Az üzleti életben gyakran előfordul, hogy vállalatcsoportokon belül az egyik cég éppen pénzügyileg nehezebb időszakban van és egy másik társaság pedig finanszírozással akarja kisegíteni. Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a cégcsoporton belüli kölcsönnyújtással, annak korlátaival, kockázataival, illetve egy későbbi cikkünk pedig részletesen bemutatja majd a csoportfinanszírozást, mint ezen probléma egyik megoldási lehetőségét. De mit lehet tenni akkor, ha a csoportfinanszírozás feltételei nem állnak fenn, azonban a finanszírozásra mégis szükség van? E heti cikkünk erre a kérdésre kíván megoldást nyújtani egy megtörtént esetet alapul véve.

A finanszírozás általános szabályai

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdés b) pontja, illetve (3) bekezdés alapján a hitel és pénzkölcsönnyújtás üzletszerű végzése kizárólag az Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető. A Hpt. értelmező rendelkezése alapján az üzletszerűség „az ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység”[1]-et jelenti, a pénzkölcsönnyújtást pedig a következőképp definiálja: a „hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni”[2]. Tehát amennyiben az üzletszerűség és a pénzkölcsönnyújtás feltételei fennállnak, a tevékenység engedélyköteles lesz.

Mit lehet ilyenkor tenni?
Az általános engedélykötelezettség alól kivételt jelent a csoportfinanszírozás[3] és mivel – mint az már említésre került – ezt egy későbbi cikkünk fogja részletesen bemutatni, így most csak röviden ismertetjük ennek feltételeit[4], melyek a következők: Anyavállalat-leányvállalat, vagy leányvállalat-leányvállalat kapcsolat, likviditási vagy allokációs cél, illetve pénzügyi művelet.
Azonban az üzleti életben sok esetben előfordul, hogy ezek a feltételek nem állnak fenn, a finanszírozásra mégis szükség van, így az üzletszerűség, illetve a pénzkölcsönnyújtás feltételeire kell hagyatkoznunk. Az üzletszerűség feltételei a nyereség- vagy vagyonszerzésre irányultság, az egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötése és a rendszeresség, míg a pénzkölcsönnyújtás feltételei a pénzösszeg átadása, illetve a pénzösszeg a szerződésben meghatározott időben történő visszaadása (kamattal vagy anélkül).
Ezek konjunktív feltételek, ennek megfelelően amennyiben bármely fogalmi elem hiányzik, a finanszírozás nem lesz engedélyköteles tevékenység. A kérdés azonban továbbra is fennáll: Mit tehet az a vállalat mely finanszírozni akarja az érdekeltségébe tartozó cégét és növelné a részesedését, de nem felel meg a csoportfinanszírozás követelményeinek? Az alábbiakban egy olyan eseten keresztül mutatunk be egy lehetséges megoldást, melyen irodánk dolgozott.

Tőkeelőleg
Adott egy anyavállalat, mely több alkalommal egy leányvállalatának rendelkezésére bocsátana pénzösszeget. Fontos megjegyezni, hogy bár az anyavállalat részesedéssel bír  a leányvállalatban, nem kapcsoltak a felek ezért nem állnak fenn köztük a csoportfinanszírozás feltételei. . Kiemelendő továbbá az anyavállalatnak a finanszírozási szándéka, vagyis, hogy egy későbbi időpontban esedékesen növelni kívánja részesedését a leányvállalatban. Abban az átmeneti időszakban, amíg az anyavállalat nem kap részesedést az átadott pénzösszeg ellenében, jelen ügylet – az anyavállalat szándékait figyelmen kívül hagyva – hordozza a kölcsönügylet jegyeit, és ezúttal az ügyletre a fentebb megállapított feltételek és korlátok változatlanul érvényesek. Megoldást kínál erre az esetre  a tőkeelőleg szerződés (capital advance agreement). E szerződés szerint  a leányvállalat tagjai/részvényesei a finanszírozás után egy előre meghatározott időpontban vagy feltétel bekövetkeztével tőkeemelésről döntenek és ezt az  anyavállalat által nyújtott pénzösszeg beszámításával elégétik ki. Így  az anyavállalat a tőkéje ellenértékeként részesedéshez jut/részesedését növeli leányvállalatban, azonban utóbbinak nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége. Visszafizetési kötelezettség nélkül pedig nem beszélhetünk pénzkölcsönnyújtásról, így a tőkeelőleg szerződésen alapuló finanszírozás nem számít engedélyköteles tevékenységnek.
A fentiek alapján látható, hogy azokban az esetekben, amikor vállalatcsoporton belül a cégek finanszírozást akarnak nyújtani egymásnak és növelni akarják részesedésüket, megoldást jelenthet a tőkeelőleg szerződés. Azonban, mint az üzleti életben általában, itt is kiemelt fontosságú minden ügylet egyedi vizsgálata és a megfelelő szakértőkkel való konzultáció. A BékésPartners finanszírozási ügyletekben tapasztalt csapata készséggel áll rendelkezésre mind nemzetközi mind belföldi tranzakciók lebonyolításában.

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!

[1] Hpt. 6. § (1) 116.

[2] Hpt. 6. § (1) 40. b)

[3] Hpt. 5 § (2)

[4] Hpt. 6. § (1) 11.