Az internet alapú gazdaság elterjedésével megjelentek és széles körben elterjedtek a különböző felhasználói csoportok közötti kapcsolattartást elősegítő alkalmazások, elektronikus felületek – vagyis az internetes platformok. A platformon működő felek (szolgáltatók vagy elsődleges értékesítők) egyike pénzbeli ellenszolgáltatásért cserébe szolgáltatásokat kínálhat a másik félnek (megrendelő), miközben a platform általában díjat számít fel az ügylet elősegítéséért.
A platformok megjelenése előtt a magánszemélyek és az adómentes státuszú kisvállalkozások alapvetően nem tudták befolyásolni a piaci szereplők közötti versenyt, a platformok fejlett technológiai infrastruktúráját és az általuk biztosított hálózati hatást kihasználva azonban ma már közvetlenül versenyezhetnek a „hagyományos” szolgáltatókkal. A belvárosi lakását „Airbnb”-n keresztül hirdető magánszemély a platformon keresztül felhasználók millióit érheti el, alacsony árazással pedig könnyen magához csábíthatja a szállodák vendégeit is. A verseny önmagában nem feltétlenül is jelentene problémát, ugyanakkor az, hogy alanyi adómentességet választó kisvállalkozó szolgáltatása kapcsán elkerülheti az áfa fizetését, a verseny torzulását eredményezheti.
Mindezen problémákat felismerve az uniós áfa direktívát módosító, az „Áfa a digitális korban”[2] című uniós bizottsági javaslatcsomag („Javaslat”) új szabályokkal biztosítaná az egyenlő feltételeket és alkotna közösségi szinten egységes szabályozást a platformokon keresztül nyújtott bizonyos szolgáltatások vonatkozásában. A javasolt szabályozás lényegi elemeit az alábbiakban foglaljuk össze.
A szabályozással érintett ágazatok
A javasolt új irányelvi szabályokat a rövid távú szálláshely-kiadási szolgáltatások és a személyszállítási szolgáltatások körében kell majd alkalmazni, amennyiben ezek nyújtását valamely elektronikus felület (platform) segíti elő és az elsődleges értékesítő nem számítana fel áfát (például az alanyi mentes státusza okán) az ügylet teljesítése kapcsán.
A vélelmezett értékesítői modell
A Javaslat az uniós e-kereskedelmi reformból már ismerős vélelmezett értékesítői modell bevezetésével biztosítaná az általános forgalmi adó kapcsán az egyenlő feltételeket: a platformot ugyanis – függetlenül attól, hogy a polgári jogi szerződéses jogviszony ezt alátámasztja-e – az áfa szempontjából úgy kell tekinteni, mintha ő maga vette volna át és nyújtotta volna tovább a szóban forgó szolgáltatást. A végfogyasztó tehát a platformtól fogja igénybe venni adókötelesen a szállodaiparihoz hasonló vagy személyszállítási szolgáltatást.
Az elsődleges értékesítő és a platform ügylete
Az elsődleges értékesítő szolgáltatása a platform felé levonási jog nélküli adómentes értékesítésnek minősül, a platform által a tényleges igénybevevőnek nyújtott szolgáltatás után pedig a platform fogja felszámítani az áfát. A szabályozási javaslat külön rögzíti, hogy a rövid tartamú szálláshely-kiadási szolgáltatás jellegében a szállodaipar szolgáltatásához hasonlónak minősül, azaz adómentesség annak kapcsán nem alkalmazható.
Ábra a vélelmezett értékesítői modell működéséről
Nyilvántartási kötelezettségek
Azon ügyletek esetében, amelyek a vélelmezett értékesítői modellen kívül esnének (példának okáért azért, mert az elsődleges értékesítő értékesítése is adóköteles) további nyilvántartási kötelezettséget ír elő a Javaslat, a platformoknál, mint közvetítőknél fellelhető adatvagyon ugyanis még így is kifejezetten értékes információként szolgálhat az adóhatóságok számára. A nevezett nyilvántartásokra vonatkozó részletes és egységes szabályokat külön uniós jogszabály fogja megállapítani.
Mikortól alkalmazandóak az új szabályok?
A platformokra vonatkozó új szabályok a Javaslat szerint 2025. január 1-től lépnének hatályba, azonban fontos megjegyezni, hogy a Javaslatot korábban, még 2022-ben tette közzé az Európai Bizottság és a vonatkozó uniós jogalkotási folyamat is jelentős késésben van (bizonyos rendelkezéseknek már idén hatályba kellett volna lépniük).
A Javaslat jelenleg a Tanács napirendjén szerepel, várhatóan a 2024. május 14-i ülésen születhet döntés a Javaslatban szereplő módosítások elfogadása tárgyában. Az uniós jogalkotási folyamatot figyelemmel kísérjük és a Javaslat elfogadása esetén részletesen beszámolunk az áfát értinő további szabályokról is.