‘Exit tax’ a vagyonadó pótkereke

A vagyonadó a birtoklást adóztatja, az exit tax a távozást. A két szabály együtt biztosítja, hogy a kiköltözés ne legyen olcsóbb, mint a maradás.

A kormány 2026. október 27-én a vagyonadóról szóló törvényjavaslattal egy időben benyújtotta az exit tax-ről szóló törvénytervezetet is. A szabály az Szja tv.-be kerül be „adóügyi illetőség változásából származó jövedelem” néven, és a javaslat szerint 2027. január 1-jétől alkalmazandó. A címben szereplő „pótkerék” arra utal, hogy a vagyonadó mellett ez az a szabály, amely nem engedi, hogy a felhalmozott vagyon adózás nélkül elhagyja az országot.

Mi az exit tax?

Amikor valaki megszünteti a magyar adóügyi illetőségét, a vagyonában addig felhalmozott, de még el nem adott értéknövekmény adókötelessé válhat. A törvény úgy számol, mintha az eszközt az illetőség megszűnése előtti napon eladták volna: a piaci értékből levonja a szerzési értéket, és a nyereségre adót kell fizetni. Az eszközök nyereségét és veszteségét nem lehet egymással szembeállítani, a szerzési értéket pedig az adózónak kell igazolnia.

Kit és mely eszközöket érint?

Az exit tax három feltétel egyidejű teljesülése esetén jön szóba:

  • az adózó az illetőség megszűnése előtti tíz évből legalább ötben magyar adóügyi illetőségű volt;
  • az érintett eszközök együttes piaci értéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20%-os, 250 millió forintot elérő részesedése van;
  • a kiköltözés miatt Magyarország elveszti (vagy korlátozza) az eszköz későbbi eladási nyereségének adóztatási jogát.

A kör nem terjed ki az egész vagyonra: a törvény az értékpapírokat, a külföldi társaságokban lévő részesedéseket, a kriptoeszközöket, a tartós befektetési számlákat (TBSZ), a nyugdíj-előtakarékossági számlákat és az életbiztosítások maradékjogát sorolja fel. Az ingatlan, a készpénz, a bankszámla és a bankbetét nem tartozik ide.

Hogyan kell fizetni?

A fizetés módja attól függ, hova költözik az adózó:

  • EU- vagy EGT-államba költözésnél az adó megfizetésére automatikus, kamatmentes halasztás jár, kérelem nélkül. A halasztás akkor szűnik meg, ha az eszközt eladják vagy ingyen átruházzák, ha jelentős összegű osztalékot vagy tőkekivonást teljesítenek, vagy ha az adózó EU-n kívüli államba költözik tovább.
  • Más államba költözésnél (pl. Amerikai Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Egyesült Arab Emírségek) az adót a bevallás határidejéig meg kell fizetni.

Ha az adózó a halasztás alatt visszatér Magyarországra, vagy meghal, a még függőben lévő adó megszűnik.

Trust és magánalapítvány: itt a nyilvántartás a lényeg

A bizalmi vagyonkezelés és a magánalapítvány a két adónál más-más okból külön figyelést igényel.

A vagyonadó oldaláról a vagyonkezelési adóalany önálló adóalany, saját 1 milliárd forintos küszöbbel. A kapcsolódó struktúrák (közös vagyonrendelő, családi vagy kapcsolt vállalkozási viszony) azonban egyetlen küszöbot használhatnak együtt, ezért a vagyon szétaprózása nem sokszorozza a küszöböt. A külföldi struktúra is magyarnak minősül, ha a tényleges irányítási helye Magyarországon van; a tervezet szerint ez ellenkező bizonyításig vélelmezett, ha a vagyonrendelő vagy az alapító belföldi magánszemély. A vélelem megdöntéséhez azt kell bizonyítani, hogy a lényeges döntéseket ténylegesen külföldön hozzák.

Az exit tax oldaláról a vagyonrendelő, az alapító vagy a csatlakozó az általa átadott vagyon után is fizethet exit taxot, ha megszünteti a magyar illetőségét. Az átadott vagyon, valamint az annak helyébe lépő vagy abból szerzett vagyon a vagyonrendelőhöz rendelhető vagyonrész. Ennek három elemét kell az illetőség megszűnését megelőző napi állapot szerint figyelembe venni:

  • a vagyonátadáshoz kapcsolódóan nyilvántartott, még meg nem adóztatott eszközérték-növekményt;
  • a vagyonelemek piaci és nyilvántartási értéke közötti pozitív különbséget, vagyonelemenként számolva;
  • a vagyonrészre jutó, még a magánszemélynél jövedelemként figyelembe nem vett felhalmozott hozamot.

Több vagyonrendelő esetén a hozzárendelést elsősorban a vagyonkezelő vagy a magánalapítvány nyilvántartása alapján kell elvégezni, a nem egy személyhez rendelhető értéket pedig a nyilvántartási értékek arányában kell megosztani. A vagyonkezelőnek vagy az alapítványnak ezért személyenként elkülönített nyilvántartást kell vezetnie a vagyonrészről, a megállapított összegekről és az adó megfizetéséről. A megfizetett adó arányában a nyilvántartásokat korrigálni kell, így ugyanaz az összeg később, juttatáskor nem adózik újra.

EU/EGT-be költözésnél a halasztás a vagyonrészre jutó adónál is jár. A kezelt vagyonon belüli eszköz eladása és az érték újrabefektetése önmagában nem szünteti meg, a halasztás viszont megszűnik a juttatással érintett vagyonrész adójánál, ha a vagyonrendelő, a kedvezményezett vagy más személy közvetlen vagy közvetett juttatást kap, valamint ha a vagyonkezelés megszűnik, vagy a vagyonrész másik, nem halasztásra jogosító államban működő formába kerül át.

