A tőzsdei kereskedés világában egy speciális fajtájú értékpapírt képez az „ETF” vagy „Exchange Traded Fund” (magyarul: Tőzsdén Kereskedett Alap). Az ETF nem egy részvény (vagy kötvény) hanem egy olyan részvénycsomag, amely különböző részvényekből áll. Az ETF tulajdonosa technikailag nem maguknak a részvényeknek a tulajdonosa, hanem az előre meghatározott részvények megvásárlására létrehozott alap által kibocsátott befektetési jegy tulajdonosa, vagyis az ETF tulajdonosa tulajdonképpen az alap eszközei között szereplő részvényeknek a közvetett, résztulajdonosa. Ennek megfelelően a részvéncsomag mindenkori értékét a benne lévő részvényeknek a mindenkori (arányos) értéke határozza meg, illetve a résztulajdonos a részvénycsomagban lévő részvények által kibocsátott osztalék arányos részére jogosult.
Fontos megjegyezni, hogy habár sokféleképpen lehet kategorizálni az ETF-eket, azonban szja szempontból talán a legfontosabb elhatárolóismérv az, hogy az ETF után kifizetett osztalék automatikusan kifizetésre kerül a magánszemély részére (ez a „distributing” vagy osztalékfizető ETF) vagy az kifizetés helyett visszaforgatásra kerül az alapba („accumulating” vagy visszaforgató ETF).
Érdemes közelebbről megvizsgálni egyes tranzakciók az adóhatásait az értékpapírok megszerzésétől azok értékesítéséig.
Megvásárlás
Az első tranzakció maga az értékpapír megvásárlása és erről — azaz az értékpapír formájában megszerzett vagyoni értékről — a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. („Szja tv”) 77/A. § rendelkezik. Az (1) bekezdés kimondja, hogy ilyen formában szerzett jövedelemnek minősül „az értékpapírnak a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci értékéből az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított igazolt kiadás (értéke) és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét”. Tekintettel arra, hogy az ETF egy tőzsdén kereskedett értékpapír, magától adódik, hogy a vételára piaci értéket képvisel. Mindemellett, hivatkozhatunk a 77/A. § (6) bekezdésére, amely a 67. § (9) bekezdés a) pontjára utal arra vonatkozólag, hogy ilyen jövedelem „az értékpapír megszerzésére fordított érték ellenőrzött tőkepiaci ügylet révén megszerzett értékpapír esetén az ügylet szerinti, igazolt rész„.
Magyarán, az értékpapír megvásárlása nem von maga után adókötelezettséget hiszen az értékpapír megszerzésére kifizetett összeg megegyezik az ezen ráfordítás ellenében kapott értékpapír értékével.
Osztalékfizetés és értékesítés
A korábban említett két típusú ETF-nak az szja adókezelés a megszerzését követően eltérően alakul, nevezetesen osztalékfizetéskor és értékesítéskor. Ezeket a tranzakciókat külön-külön megvizsgáljuk mindkét ETF viszonylatában.
Az egyszerűbb eset mindenképp az osztalékfizető ETF, hiszen ez tulajdonképpen úgy viselkedik, mint bármelyik másik tőzsdei értékpapír. Osztalékfizetéskor és értékesítéskor egyaránt a 67/A. § rendelkezései az irányadók azzal, hogy az (1) bekezdés szerint az e módon elért jövedelem „a magánszemély által kötött ellenőrzött tőkepiaci ügylet(ek) alapján az adóévben elért pénzben elszámolt ügyleti nyereség […]”. Osztalékfizetés esetén a jövedelem az adózó részére kifizetett osztalék, míg az ETF ékesítése esetén az értékpapír megszerzéskori érték és az eladáskori érték közötti különbség fogja képezni a szja adóalapját azzal, hogy az adózó mindkét esetben csökkentheti azt „pénzben elszámolt ügyleti veszteségek és az ügyletkötésekhez kapcsolódó, a befektetési szolgáltató által felszámolt díjak együttes összegével”.
A visszaforgató ETF szja adókezelése meglehetősen komplexebb, mint az osztalékfizető ETF esetében. Emlékeztetésképpen, itt az osztalék nem kerül kifizetésre, hanem az visszaforgatásra kerül, vagyis annyi értékpapírt kap az osztalékért cserébe amennyi osztalék egyébként őt megillette volna. Ennek adókezelésére két megoldás mutatkozik annak függvényében, hogy az adózó maga rendelkezik az osztalék sorsáról, szemben azzal az esettel amikor a kifizető automatikusan visszaforgatja az osztalékot az adózó ilyen tárgyú utasítása hiányában.
