Csődeljárás alá került a Bayer Construct – mit jelent ez a gyakorlatban?
2026. augusztus 26-án a Bayer Construct Zrt. csődeljárás lefolytatása iránti kérelmet nyújtott be a saját maga ellen az illetékes bírósághoz. A döntésről a cég tulajdonosa, Balázs Attila levélben tájékoztatta a munkavállalókat, majd a nyilvánosság előtt is megerősítette a lépést. A vállalatvezetés hangsúlyozta, hogy a csődeljárás alatt is fenntartják a működést: a folyamatban lévő beruházásokat igyekeznek befejezni, a kivitelezésben részt vevő partnereket kifizetni, és a béreket, egyéb juttatásokat is folyamatosan biztosítani.
A Bayer Construct 2002-ben, tízfős vállalkozásként indult családi házak szerkezetépítőjeként, azonban az előző kormány alatt az elmúlt két évtizedben Magyarország egyik legmeghatározóbb építőipari és ingatlanfejlesztő cégcsoportjává nőtte ki magát. A Balázs Attila irányítása alatt álló, a Bayer Construct mellett többek között a Bayer Property és a Bayer General társaságokat is magába foglaló csoport olyan nagy volumenű kivitelezésekben vett részt, mint a Puskás Aréna, az Etele Plaza vagy az Agora Budapest, saját fejlesztésű lakóingatlan-projektjei közül pedig például a Corvin 5 vagy a Balance Garden lakópark ismert. A cég az elmúlt években különösen jelentős mennyiségű állami megrendeléshez és beruházáshoz jutott, azonban az áprilisi választások óta több negatív hatás érte a céget. Először a 3500 lakásos Szilas Liget lakópark, majd a Láng Negyed és a Club Aliga beruházások kiemelt státusza került visszavonásra, majd a Magyar-kormány felfüggesztette az Otthon Start programhoz kapcsolódó lakásprojektek építési engedélyeit.
A legsúlyosabb csapást azonban cégcsoport messze legnagyobb volumenű munkájának, a Zugló Városközpont projektnek meghiúsulása jelentette. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a beruházó 2023 novemberében kötött előszerződést a kormányzati negyednek szánt, Zugló Városközpont néven futó irodaházra, azzal a feltétellel, hogy 2026. június 30-ig törlik az ingatlanok tulajdoni lapjáról a harmadik felet megillető elővásárlási jogot. Ez a törlés nem történt meg – a zuglói önkormányzat elővásárlási joga egyes építési telkeken fennmaradt –, ezért az állam 2026. augusztus 3-án szerződésszegésre hivatkozva elállt a vásárlástól, és a kifizetett vételárrészletek mellett a foglaló kétszeresét, meghiúsulási kötbért, valamint további kártérítést is követelhet. A beruházó szerint ezzel szemben az előszerződés továbbra is hatályos, és a komplexum a határidőre elkészült. Az ügyben pereskedés várható az állammal, emellett a zuglói önkormányzat is jogi lépéseket fontolgat. Ez a több százmilliárd forintos jogvita és az abból eredő bizonytalanság, a cég szerint az általános pénzügyi kitettséget növelő egyéb fejleményekkel és a kedvezőtlen piaci folyamatokkal együtt, vezetett végül a csődeljárás kezdeményezéséhez.
Érdemes tisztázni, mit is jelent jogilag maga a csődeljárás. Fontos tisztázni, hogy a csődeljárás nem egyenlő a csőddel. Ez a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) szerinti, a felszámolástól eltérő eljárás, amelyet – azzal szemben – kizárólag maga az adós cég kezdeményezhet a fizetésképtelenség megelőzése, illetve elhárítása érdekében. Célja nem a vállalkozás felszámolása, hanem éppen ellenkezőleg: lehetőséget ad arra, hogy az adós a hitelezőivel egyezséget kössön, és a működését folytatva rendezze tartozásait.
A kérelem bírósághoz történő benyújtásával és annak közzétételével az adós egy 180 napos úgynevezett fizetési haladékot kap: ez idő alatt a hitelezők főszabály szerint nem indíthatnak és nem folytathatnak végrehajtást a céggel szemben, és nem kérhetik ellene felszámolás elrendelését. Az eljárás során a bíróság vagyonfelügyelőt rendel ki, aki felügyeli az adós gazdálkodását, ellenőrzi a kifizetéseket, és közreműködik a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokban.
Mindeközben a hitelezőknek a felhívásban meghatározott határidőn belül be kell jelenteniük követelésüket a vagyonfelügyelőnél; a határidőt elmulasztó hitelező elveszítheti annak lehetőségét, hogy ebben az eljárásban érvényesítse igényét. Az eljárás célja a csődegyezség megkötése, amely tartalmazhat fizetési átütemezést, részletfizetést vagy a követelések részleges elengedését is. Ha a felek határidőn belül egyezségre jutnak, az adós – az egyezségben foglaltak szerint – folytathatja működését. Ha nem sikerül megállapodni, a bíróság az adós ellen felszámolási eljárást rendel el.
