2022. decemberében tette közzé a Bizottság az uniós áfa direktíva (Héa Irányelv) módosításáról szóló javaslatcsomagját, amelyet ambiciózus célkitűzései okán az adózási szakemberek figyelmén túlmenően is szélesebb érdeklődés övez a gazdaság szereplői részéről. Tekintettel arra, hogy a javasolt jogszabályváltozások egy része a tervezet szerint már 2024-től hatályba lépne, így különösen indokolt a vállalkozók számára a témában való járatosság.
Az „Áfa a digitális korban” („VAT in the Digital Age”) című jogalkotási csomag elsődleges célja, hogy megteremtse a tagállami adóhatóságok számára az áfacsalással szembeni hatékony fellépés keretrendszerét, figyelembe véve azt, hogy az áfát érintő bevételkiesés becslések szerint 2020-ban mintegy 93 milliárd eurót tett ki, amelynek jelentős része az eltűnő kereskedő révén megvalósított ún. „körhinta csalásnak” tudható be. A javaslat ugyanakkor tekintettel van arra is, hogy a jelenlegi szabályozás túlzott adminisztratív terhet ró a vállalkozókra, amely költségét egyrészt a szabályozás egyszerűsítésével, másrészt az egyre elterjedtebb digitális technológiák előtérbe helyezésével kívánja racionalizálni a Bizottság. Megjegyzendő, hogy az utóbbi években tagállami szinten is folyamatos volt az újabb digitális kötelezettségek bevezetése, amelyek eredményessége az áfabeszedés hatékonyságát illetően ugyan elismerésre ad okot, az esetlegesen több országban is jelen lévő gazdálkodók számára azonban nehézséget jelentett az eltérő követelményeknek való megfelelés. (Magyarország például az online számla adatszolgáltatási kötelezettséget vezette be, máshol kötelező elektronikus számlázást terveznek).
A javaslat legjelentősebb módosítása az elektronikus számlázás általánossá tétele. Amíg a hatályos szabályozás szerint a számlabefogadó beleegyezése szükséges az e-számlázás alkalmazásához, a jövőben az elektronikus számlázás lesz az alapértelmezett eljárás, amely nem lesz köthető a vevő előzetes hozzájárulásához vagy a nemzeti hatóságok előzetes engedélyezéséhez, érvényesítéséhez. Tekintettel arra, hogy a tervezet szerint ezen módosítás már 2024-től hatályosulna, így a jelenleg elektronikus számlák befogadására nem képes adózóknak mielőbb javasoljuk, hogy tájékozódjanak az elektronikus számlák befogadásával járó teendőkről.
A számlázási folyamataikat már korábban digitalizáló vállalkozások sem lélegezhetnek azonban fel, a Bizottság javaslata ugyanis magát az elektronikus számla fogalmát is módosítja. A tervezett definíciónak az olyan strukturált elektronikus formában kiállított számla felel meg, amely lehetővé teszi annak automatikus és elektronikus feldolgozását. Az új meghatározás azt is jelenti, hogy a legelterjedtebben alkalmazott „sima” PDF formátumú számla a továbbiakban – strukturált adatokat tartalmazó csatolmány nélkül – nem lesz elfogadható.
A digitális adatszolgáltatások kapcsán további lényeges változás lesz, hogy a Közösségi összesítő jelentést ügyletenkénti adatszolgáltatási rendszer fogja felváltani. Az új rendszer értelmében a számla kiállításától (vagy azon időponttól, amikor a számlát ki kellett volna állítani) két napon belül adatot kell majd szolgáltatni a tagállami adóhatóságnak. A módosítástól a Bizottság az áfát értintő csalásokkal szembeni hatékonyabb fellépést várja.
A platformalapú üzleti modellek előretörése újfajta problémákat vetett fel az áfa szempontjából: a platform felületén keresztül eltérően adózó szolgáltatók versenyezhetnek a fogyasztókért, így például egy, a szolgáltatásán az általános adókulcsot felszámító hotel versenyhátrányba kerül az ingatlanját adómentesen kiadó személlyel szemben. A Bizottság az úgy nevezett „vélelmezett értékesítői modell” bevezetésével kívánja megoldani a problémát, ezáltal adókötelezettséget telepítve magára a platformra. A vonatkozó szabályok 2025-től hatályosulnak a tervezettek szerint.
A javaslat harmadik pillére az adóregisztrációk létesítése során felmerülő terhek csökkentésére, illetőleg megszüntetésére irányul. Az uniós jogalkotó az utóbbi években már komoly adminisztratív egyszerűsítéseket vezetett be, így a Közösségi távértékesítés során alkalmazható egyablakos rendszer („OSS”) vagy az egyablakos importügyintézési rendszer („IOSS”) egyszerűsítette az adminisztratív kötelezettségek teljesítését. A javaslat számos további rendelkezéssel folytatja a megkezdett törekvéseket, így többek között kötelezővé teszi a tagállamok számára a fordított adózás alkalmazásának elfogadását olyan esetekben, amikor az értékesítő áfaalanyként nem letelepedett azon tagállamban, ahol az áfa fizetendő, azonban a beszerző a tagállamban áfaazonosító számmal rendelkezik.
A Bizottság által előterjesztett javaslat az uniós jogalkotási eljárás során, a Tanács és a Parlament jóváhagyását követően kerülhet elfogadásra. Tekintettel arra, hogy a módosítások az uniós gazdálkodók széles körét fogják érinteni, az igen ambiciózus eredeti hatálybalépési idők későbbre halasztása várható, ugyanakkor a tervezett változások súlyára és kiterjedtségére tekintettel már most érdemes megkezdeni a felkészülést.
Szakértő kollégáinkkal nyomon követjük a javaslattal kapcsolatos fejleményeket, illetőleg az uniós áfa szabályozást értintő aktualitásokat és arról tájékoztatni fogjuk ügyfeleinket és a kedves olvasókat. A javaslat – az új előírásoknak való megfelelés terhén túlmenően – számos adminisztratív költségcsökkentési lehetőséget is tartogat a vállalkozók részére, amely kapcsán örömmel állunk rendelkezésükre.
dr. Török Bendegúz
dr. Horváth Balázs
A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!
