Az elmúlt időszakban a forint jelentősen erősödött az euróval szemben, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem csupán átmeneti kilengésről, hanem tartósabb trendről beszélhetünk. Számos magyar vállalkozás bevételeinek jelentős részét euróban realizálja, miközben költségeinek meghatározó hányadát továbbra is forintban viseli. Ilyen környezetben az árfolyamok alakulása nem csupán pénzügyi vagy likviditási kérdés, hanem olyan tényező, amely az adózási pozíciót is érdemben befolyásolhatja. Érdemes ezért időről időre áttekinteni, hogy a devizás bevételek és kiadások milyen következményekkel járhatnak az egyes adónemekben.

Társasági adó: mikor számít az árfolyamnyereség?

A társasági adó szempontjából elsőként azt érdemes figyelembe venni, hogy amennyiben a társaság forintban vezeti könyveit, a devizában kiállított számlákból származó bevételeket már a könyvelés során forintra kell átszámítani. A bevétel tehát nem euróban, hanem a realizáláskor alkalmazandó árfolyamon meghatározott forintösszegben jelenik meg a könyvekben.

Ezt követően az árfolyamváltozások további eredményhatást okozhatnak. Ha az üzleti év végén a társaságnak még nyitott devizás követelései vagy kötelezettségei vannak, azokat az év végi árfolyamon át kell értékelni. Az átértékelés következtében árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség keletkezhet annak ellenére, hogy a társaság ténylegesen még nem jutott hozzá a pénzhez, illetve nem teljesítette a kifizetést. A társasági adó szabályai ugyanakkor lehetőséget biztosítanak arra, hogy az adózó a nem realizált árfolyamkülönbözetekhez kapcsolódóan adóalap-korrekciót alkalmazzon, így a pusztán átértékelésből származó eredmény nem feltétlenül eredményez tényleges adófizetési kötelezettséget.

Más a helyzet azonban akkor, amikor az árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség realizálódik, például a követelés kiegyenlítésekor vagy a deviza tényleges átváltásakor. Ebben az esetben a realizált árfolyamkülönbözet már a társaság adózás előtti eredményének része, így a társasági adó alapjára és végső soron a fizetendő adó összegére is hatással lehet.

Fontos ugyanakkor, hogy a társasági adó szempontjából a forint továbbra is központi szerepet játszik. Még abban az esetben is, ha a társaság euróban vezeti könyveit és euróban készíti el beszámolóját, a társasági adó alapját és a fizetendő társasági adó összegét forintban kell megállapítani. Ennek érdekében az euróban meghatározott adóalapot és adóösszeget az adóév utolsó napján érvényes MNB hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

Kevesebben tudják ugyanakkor, hogy a társasági adó nemcsak forintban, hanem euróban vagy amerikai dollárban is megfizethető. Ennek feltétele, hogy a társaság a tárgyévet megelőző év utolsó napjáig bejelentse választását az adóhatóság felé. A bejelentési határidő jogvesztő, vagyis annak elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésére nincs lehetőség. Ilyenkor az adóhatóság a befizetett összeget a teljesítés napján érvényes MNB árfolyamon váltja át forintra, és ezen összeg kerül jóváírásra az adófolyószámlán.

ÁFA: nem a pénz beérkezése számít

Az általános forgalmi adó rendszerében a devizás számlázás eltérő logikát követ. Bár a számla euróban vagy más devizában kerül kiállításra, az áfa összegét forintban kell meghatározni és bevallani. Ennek érdekében a devizában meghatározott adóalapot az Áfa törvényben meghatározott árfolyam alkalmazásával kell forintosítani.

A vállalkozások főszabály szerint hitelintézeti árfolyamot alkalmaznak, ugyanakkor meghatározott feltételek mellett választható az MNB vagy az Európai Központi Bank árfolyamának használata is. A választott módszert következetesen kell alkalmazni.

Az áfa szempontjából különösen fontos, hogy a forintosítás időpontját főszabály szerint nem a pénz tényleges beérkezése, hanem az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontja határozza meg. Emiatt előfordulhat, hogy a vállalkozás az áfát egy olyan árfolyam alapján vallja be és fizeti meg, amely jelentősen eltér attól az árfolyamtól, amelyen a vevő később teljesíti a fizetést. A két időpont közötti árfolyamváltozásból eredő nyereség vagy veszteség már nem áfa-, hanem számviteli és társasági adó kérdésként jelenik meg.

HIPA: más logika szerint működik

A helyi iparűzési adó esetében a szabályozás más megközelítést alkalmaz. Ha a társaság forintban vezeti könyveit, a devizás árbevételt már a könyvelés során forintosítani kell, így a nettó árbevétel forintösszegben kerül kimutatásra.

A későbbi árfolyammozgásokból származó eredmény ugyanakkor az általános vállalkozási tevékenységet végző társaságok esetében jellemzően nem része a HIPA alapját képező nettó árbevételnek. Ez azt jelenti, hogy ha a társaság a deviza erősödése miatt árfolyamnyereséget ér el, vagy éppen árfolyamveszteséget szenved el, az rendszerint nem befolyásolja a helyi iparűzési adó alapját.

Ez jelentős eltérést eredményezhet a társasági adó és a HIPA között. Míg a realizált árfolyamnyereség vagy árfolyamveszteség a társasági adó szempontjából eredményhatással járhat, addig a HIPA alapja változatlan maradhat. Ennek következtében ugyanazon devizás ügylet eltérő adóhatást válthat ki az egyes adónemekben.

Nem csak pénzügyi kérdés

A devizában számlázó vállalkozások figyelme jellemzően az árfolyamkockázatra és a likviditási hatásokra összpontosul. Az árfolyamváltozások azonban adózási szempontból is jelentős következményekkel járhatnak. A társasági adó, az áfa és a helyi iparűzési adó eltérő logika szerint kezeli ugyanazt a devizás ügyletet, ezért ugyanaz a gazdasági esemény az egyes adónemekben eltérő eredményt hozhat. Éppen ezért a devizás működés adózási hatásait legalább akkora figyelemmel érdemes kezelni, mint magát az árfolyamkockázatot.