A hétfőn megjelent 227/2020. (V. 25.) számú kormányrendelet értelmében év végéig a belgazdaságért felelős miniszter döntése szükséges ahhoz, hogy a külföldiek magyar stratégiai vállalatban szerezhessenek tulajdonrészt.
A kormányrendelet a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági védelméhez szükséges intézkedésként jelent meg. A kormány gazdaságvédelmi akciótervvel kapcsolatos korábbi kommunikációjából már lehetett tudni, hogy célkitűzésként szerepel a magyar vállalatok „megvédése” a külföldi felvásárlásától.
Érintett jogügyletek
A rendelet értelmében a belgazdaságért felelős miniszterhez be kell jelenteni és a miniszter pozitív döntése szükséges a stratégiai társaságokkal kapcsolatos következő jogügyletekhez:
- fennálló tulajdoni részesedés átruházása;
- tőkeemelés;
- átalakulás, egyesülés, szétválás;
- átváltoztatható, jegyzési jogot biztosító vagy átváltozó kötvény kibocsátása;
- részvényen, üzletrészen haszonélvezeti jog alapítása.
Értékhatár
A stratégiai társaságban közvetlenül vagy közvetetten legalább 10%-os részesedés szerzését kell bejelenteni, amennyiben a befektetés összértéke eléri vagy meghaladja a 350 millió forintot. A bejelentési kötelezettség akkor is fennáll, ha a külföldi befektető 15, 20 vagy 50%-os részesedést szerez, vagy ha a megjelenésével a külföldi befektetők együttes részesedése meghaladja a 25%-ot.
Stratégiai ágazatok
A kormányrendelet 21 olyan ágazatot sorol fel, amelyek területén működő cégeket stratégiai társaságnak kell tekinteni.
Az ágazatok között vannak szinte maguktól értendően stratégiai jelentőségűnek mondhatóak, mint például:
- védelmi ipar;
- nukleáris szektor;
- kormányzati létesítmények.
Az ágazatok között szerepel továbbá, talán kevésbé magától értendően, a teljesség igénye nélkül:
- turizmus;
- kommunikációs szektor;
- építőipar;
- energiaszektor;
- élelmiszerágazat és mezőgazdaság;
- pénzügyi szektor;
- egészségügy.
Eljárás
A miniszter előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet.
A miniszter a bejelentés megérkezését követően haladéktalanul megvizsgálja többek között azt, hogy a bejelentő által a tulajdonszerzés esetén fennáll-e Magyarország államérdekének, közbiztonságának, közrendjének sérelme vagy veszélyeztetése, illetve ezek bekövetkezésének lehetősége.
A miniszternek a bejelentés beérkezésétől számítva 45 napja van dönteni az ügylet tudomásulvételéről vagy megtiltásáról. A határidő 15 nappal meghosszabbítható.
A miniszter döntése közigazgatási nemperes eljárásban, a Fővárosi Törvényszék előtt megtámadható.
Ellenőrzés
A miniszternek ellenőrzési jogköre is van, melynek keretében ellenőrzi a rendelet szerinti bejelentési kötelezettség teljesítését.
Az ellenőrzés a tulajdonszerzésnek a miniszter tudomására jutásától számított 6 hónapig, de legkésőbb a körülményektől számított 5 évig folytatóható le.
Jogkövetkezmények
Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a bejelentő a kötelezettségeit nem teljesítette, a miniszter bírságot szab ki,
- természetes személy külföldi befektető esetén legalább 100 000 forintot meghaladó;
- jogi személy vagy egyéb szervezet külföldi befektető esetén legalább a tulajdonszerzéssel érintett stratégiai társaság legutolsó üzleti évében elért nettó árbevételének 1%-át meghaladó
összegben.
A bírságnál jóval súlyosabb jogkövetkezmény, hogy a rendelet rendelkezéseibe ütközően vagy a miniszter tiltó döntésének figyelmen kívül hagyásával kötött szerződést semmisnek kell tekinteni.
Összegzés
Egy külföldi befektető számára sem lenne kívánatos semmis szerződés megkötése, így az idei évben a külföldi befektetők magyar vállalkozásban történő tulajdonszerzése esetén észben kell tartani, hogy bejelentési kötelezettség állhat fenn és miniszteri döntés lehet szükséges hozzá.
Kérdés esetén keresse munkatársunkat:
Dr. Békés Balázs