A KORMÁNY RENDKÍVÜLI ADÓ- ÉS JÁRULÉK MÓDOSÍTÁSOKAT VEZET BE

2020. április 16.

2020. március 23-án megjelent a koronavírus gazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályairól és egyes új intézkedésekről szóló 61/2020. (III. 23.) Korm. rendelet, amely pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.

A könnyítések az alábbi TEAOR számokkal érintett tevékenységet tényleges főtevékenységként végzőkre terjed ki:

  • taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 49.32),
  • szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 55),
  • vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 56),
  • alkotó-, művészeti, szórakoztató tevékenység (TEÁOR és TESZOR 90),
  • sport-, szórakoztató, szabadidős tevékenység (TEÁOR és TESZOR 93),
  • szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR 92),
  • film, video, televízióműsor gyártása, hangfelvétel-kiadás (TEÁOR és TESZOR 59),
  • konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 82.30),
  • napilapkiadás (TEÁOR és TESZOR 58.13),
  • folyóirat, időszaki kiadvány kiadása (TEÁOR és TESZOR 58.14) és
  • műsorösszeállítás, műsorszolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 60).

A Kormány 97/2020. (IV. 10.) Korm. rendelete továbbá a könnyítéseket az alábbi tevékenységekre is kiterjesztette:

  • növényi szaporítóanyag termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.30),
  • egyéb, nem évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.19),
  • egyéb évelő növény termesztése (TEÁOR és TESZOR 01.29),
  • dísznövény nagykereskedelme (TEÁOR és TESZOR 46.22),
  • dísznövény, vetőmag, műtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme (TEÁOR és TESZOR 47.76),
  • vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 01.70),
  • desztillált szeszes ital gyártása (TEÁOR és TESZOR 11.01),
  • szőlőbor termelése (TEÁOR és TESZOR 11.02),
  • sörgyártás (TEÁOR és TESZOR 11.05) és
  • szőlőtermesztés (TEÁOR és TESZOR 01.21).

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak a megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

Ezek a kedvezmények magukban foglalják a következőket:

  • A munkáltatói járulékok közül nem kell teljesíteni a vonatkozó időszak (2020. márciustól júniusig tartó időszak) alatt a szociális hozzájárulás fizetési kötelezettséget (17,5%) és a szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettséget (1,5%)
  • A munkavállalói járulékok esetében pedig kizárólag a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni, de azt is csak legfeljebb 7710 Ft-ig.
  • A rehabilitációs hozzájárulás fizetésére kötelezettek esetében a fizetendő rehabilitációs hozzájárulás mértéke az előírt hozzájárulás mértékének kétharmada.

A fentieken kívül azonban továbbra is le kell vonnia a kifizetőnek a munkabért terhelő személyi jövedelemadót (15%), illetve a 1,5%-os munkaerőpiaci hozzájárulást.

A Korm. rendelet azonban több olyan kérdést nem rendez, amely érintheti ugyan az adott szektorokban dolgozó munkavállalókat, illetve cégeket, de a jelenleg hatályos szabályok alapján a Korm. rendeletben meghatározott kedvezmények nem vonatkoznak ezekre az adózókra.

Az egyik érintett kör a munkaerő-kölcsönzést végző adózók, akik a jelenlegi szabályok alapján nem élhetnek a fentiekben ismertetett adó- és járulék kedvezményekkel, mivel ezen adózók tényleges főtevékenysége nem található meg a fenti felsorolásban. Ugyanakkor számos érintett szektorba kölcsönöznek munkaerőt az ilyen adózók, akik után nem lehet a kedvezményeket érvényesíteni, ami tovább nehezíti ezen piacon tevékenykedő vállalkozások helyzetét.

Szintén nem terjednek ki a kedvezmények az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást (azaz EKHO-t) fizető adózókra sem, pedig ott is számos adózó tevékenykedik az érintett szektorokban.

Az sem tisztázott jelen helyzetben, hogy a Kormány által így nyújtott időleges kedvezmény állami támogatásnak minősül-e és az adózóknak ugyan az általános szabályok szerint kell teljesíteniük önadózás útján az adóbevallási kötelezettséget és ott az általános szabályok szerint meghatározott adó- és járulékkötelezettségeket kell feltüntetni, de csak a kedvezményes (csökkentett) összeget kell adófizetési kötelezettségként teljesíteni, míg a különbözetet pedig állami támogatásként kell elszámolni és nyilvántartani. Ez utóbbi főleg olyan, nemzetközi vállalatcsoportoknál lehet fontos kérdés, ahol az állami támogatásokra szigorú belső szabályok és korlátozások vonatkoznak.

Mivel a hatályos szabályozás nagyon gyorsan került megalkotásra, bízunk benne, hogy a jogalkotó ezen kérdéseket a későbbi részletszabályok kidolgozása során figyelembe veszi és megválaszolja, ezzel is csökkentve a kialakult jogbizonytalanságot.

Kérdés esetén keresse munkatársunkat:
Dr. Bogdán Gergely

További publikációk