CSAK MINISZTERI ENGEDÉLLYEL VEHETNEK STRATÉGIAI VÁLLALATOT A KÜLFÖLDIEK

A hétfőn megjelent 227/2020. (V. 25.) számú kormányrendelet értelmében év végéig a belgazdaságért felelős miniszter döntése szükséges ahhoz, hogy a külföldiek magyar stratégiai vállalatban szerezhessenek tulajdonrészt.

A kormányrendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági védelméhez szükséges intézkedésként jelent meg. A kormány gazdaságvédelmi akciótervvel kapcsolatos korábbi kommunikációjából már lehetett tudni, hogy célkitűzésként szerepel a magyar vállalatok „megvédése” a külföldi felvásárlásától.

Érintett jogügyletek

A rendelet értelmében a belgazdaságért felelős miniszterhez be kell jelenteni és a miniszter pozitív döntése szükséges a stratégiai társaságokkal kapcsolatos következő jogügyletekhez:

  • fennálló tulajdoni részesedés átruházása;
  • tőkeemelés;
  • átalakulás, egyesülés, szétválás;
  • átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása;
  • részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása.

Értékhatár

A stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedés szerzését kell bejelenteni, amennyiben a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 15, 20 vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a megjelenésével a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.

Stratégiai ágazatok

A kormányrendelet 21 olyan ágazatot sorol fel, amelyek területén működő cégeket stratégiai társaságnak kell tekinteni.

Az ágazatok között vannak szinte maguktól értendően stratégiai jelentőségűnek mondhatóak, mint például:

  • védelmi ipar;
  • nukleáris szektor;
  • kormányzati létesítmények.

Az ágazatok között szerepel továbbá, talán kevésbé magától értendően, a teljesség igénye nélkül:

  • turizmus;
  • kommunikációs szektor;
  • építőipar;
  • energiaszektor;
  • élelmiszerágazat és mezőgazdaság;
  • pénzügyi szektor;
  • egészségügy.

Eljárás

A miniszter előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja többek között azt, hogy a bejelentő által a tulajdonszerzés esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége.

A miniszternek a bejelentés beérkezésétől számítva 45 napja van dönteni az ügylet tudomásulvételéről vagy megtiltásáról. A határidő 15 nappal meghosszabbítható.

A miniszter döntése közigazgatási nemperes eljárásban, a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadható.

Ellenőrzés

A miniszternek ellenőrzési jogköre is van, melynek keretében ellenőrzi a rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését.

Az ellenőrzés a tulajdonszerzésnek a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónapig, de legkésőbb a körülményektől számított 5 évig folytatóható le.

Jogkövetkezmények

Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentő a kötelezettségeit nem teljesítette, a miniszter bírságot szab ki,

  • természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó;
  • jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó

összegben.

A bírságnál jóval súlyosabb jogkövetkezmény, hogy a rendelet rendelkezéseibe ütközően vagy a miniszter tiltó döntésének figyelmen kívül hagyásával kötött szerződést semmisnek kell tekinteni.

Összegzés

Egy külföldi befektető számára sem lenne kívánatos semmis szerződés megkötése, így az idei évben a külföldi befektetők magyar vállalkozásban történő tulajdonszerzése esetén észben kell tartani, hogy bejelentési kötelezettség állhat fenn és miniszteri döntés lehet szükséges hozzá.

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:
Dr. Békés Balázs

 

További publikációk