, úgy az adózó egyéb feltételek fennállása esetén mentesülhet a jogutóddal való megszűnés esetén alkalmazandó legtöbb speciális szabály alkalmazása alól.
Kedvezményezett átalakulás külföldi elemmel
Azonban abban az esetben, ha a jogutód, illetve az átvevő társaság külföldi illetőségű, akkor a kedvezményeket csak azokra az eszközökre lehet alkalmazni, amelyeket a külföldi illetőség belföldi telephelyén folytatott tevékenységéhez belföldön ténylegesen használ. Ez lényegében azt jelenti, hogy ha az eszközöket nem használja tovább belföldön, a kedvezményt nem lehet alkalmazni.
Ezzel együtt fontos megjegyezni, hogy a közös piac és versenyképesség biztosítása érdekében az EU számos lépést tett azért, hogy ha nem is azonos, de hasonló helyzetbe hozza azon társaságokat, amelyek a Közösségen belül tervezik az átalakulást, egyesülést vagy szétválást végrehajtani. Ilyen esetekben a különböző speciális szabályok együttes értelmezésével juthatunk el az átalakulni vágyó társaságok számára megfelelő megoldáshoz. Így elengedhetetlen, hogy a külföldi elemmel történő kedvezményezett átalakulás pontos adóhatásait a tranzakció előtt egyedi jelleggel megvizsgálják, hogy el lehessen kerülni az indokolatlan adóterheket.
Amennyiben a fentiekkel kapcsolatban kérdése van, forduljon bizalommal munkatársainkhoz.
