A KATA – ismét – visszatér: miben hoz újítást a legújabb vállalkozói tételes adó?

A vagyonadó mellett talán kevesebb figyelmet kapott a kisadózó egyéni vállalkozók új tételes adójáról szóló tervezet, noha az érintett adóalanyok köre nagyságrendekkel szélesebb lehet. A közbeszédben szintén „KATA”-ként hivatkozott javaslat azonban több ponton is eltér mind a 2022 előtti „régi KATA” és a mostanáig működő „új KATA” szabályaitól is.

A legfontosabb szabályok

Az új tételes vállalkozói adó havi mértéke főfoglalkozású kisadózó esetében 100 ezer, nem főfoglalkozású esetében 50 ezer forint lesz, a korábbi szabályokhoz hasonlóan az előre meghatározott keretösszeg feletti (amelyet a tervezet 22 millióban állapít meg) bevétel után 40%-os különadó fizetési kötelezettség terheli majd az adózókat. Ez azt jelenti, hogy átlagosan havi 1,83 milliós bevételig nem terheli különadó a kisadózót.

Az alanyi kör változása

Nomen est omen, avagy a jogalkotó a jogszabály tárgyában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezet kifejezetten az egyéni vállalkozók számára biztosít egyszerűsített adózási formát. A KATA/KIVA törvény címében a „kisadózó vállalkozások tételes adójáról” szerepelt, amelyet az új szabályozás címe kiegészít a kisadózó egyéni vállalkozások kifejezéssel. Ennek nem csak stilisztikai hatása van: a korábbi szabályozás az egyéni vállalkozó fogalmát a személyi jövedelemadótörvény egyéni vállalkozó fogalmára utalva határozta meg, amelybe a közjegyző, az ügyvéd, az állatorvos és a szabadalmi ügyvivő is beletartozik. Az új törvény azonban kifejezetten az Evectv. szerinti egyéni vállalkozókra vonatkozik.

A régi KATA szabályait korábban alkalmazó kisadózó ügyvédek tehát nem térhetnek vissza a KATA alá az új szabályozás szerint sem

A cégnek számlázás és a kiegészítő adó

A legfontosabb változást a javaslatban egyértelműen az jelenti, hogy a kisadózó egyéni vállalkozó kifizetőnek, tehát cégeknek is nyújthat szolgáltatást – a 2022 évi KATA változások éppen ezt a lehetőséget vették el (taxis személyszállítást végzők kivételével) az adózóktól, ezáltal a tételes adózás alkalmazásától a kisvállalkozók jelentős részét elzárva.

Az új szabályok azonban itt pontos értelmezésre szorulnak. Az a kisadózó egyéni vállalkozó ugyanis, akinek teljesen vagy túlnyomó részt kifizetőtől származik bevétele kiegészítő adó fizetésére lesz köteles. A javaslat értelmében a kisadózó az adóévben megszerzett, kifizetőtől származó bevétele után kiegészítő adót fizet, ha e bevétel 15 százaléka meghaladja az adóévben összesen fizetendő tételes adó összegét. A kiegészítő adó összege ezen bevétel 15 százalékának az adóévben összesen fizetendő tételes adó összegét meghaladó része.

A fenti szabály azt jelenti, hogy azon kisadózó, akik vállalati ügyfeleknek, B2B szolgáltatásokat terveznek nyújtani, a kiegészítő adó okán 15%-os adókulccsal számolhat az évi 8 millió forintot meghaladó „céges bevételek” után. A kiegészítő adó megfizetését az adóévet követő február 25-ig kell megfizetni, amely finanszírozási szempontból szintén kedvező lehet a vállalkozónak. Ehhez kapcsolódóan a bevételi nyilvántartás is kiegészül a kifizetőtől származó bevételek külön jelölési kötelezettségével.

Összességében elmondható, hogy a „régi KATA” szabályokhoz képest szűkebb alanyi kör számára és céges bevételek esetén kiegészítő adó előírása mellett, azonban a kisadózók számára rendkívül kedvező adóterhelést jelentő feltételekkel várható az egyéni vállalkozók új tételes adójának bevezetése.

További publikációk