Amennyiben az első eset áll fenn és az adózót megilleti a választási jog, úgy — az osztalékfizető ETF-ekhez azonos módon — a kifizetendő osztalék után az adózót a 67/A. § alapján terheli az adókötelezettség. Ezúton, az adózó által az osztalék fejében kapott és visszaforgatott értékpapír a továbbiakban az eredeti tranzakció során megszerzett értékpapírok sorsát osztja. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor az értékpapírok értékesítésre kerülnek, úgy a korábban az osztalék fejében megszerzett értékpapírok megszerzési értéke (illetve az megvásárláskor szerzett értékpapírok értéke) ráfordításként fog jelentkezni. Az itt leírtak eredményeképpen a 67/A. § adóalapját értékesítéskor azok megszerzéskori értékük és az értékesítéskori érték közötti árfolyamkülönbség fogja képezni az adózó szja adóalapját.
Megítélésünk szerint azonban a visszaforgató ETF-nek egyik alapvető tulajdonsága az, hogy nem a tulajdonost illeti meg a választási jog, hanem a kifizető minden osztalékfizetéskor visszaforgatja azt és a tulajdonos által ezúton újonnan megszerzett értékpapír jóváírásra kerül az értékpapírszámláján. Az Szja tv. fogalomrendszerében ilyen esetben az adózó egy pillanatra sem szerzi meg az osztalékot, amely alapján a 67/A. § rendelkezései lennének az irányadók, hanem — az értékpapírok megszerzésével azonos módon — értékpapír formájában megszerzett vagyoni értéknek minősül. Hasonlóan az értékpapírt megvásárlásához, az adózó az újonnan megszerzett értékpapírokat, azok megszerzéskori értékén fogja leadózni; ezúttal az értékpapírok értékesítésekor realizált jövedelem az értékpapírok értesítéskori érték és megszerzéskori érték között árfolyamkülönbség fogja képezni az adóalapját azzal, hogy a különböző időpontokban megszerzett értékpapírok értékesítésére a FIFO („first in first ouť) elvet kell alkalmazni, amely pedig megköveteli, hogy a korábban megszerzett értékpapírok kerülnek először értékesítésre.
Tartós befektetésből származó jövedelem
A tartós befektetésből származó jövedelem az adózónak a pénzügyi szolgáltatónál — a törvényben meghatározott feltételek szerint — lekötött pénzösszegnek a lekötés megszűnésekor, megszakításakor meghaladó összeg, vagyis a lekötési hozam. Az adózó egy ilyen számla („tartós befektetési számla” vagy „TBSZ”) megnyitásakor vagy azt követően, de a tárgyévben elhelyez egy bizonyos pénzösszeget és a tárgyévet követő 3, illetve 5 évben kizárólag az ott elhelyezett pénzösszeg, valamint az abból származó hozam („befektetési hozam”) terhére jogosult kereskedni. Ez alapján nem látjuk akadályát annak, hogy az adózó egy TBSZ számlán elhelyezett pénzösszegből ETF értékpapírokat vásároljon, majd az azokból származó osztalék vagy további értékpapír jóváírása az ilyen jövedelemtípussal járó előnyöket élvezze (feltéve, hogy a pénzügyi szolgáltató ismeri és engedi a különféle ETF-ekben való kereskedést).
Jelen cikkben azt ETF-ről, mint egy különleges és izgalmas értékpapírfajtáról igyekeztünk számot adni, illetve ismertetni annak az adókezelését a személyi jövedelemadó rendszerében. Megtudhattuk, hogy egy ETF-nek speciális az adókezelése, ha az adózó az osztalék fejében újabb értékpapírokat szerez, tudniillik ez esetben nem árfolyamnyereségből származó jövedelemről beszélünk, hanem értékpapír formájában szerzett vagyonról. A részletekben rejlik az ördög ugyanis, ha az ember nem kellően prűdens, akkor előfordulhat, hogy az szja adókötelezettség teljesítése elmarad, vagy ellenkezőleg kétszeresen kerül teljesítésre.
Ha a kamatjövedelmekkel kapcsolatos adókötelezettségekről szeretne többet tudni, ajánljuk az e témában írt cikkünket.
dr. Horváth Balázs
dr. Pártay Róbert
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
