Az Amerikai Egyesült Államok július 8-án felmondta az 1979-es amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vélhetően azért, mert a magyar kormány a korábbi álláspontja ellenére megvétózta a globális minimumadó EU-s bevezetését. Jelen cikkünkben a felmondás hatásairól értekezünk.

Az adóegyezmények

Az adóegyezmények lényege, hogy az államok megállapodjanak abban, hogy az esetleges adójogi kollíziós helyzetekben egymás között hogyan osztják meg az adóztatás jogát. Az államok adóztatási joga akkor ütközik, ha egy adótényállásban az illetőség országa és a forrásország nem azonos, és mind az illetőség országa, mind pedig a forrásország jogot formál az adott jövedelem adóztatására. Ha például egy magyar magánszemélynek van egy francia ingatlana, amit értékesít, akkor az ezen elért jövedelemre Franciaország és Magyarország is adóztatási jogot formál a saját belső joguk alapján, vagyis a magyar és a francia adóztatási jog ütközik. Magyarország azért kívánja adóztatni, mert a jövedelem megszerzője magyar illetőségű, Franciaország pedig azért, mert az ingatlan Franciaországban található. Ha mindkét ország megadóztatná a jövedelmet, akkor az kettős adóztatáshoz vezetne, ami a nemzetközi ügyleteknek jelentős gátat szabna.

Az ilyen és ehhez hasonló kollíziós helyzetekben a kettős adóztatás elkerülése érdekében az államok bilaterális egyezményeket hoznak létre, melyekben egyrészt meghatározzák, hogy az egyes jövedelemtípusok esetében hogyan alakul az illetőség- illetve a forrásország adóztatási joga, valamint hogy abban az esetben, hogyha mindkét ország jogosult adóztatni, akkor beszámítással vagy mentesítéssel kerülik el a kettős adóztatást.

Az adóegyezmények másodlagos hasznos hozadéka az, hogy az államok megállapodnak abban, hogy bizonyos fogalmak és jövedelemtípusok pontos tartalmán, így az egyes szabályok alkalmazása egységessé válik, és nem állhat elő kettős adóztatási vagy kettős nem adóztatási helyzet az egyes tényállások eltérő értékelése miatt.

Az amerikai-magyar egyezmény és annak megszüntetése

Amerika és Magyarország között jelenleg az 1979-ben kötött egyezmény hatályos. A két ország megalkotott egy új egyezményt 2010-ben, azonban annak az amerikai oldalról a ratifikálása nem történt meg, így hiába ment végbe a tárgyalási folyamat, az hatályba a két ország között sosem lépett.

A megszüntetés következtében azonban az 1979-es adóegyezmény is a hatályát veszti 2024. január 1. napjával, melynek eredményeképpen jelen állás szerint a két országnak nem lesz bilaterális megállapodása az adóztatási jog megosztását illetően.

A megszüntetés hatása

Egyezmény hiányában azt kell meg vizsgálni, hogy a forrásország milyen mértékű forrásadót számít fel az adott jövedelemre, illetve, hogy az illetőség országa milyen intézkedéseket tett a kettős adózás elkerülésére. A kettős adóztatás elkerülésének, de legalábbis mérséklésének ugyanis nem csak egyezményes eszközei vannak, az országok ilyen metodikákat építhetnek saját belső adórendszereikbe is.

Ennek megfelelően a magyar belső jog is rendelkezik a kettős adóztatás elkerüléséről, társasági adó és személyi jövedelemadó szinten is. Így társasági adóban a magyar illetőségű társaságok a külföldön megfizetett forrásadó 90%-át, de legfeljebb az átlagos adókulcs szerint kiszámított adót beszámíthatja a Magyarországon az adott jövedelemre fizetendő adóba. A magyar illetőségű magánszemélyek esetében pedig ha az összevont adóalapba tartozik olyan jövedelem, amely után külföldön jövedelemadónak megfelelő forrásadót köteles fizetni, úgy a megfizetett forrásadó 90%-a, de legfeljebb a jövedelem 15%-a csökkenti a magánszemély itthon fizetendő adóját. A különadózó jövedelmek tekintetében pedig szintén élehet a magánszemély a külföldön megfizetett forrásadó beszámításával, azzal, hogy az érintett adóalap legalább 5%-át ki kell fizetnie.

Mivel az amerikai forrásadó egységesen 30%, a fentiek osztalékjövedelem esetén azt jelentik, hogy az amerikai forrású osztalék kapcsán a magyar illetőségű társaságok 30%-os forrásadót kötelesek fizetni, míg a magyar illetőségű magánszemélyek effektív adóterhe az amerikai osztalék után 35% lehet.

A magyar forrásadó rendszer az amerikaival szemben sokkal kedvezőbb, így az amerikai illetőségű társaságok, melyek jövedelmeinek egy részét Magyarországról szerzik, azok főszabály szerint forrásadót nem kötelesek fizetni, míg a magánszemélyek 15% forrásadó fizetésére kötelezettek, mely adót az amerikai szabályok szerint szintén beszámíthatják az Amerikában megfizetendő adóba a saját belső szabályaik szerint.

A lehetséges kimenetelek

Ezen a ponton azt fejtegetni, hogy mi fog történni másfél év múlva az adóegyezménnyel lényegében gömbjóslásnak minősül, de néhány lehetőség már most is kirajzolódik.

Az egyik, hogy az egyezmény hatályát veszti anélkül, hogy új lépne hatályba, és a két ország között egyáltalán nem jön létre egyezmény – ebben az esetben a fent leírt metodika szerint lehet számítani az adózásra, hacsak azon nem változtatnak.

A második, hogy ugyan az 1979-es egyezmény hatályát veszti, de a felek ratifikálják a 2010-es egyezményt – ebben az esetben e szöveg lép a jelenlegi helyébe.

A harmadik, hogy az USA részlegesen visszavonja a felmondást, ahogyan tette azt korábban a Holland Antillák esetében – ebben az esetben meg kell majd vizsgálni, hogy mely rendelkezések tekintetében fog a felmondás véglegesedni.

Végezetül pedig az amerikaiak teljes mértékben visszavonhatják a felmondást – ebben az esetben az egyezmény változatlan tartalommal maradna hatályban.

Békés Balázs
Horváth Balázs
Takács Levente

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!