A modern gazdasági működés minden – akár a legapróbb részletekbe menő – mozzanatát áthatja az adózás, így az üzleti életben sokakat foglalkoztat, hogy mikor és mennyi adót kell fizetniük, milyen anyagi jogi szabályok írnak elő számukra adókötelezettséget és – lehetőség szerint –, hogyan tudják optimalizálni a fizetendő adójukat. Az adóeljárás bejelentkezést érintő szabályai ezzel szemben kevesebb figyelmet kapnak, holott minden gazdasági társaság életében eljöhet az a pillanat, amikor komoly problémákat okozhat, ha az adószám megállapításának akadályát állapítja meg az adóhatóság.
Azt ugyanis már itt leszögezzük, hogy az adóregisztrációs eljárásban vizsgált feltételeknek való megfelelést nem csak az üzleti működés megkezdésekor, azaz cégalapításkor, hanem a képviselő, illetőleg a meghatározó befolyással rendelkező tulajdonos személyének változásakor is vizsgálni kell. Az adóhatóság ilyen esetben a változásbejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárást folytat le és amennyiben a revízió ezen eljárása folyamán adóregisztrációs akadály fennállását állapítja meg, úgy – az akadály elhárítása hiányában – a társaság adószámát törli.
A változás-bejelentéshez kapcsolódó adóregisztrációs eljárás tehát rendkívül nehéz helyzetbe hozhatja azokat az értékesítendő társaságokat, ahol valamilyen akadályozó körülmény áll fenn, amely akadály akár a teljes tranzakció meghiúsulását eredményezheti. Előfordulhat továbbá, hogy az akadály megszüntetésére való adóhatósági felhívás a részesedések átruházásához kapcsolódó szerződések, hitelezői megállapodások megkötését és a cégbíróság jóváhagyását követően érkezik meg, ezáltal az adózó mozgástere rendkívül beszűkül. A gyakorlatban tehát előfordulhat az, hogy egy gazdasági társaság banki hitelből megvásárolja egy másik társaság üzletrészét, majd a tagváltozás és az üzletrészre történő zálogjog bejegyzését követően derül ki, hogy az új tag adóregisztrációs akadállyal érintett, amely azzal a negatív következménnyel járhat, hogy a „vétlen” társaság adószáma kerül törlésre, amennyiben az akadályt hordozó társaság a társasági részesedését nem idegeníti el.
A továbbiakban az adóregisztrációs akadályok típusait és a kimentés lehetséges módját ismertetjük röviden.
Akadályozó körülmények
Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény („Art.”) megkülönböztet a tisztségviselőre vagy tagra (részvényesre) vonatkozó akadályozó körülményeket, illetőleg ezen személyekkel kapcsolatba hozható cégekre vonatkozó körülményeket. Az első csoportba tartozó – személyhez kapcsolódó – előírások szerint a vezető tisztségviselő, tag vagy részvényes az adószám iránti kérelem benyújtásának napján nem rendelkezhet huzamosabban fennálló, ötmillió forintot (a legnagyobb adózók esetében 10 millió forintot) meghaladó adótartozással, illetőleg nem állhat a vezető tisztségviselői pozíciótól vagy foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt.
Nehezebb azonban megbizonyosodni a fenti személyi körhöz kapcsolódó jogviszonyokat érintő három külön nevesített akadályozó körülmény fennálltáról. Az Art. az alábbi eseteket minősíti ilyen akadályozó körülménynek:
- a kérelem napján vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszony ötmillió (legnagyobb adózók esetében tízmillió) forintot meghaladó adótartozással rendelkező társaságban,
- a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül vezető tisztségviselői vagy tagsági jogviszony ötmillió forintot meghaladó adótartozással megszűnt társaságban, illetőleg
- a kérelem benyújtását megelőző öt éven belül vezető tisztségviselői vagy tagi jogviszony olyan társaságban, amelynek adószámát jogerősen törölte az adóhatóság.
A fentiek alapján fontosnak tartjuk tehát felhívni arra a figyelmet, hogy érdemes a cégadásvételt megelőzően külön vizsgálni azt, hogy a vevő esetében fennáll-e bármilyen Art. szerinti akadályozó körülmény.
Kimentési lehetőségek
Az adózói kimentésre a törvény csak szűk körben ad lehetőséget: amennyiben az adózó hitelt érdemlően igazolni tudja, hogy az akadályozó körülmény nem áll fenn, illetőleg az adótartozás oka az akadályhordozó társaság vevői által meg nem fizetett ellenérték. Az Art. továbbá lehetőséget ad arra, hogy a tartozás időközbeni megfizetésével szüntesse meg az akadályt az értintett fél, erre azonban csak akkor van lehetőség, ha az akadályhordozó társaság még nem szűnt meg – tehát kizárólag a fenti a) pont alatt hivatkozott esetben. Amennyiben az adótartozás oka az, hogy az akadályhordozó társaság jelentős kintlévőséggel rendelkezik, úgy a kimentéshez nem elegendő ezen körülmény bizonyítása, hanem azt is igazolni kell, hogy a társaság mindent megtett az igényérvényesítés érdekében, tehát felszólító leveleket küldött és megtette az egyéb szükséges jogi lépéseket (pl. fizetési meghagyásos vagy felszámolási eljárást kezdeményezett).
Gyakorlati szempontból a fentiek azt jelentik, hogy amennyiben az akadályozó körülmény valamely már megszűnt társasággal kapcsolatos, úgy az adózónak nincs lehetősége kimentést kérelmeznie.
A fentiekből tehát megállapítható, hogy már a cégeladást, cégvásárlást megelőzően érdemes különös figyelmet fordítani az esetleges akadályozó körülmények vizsgálatára, csökkentve ezzel a későbbiekben esetlegesen felmerülő adóhatósági intézkedés kockázatát.
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
