Gyakran fordul elő, hogy egy vállalkozásra az elmulasztott, vagy késedelmesen befizetett közmű számla után €40-nak megfelelő összegű bírságot számol fel a közműszolgáltató. Ennek apropójára a vállalkozások a jogi képviselőjükhöz fordulva keresik a választ a büntetés jogszerűségét illetően, amely szinte kivétel nélkül azzal ér véget, hogy valóban jogos volt a felszámolt díj. E blog mozgatórugója ennek a felesleges körnek a kiiktatása az olvasó kellő tájékoztatásával.

Mi a behajtási költségátalány és milyen célt szolgál?

A vállalkozások – legyen az köz-, vagy magánvállalkozás – egymás között, valamint a vállalkozások és hatóságok közötti kereskedelmi ügyekben gyakran a szerződésben megállapított határidőn túl teljesítik a szolgáltatásokhoz tartozó mellékszolgáltatásokat, amely pedig hátrányosan érinti a vállalkozások likviditását és ezzel versenyképességüket.  Ez különösen azért van, mert a legtöbb tagállam a késedelmes fizetést, mint szerződésszegést enyhén vagy egyáltalán nem bünteti. Ezt a következményt igyekszik az Európai Unió az Európai Parlament és Tanács 2011/7/EU Irányelvével elkerülni, mely szabályrendszert a magyar állam először a polgári törvénykönyvnek a 6:155. §-ával igyekezett átvenni, majd ezt követően a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi X. törvénnyel (Bektv.) ültette át a magyar jogrendszerbe.

Vonatkozik-e rám a törvény?

A törvény 2016. március 25. napja óta hatályos változata szerint a törvény hatálya kiterjed a vállalkozások egymás között és a vállalkozások és szerződő hatóságok közötti kereskedelmi ügyleteire – vagyis fizetés ellenében történő áruk adásvétele vagy szolgáltatások nyújtása – tartozó valamennyi fizetési kötelezettségre. A törvény értelmében vállalkozás minden olyan szervezet, amely önálló gazdasági vagy szakmai tevékenységet végez még akkor is, ha azt egyetlen személy végzi.

Mi van, ha csak kisebb összegű pénzfizetési kötelezettséggel estem késedelembe?

A törvény egységesen rendelkezik a késedelembeeséskor fizetendő összegről. A behajtási költségátalány minden esetben €40-nak az MNB szerinti napi devizaárfolyammal megegyező forintösszeg lesz, kivéve, ha ennél magasabb összegben kötik ki a felek a szerződésben. Így kijelenthető, hogy e jogintézmény nem követi az arányosság követelményét. A €40 eurónál alacsonyabb összegű bírságot a törvény kizárja.

Ha a törvény hatálya alá tartozom és késedelmesen teljesítek akkor kivétel nélkül köteles vagyok megfizetni a €40 eurónak megfelelő bírságot?

A helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis a vállalkozás – attól függetlenül, hogy a Bektv. hatálya alá tartozik és elmulasztotta a határidőre történő teljesítést – mégis elkerülheti a bírságot. Ez abból fakad, hogy a törvény 3. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a behajtási költségátalányra jogosult részére a törvény csupán annak követelhetőségének lehetőségét kínálja fel, így amennyiben az nem él ezzel a jogával, a késedelmesen teljesítő fél megúszhatja a bírságot. A (2) bekezdés további szigorítást tartalmaz a jogosult számára, hiszen a jogosultságot korlátozza a késedelem bekövetkezésétől számított 1 éves jogvesztő határidőre, melyen túl e jogosultság megszűnik. Ha a behajtási költségátalányra jogosult mégis érvényesíti az igényt a törvényben meghatározott határidőn belül akkor a kötelezett kimentheti a késedelmét és erre a Ptk. 6:142. §-a nyújt lehetőséget, vagyis akkor, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa.

Vagyis ez azt jelenti, hogy három módon kerülhető el a késedelem esetén is a behajtási költségátalány: a. ha az erre jogosult nem érvényesíti az igényét; b. ha érvényesíti az igényét, de a késedelem bekövetkezésétől számított 1 éven túl teszi; illetve, c. ha a kötelezett kimenti a késedelmét.

Hogyan tudom érvényesíteni az érdekemet, ha jogszerűtlen a felszámolt büntetés?

Visszatérve az eredeti esethez, vagyis, hogy mi van akkor, ha a közműszolgáltató kiszámlázza a €40-nak megfelelő forintösszeget akkor, ha nem fizette be a számlát. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a felszámolt behajtási költségátalányt jogosulatlanul követelik és ez ellen kifogást kíván emelni, akkor alapvetően a szolgáltató belső működési rendje szerint kell eljárni. Az NKM Földgázszolgáltató Zrt. esetében az NKM Egyetemes Szolgáltatási Üzletszabályzat 6.8.3.3.6. pontja lehetővé teszi a kimentési kifogást, így a kifogást és annak alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat az ügyfélszolgálat email címére kell eljuttatnia a kifogást emelő félnek. Fontos megjegyezni, hogy a szolgáltatóknak az üzletszabályzatban foglalt eljárása a szolgáltató szabad akaratától függ, így – amennyiben a közműszolgáltatója nem az NKM Földgázszolgáltató Zrt. – érdemes a szolgáltató működési rendjét szabályozó dokumentumokat böngészni, vagy az adott ügyfélszolgálattal felvenni a kapcsolatot.

A fentiekben leírtak alapján fontos a szerződésben kikötött határidőket mindig szem előtt tartani, ha a vállalkozás másik vállalkozással vagy hatósággal létesít jogviszonyt, hiszen a határidő elmulasztása esetén – függetlenül a késedelmi kamattól – jogosulttá válik a másik fél €40 vagy akár annál nagyobb mértékű pénzösszegre. Ez a szabályozás különösen fájó a közműszolgáltatóval szemben mivel nincs semmilyen akadálya annak, hogy minden hónapra esedékesen, bármekkora összeg után felszámolják a behajtási költségátalányt.

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:
Dr. Magyari Bence
Pártay Róbert