A KRIPTOVALUTÁK, A BLOCKCHAIN, ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ TECHNOLÓGIAI VÍVMÁNYOK

A kriptovaluták futótűzszerű elterjedésével az emberek köztudatába akarva-akaratlanul is, de bekígyózott eme pionír koncepciónak a műszaki-technológiai vívmánya is: nevezetesen a blockchain. A jogászság sajnálatos módon egyelőre vajmi kevés figyelmet szentelt akár a „kriptóknak” is, nemhogy ennek a technológiának. Ám utóbbi megértése mégiscsak kifizetődő lehet akár egy jogász számára is. Cikksorozatunk első részében a technológia alapjaival ismerkedünk meg, a továbbiakban pedig a kriptoeszközök adózásával kapcsolatos kérdéseket fogjuk kivesézni.

A kriptovaluták technológiai háttere: a blockchain

A blokckchain – avagy blokklánc – definiálását a jogalkotó egyelőre mellőzte. Valóban nehéz pontos fogalommeghatározást adni. Talán nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, hogy a blokklánc egy olyan főkönyvi technológia, amely meglehetősen megbízható titkosítási metódust valósít meg; ugyanis az egyes valutákhoz hozzárendel egy-egy főkönyvet (láncot), amiben a bányászok által rendre feljegyzésre kerülnek az egyes tranzakciók. Egy-egy tranzakciót több ember (számítógép) is hitelesít – s minél többet tranzaktáltak az adott valutával, annál több hitelesítésre van szükség –, és ahogy az egy-egy valuták gazdát cserélnek, kialakul a hitelesítések zárt láncolata, amelyet nem lehet visszafele felbontani, valamint a tranzakciók megtörténtét, az aktuális tulajdonosok azonosító számát a világ számos pontján végeláthatatlan sok számítógép is alátámasztja.
A gyakorlatban egy csomag tranzakció bekerül egy „blokkba” amit megkap a világon az összes bányász. Ezután elindul a verseny, hogy ki tudja a leghamarabb validálni az adott blokkban lévő tranzakciókat, vagyis ellenőrizni, hogy van-e a tranzaktálóknak megfelelő fedezete a korábbi tranzakcióik alapján. Akik először validálják az adott blokkot, azok jutalmul kriptovalutát kapnak. Minél több kriptovaluta kerül kibocsátásra, annál kevesebbet kapnak a bányászok a blokkok megfejtéséért, hiszen az összes kibocsátható valuta maximalizálva van.

A blokkláncra épülő egyéb kriptoeszközök

Ahogyan fent írtuk, technológiai értelemben a blokklánc az, ami lehetővé teszi a kripotvalutákkal való biztonságos kereskedést. Ezt a technológiát azonban másra is fel lehet használni, melynek az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő NFT-k, vagy a metaverzumokba történő befektetések az ékes példái.

Az NFT

Az NFT, vagyis a non-fungible token egy olyan kriptoeszköz, ami például művészeti, vagy egyéb digitális alkotások eredetiségét biztosítja, főként az Ethereum blokklánc segítségével. Az eredetiséget úgy a legkönnyebb megérteni, ha egy klasszikus művészeti példát hozunk.
Ha vesszük például a Mona Lisát, akkor tudjuk, hogy abból csak egy eredeti van, ami ki van állítva a Louvre-ban. Ha valakinek tetszik a festmény, az tud vásárolni róla posztert, nagy felbontású képet tölthet le a telefonjára és számítógépére, de tudjuk, hogy az eredeti az kizárólag a Louvre-ban kifüggesztett kép. Természetesen nem vagyunk mind művészeti szakértők, így nem tudnánk egy jó hamisítványt megkülönbözteti az eredetitől, így csak elhisszük a szakértőknek, hogy a Louvre-ban kiállított az igazi darab.
Az NFT-k is hasonlóan működnek, vagyis tudunk készíteni egy digitális művet, aminek a kódját egyedivé teszünk a blokklánc segítségével, így az adott műből már csak az az egy darab eredeti marad. Ha tetszik, fotót, vagy másolatot készíthetünk róla, de az eredeti mindig az az egy marad. Mivel nem mindenki számítástechnikai szakértő, ezért nem tudnánk magunktól visszafejteni, hogy most pontosan melyik volt az eredeti, de szerencsére nem is kell, sőt, bíznunk sem kell senkiben, hiszen a blokkláncon keresztül az adott NFT egyediségét -vagy éppen az egyediség hiányát- rendszeresen újraerősítik.
Az NFT-ket különböző platformokon lehet megvásárolni, jelenleg talán a legnagyobb ilyen az OpenSea.

Metaverzumok

2021 második felében jelentette be Mark Zuckerberg, hogy a Facebookot működtető céget átnevezi Meta-ra, ezzel is megjelölve a vállalatcsoport jövőbeli terveit, vagyis hogy betörjön a metaverzumok piacára.
A metaverzumok olyan virtuális valóságok, ahol a felhasználók akár professzionális akár hobbitevékenységeket végezhetnek, ingatlant vehetnek, építkezhetnek, összejöveteleket szervezhetnek. Vagyis mindent csinálhatnak, amit a való világban, csak ezt egy virtuális univerzumban, a metaverzumban.
Az összes metaverzum valamilyen blokkláncra épül, hiszen a blokkláncon keresztül tudják az adott digitális tárgyak és helyek eredetiségét biztosítani, és így az értéküket megtartani. A metaverzumokban a tranzakciók lebonyolítására kriptovalutát használnak, ami lehet akár a szokványos kriptovaluták egyike, vagy lehet az adott metaverzum által kibocsátott kriptovaluta is.
A metaverzum a való világhoz hasonlóan véges, vagyis adott mennyiségű „föld” érhető el rajta, amit a felhasználók meg tudnak venni. Jelenleg az egyik legnépszerűbb metaverzum a Sandbox, ahol például SnoopDogg és szomszédságában Steve Aoki is vett „telket”. Mint ahogyan a való életben, a hír hallatára a környező telkek árai az egekbe szálltak, 2021 decemberében az egyik parcella 450.000 USD-ért cserélt gazdát.

A blokklánc és a kriptovaluták széleskörű hasznosítása

Ahogyan a fentiekből látszik, hogy a blokklánc technológia hozadéka messze meghaladja a kriptovalutákkal való „üzérkedés” nyújtotta lehetőségeket. Érdemes lehet ezért számba venni a fent leírt technológia azon innovációit, amelyekről talán kevesebbet lehet hallani a közbeszédben és a médiában.
Tán a legszembetűnőbb funkció, hogy a blokkláncon tárolt információ köré épített biztonsági protokoll a mai modern bankrendszerével vetekszik, és a mára kiépült műszaki fejlettségnek köszönhetően az adatküldés sebessége is olyan szintre gyorsult, ami igencsak kényelmessé teszi ennek használatát. Nem elhanyagolható szempont lehet egyeseknek, hogy a blockchain bizonyos mértékű anonimitást is kölcsönöz a feladó és fogadó feleknek.

dr. Békés Balázs
dr. Takács Levente

További publikációk