Mit jelent ez a gyakorlatban? A trust nem old meg mindent, és nem is merül ki a két adó hatóköréből. Az illetőségváltás előtt célszerű a vagyonrész nyilvántartását, az eszközérték-növekményt, a hozamot és az irányítás tényleges helyét egyszerre felülvizsgálni.

Hogyan kapcsolódik a vagyonadóhoz?

Vagyonadó Exit tax
Mit adóztat? A nettó vagyon értékét A nem realizált értéknövekményt
Mikor? Minden évben (az első fordulónap 2026. december 31.) Egyszer, az illetőség megszűnésekor
Mekkora vagyont érint? 1 milliárd forint feletti rész, 1% (100 milliárd felett 1,5%) 500 millió forint feletti eszközvagyon
Mi tartozik bele? Ingatlan, társasági részesedés, pénzügyi eszközök, kripto Értékpapír, külföldi részesedés, kripto, TBSZ, biztosítás (ingatlan és bankszámla nem)
Halasztás Kérelemre EU/EGT-be költözésnél automatikus

 

A kettő nem kiváltja, hanem kiegészíti egymást:

  • Az ingatlan a vagyonadóban marad. A külföldre költöző magyarországi ingatlana után továbbra is vagyonadót kell fizetnie, az exit tax erre nem terjed ki.
  • A tőkepiaci eszközöket az exit tax fogja meg. Az értékpapír, a külföldi cégrészesedés és a kripto kiköltözés után a vagyonadóból kimaradhat, de az addig felhalmozott nyereség adóját az exit tax még beszedi.
  • A kiköltözés nem biztos kijárat. A vagyonadó szabályai szerint a külföldön élő magyar állampolgár továbbra is belföldinek számíthat, amíg legalább 10 éve nem él külföldön, az egyezmény pedig csak akkor segít, ha a vagyonadóra is kiterjed.

Összegző döntési tábla

Helyzet Magyar vagyonadó Exit tax
Magyar állampolgár kiköltözik; az egyezmény a vagyonadóra is kiterjed, és az egyezmény szerint is a másik állam illetőségű Csak a magyar ingatlan (és az ingatlanos társaság, ha az egyezmény engedi); a többi vagyon jellemzően kikerül Igen, ha a küszöb teljesül; EU/EGT-ben halasztva
Magyar állampolgár kiköltözik; nincs egyezmény, vagy az nem fedi a vagyonadót A tervezet szerint 10 évig a világvagyon adóköteles marad (a végrehajtás gyakorlati kérdés) Igen
Nem magyar állampolgár kiköltözik Csak a törvényben meghatározott magyar vagyon Igen, ha a küszöb teljesül
A vagyonrendelő költözik, a vagyon trustban vagy alapítványban van A struktúra önálló adóalany; a külföldi struktúra is magyarnak minősülhet, ha az irányítás helye Magyarország A vagyonrendelőhöz rendelhető vagyonrész is beletartozik
Illetőségváltás 2027. január 1. előtt A 2026. december 31-i (fordulónapi) állapot dönt; a 10 éves szabály itt is számít A javaslat szerint még nem alkalmazandó; csak valódi költözésnél védhető

Az időzítésről: kérdés, nem ajánlat

A javaslat szövege szerint az exit tax a 2027. január 1-je előtt megszűnő illetőségre még nem vonatkozik, ezért egyesek fel fogják vetni, hogy az illetőségváltás időzítése számíthat. Ezt nem javasoljuk kész megoldásként, és nem is ez a cikk mondanivalója. Az adójog a rendeltetésszerű joggyakorlást várja el: a vagyonadó kijátszás elleni szabálya a 2026. május 14. után kötött, az adószabályok megkerülésére irányuló ügyleteket vizsgálhatja. Egy költözés ezért akkor lehet álló, ha valódi: a lakhely, az életvitel, a családi és gazdasági kötődések ténylegesen átkerülnek. A magyar állampolgárnál ráadásul a vagyonadó 10 éves szabálya miatt a költözés önmagában nem elegendő. Az időzítés tehát csak annak lehet releváns, aki érdemben is kész elköltözni, és ott is csak az egyedi helyzet előzetes megvizsgálása után.

Mit érdemes most tenni?

  • Tisztázni kell, hogy kinek mi a vagyonadó szerinti illetősége, és mi lenne a kiköltözés teljes adóköltsége.
  • El kell készíteni a vagyonleltárat: eszközonként a szerzési időt, a szerzési árat és az alátámasztó iratokat.
  • Meg kell tervezni a likviditást: honnan lesz forrás az adóra, ha nincs halasztás.
  • Trust vagy alapítvány esetén át kell nézni a vagyonrendelőhöz rendelhető vagyonrész nyilvántartását és az irányítás tényleges helyét.

Ez az anyag általános tájékoztatás, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. A törvényjavaslat még módosulhat; konkrét döntés előtt az egyedi helyzet vizsgálata szükséges. A vagyonadóra vonatkozó részek a társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezeten és a sajtóbeli ismertetéseken alapulnak.

Kérdés esetén keressen minket, különösen, ha illetőségváltás, kiköltözés vagy vagyonkezelési struktúra felülvizsgálata előtt áll. Az értékelési szabályokról szóló korábbi cikkünk: Vagyonadó: nem az adókulcs, hanem az értékelési szabály dönt.

További publikációk