Mindez a gyakorlatban másként érinti a cég szerződéses partnereit attól függően, hogy milyen jogviszonyban állnak vele. A csődeljárás elrendelése után a Bayer Constructtal szemben fennálló követelések végrehajtás útján átmenetileg nem érvényesíthetők, és a fizetési haladék ideje alatt felszámolási eljárás sem kezdeményezhető a céggel szemben. Ez azt jelenti, hogy a kivitelezésben részt vevő alvállalkozóknak és beszállítóknak, valamint a cég egyéb hitelezőinek célszerű mielőbb, a bíróság vagy a vagyonfelügyelő által közzétett határidőn belül formálisan bejelenteniük követelésüket – ennek elmulasztása az igény elvesztésével járhat ebben az eljárásban. Érdemes emellett dokumentálni a fennálló szerződéseket, a teljesítésigazolásokat és a kiállított, de még ki nem egyenlített számlákat, mivel ezek képezik majd az egyezségi tárgyalások alapját. Számítani kell arra, hogy a végleges rendezés – az egyezség tartalmától függően – részleges követelés-elengedést vagy hosszabb, átütemezett fizetési határidőket eredményezhet. A folyamatban lévő szerződések teljesítésével, módosításával vagy felmondásával kapcsolatos döntéseket célszerű jogi tanácsadás mellett meghozni, figyelemmel a vagyonfelügyelő jóváhagyási jogkörére is.
Külön kérdéskört jelent azok helyzete, akik a Bayer-csoport valamelyik társaságától vásároltak vagy vásárolnának lakóingatlant – akár egy már megépült lakóparki lakást, akár egy még építés alatt álló projekt egy egységét. Az ő esetükben elsősorban azt érdemes tisztázni, hogy a vételár kifizetett része milyen formában biztosított: a lakásépítésre vonatkozó szabályozás bizonyos esetekben előírja a vevői befizetések elkülönített, zárolt fizetési számlán történő kezelését vagy banki, illetve biztosítói garanciával való fedezését, és a szerződésből, illetve az esetleges előszerződésből ki kell derülnie, hogy a beruházó fizetésképtelensége esetére milyen biztosíték illeti meg a vevőt. Fontos emellett az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések ellenőrzése is: érdemes megnézni, hogy a vevő javára bejegyeztek-e tulajdonjog-fenntartást, elidegenítési és terhelési tilalmat, vagy egyéb, harmadik személyt megillető biztosítékot, mert ez jelentősen befolyásolja a jogi helyzetet egy esetleges felszámolás esetén is.
Ha a lakás átadás-átvétele és a tulajdonjog bejegyzése már megtörtént, a vevő jogi helyzete főszabály szerint lényegesen stabilabb, mint azoké, akiknek a szerződése még teljesítés előtt áll, hiszen az ő tulajdonjoguk a beruházó pénzügyi helyzetétől függetlenül fennáll – azonban az garanciaigényeiket a társaság esetleges felszámolása esetén szintén elveszíthetik –. Akiknek a szerződése még nem teljesült – például csak foglalót vagy előleget fizettek, esetleg a lakás még építés alatt áll –, azoknak célszerű mielőbb felvenni a kapcsolatot a beruházóval, és szükség esetén a vagyonfelügyelővel is, hogy tisztázzák a projekt folytatásának ütemezését és a már befizetett összegek sorsát. Érdemes újra átnézni az adásvételi szerződést és annak mellékleteit, különös tekintettel a késedelemre, a meghiúsulásra és az elállásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint arra, hogy a befizetett összeg milyen jogcímen (foglaló, előleg, vételárrészlet) és milyen fedezet mellett került átutalásra. Ha a fedezet nem, vagy csak részben biztosított, a vevőnek – hitelezőként – szintén célszerű lehet bejelentenie igényét a csődeljárásban, a jogvesztő határidőre figyelemmel. Javasolt mindezt jogi képviselő bevonásával, a konkrét szerződés és a projekt aktuális állása alapján egyedileg felmérni, mielőtt a vevő bármilyen további kifizetést teljesítene vagy jognyilatkozatot tenne.
A fentiek tájékoztató jellegű összefoglalók, amelyek nem helyettesítik az egyedi ügyekre szabott jogi tanácsadást. Amennyiben a Bayer Construct csődeljárása Önt hitelezőként, alvállalkozóként vagy lakásvásárlóként érinti, irodánk készséggel áll rendelkezésére az igényérvényesítéssel és a szerződéses helyzet felmérésével kapcsolatban.
