2021. június 3-án jelent meg a Magyar Közlönyben a szerkezetátalakításról és egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2021. évi LXIV. törvény („Szerkezetátalakítási Törvény”), amely az Európai Parlament és Tanács 2019/1023 Irányelvének magyar jogba történő átültetését szolgálja.
A szerkezetátalakítási eljárás alapvető célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet hitelezőivel olyan szerkezetátalakítási tervet fogadjon el és hajtson végre, amellyel elkerülhető a fizetésképtelenség és amellyel továbbra is biztosítható a működőképessége.
Felmerülhet azonban a kérdés, hogy a jogalkotó miért tartotta szükségesnek egy új jogintézmény bevezetését, amikor rendelkezésre állnak már eljárások a fizetésképtelenség elkerülésére a nevezetesen a csődeljárásra. Ennek oka, hogy a csődeljárás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket a fizetési nehézségekkel küzdő piaci szereplők megmentésére. A csődeljárás és a szerkezetátalakítási eljárás célja tehát közös, azonban a csődeljárás a gyakorlatban nehézkes, és könnyen átfordulhat felszámolási eljárásba, amennyiben a csődeljárás sikertelenül zárul le. A szerkezetátalakítási eljárással a jogalkotó egy dinamikusabb és rugalmasabb eljárást kíván bevezetni a magyar jogrendszerbe.
A szerkezetátalakítás elhatározásáról és annak kezdő napjáról a döntéshozó szervnek (taggyűlés, közgyűlés) kell határozni. A cég vezető tisztségviselője pedig a szerkezetátalakításról szóló döntéshez egy előterjesztést készít, amelyben bemutatja legalább
a) a cég vagyoni és pénzügyi helyzetét,
b) a fizetésképtelenné válás valószínűségét alátámasztó tényeket és körülményeket, továbbá azt, hogy a szerkezetátalakítás elhatározásának akadályai nem állnak fenn,
c) az érintett hitelezői követeléseket, az érintett hitelezők nyilvántartását, továbbá azt, hogy mely hitelezői követeléseket nem kíván bevonni a szerkezetátalakításba és milyen okból,
d) a cég szerkezetátalakítás alatti működését esetlegesen érintő változtatásokat,
e) a szerkezetátalakítás szükségességét alátámasztó indokokat,
f) azokat a körülményeket, amelyek alapján valószínűsíthető, hogy a hitelezőkkel sikeresen lefolytathatóak a tárgyalások, és a szerkezetátalakítási terv elfogadására kerülhet sor, valamint
g) a szerkezetátalakítás kezdő napját.
Miután a cég elhatározta a szerkezetátalakítást 5 napon belül köteles kérni a szerkezetátalakítási eljárás megindítását a kizárólagosan illetékes Fővárosi Törvényszéktől. Fontos, hogy a bíróság a rendelkezésre bocsátott okiratok alapján dönt, más bizonyítást nem folytathat le. A szerkezetátalakítási eljárás során a cég nyilvántartásba veszi, és hitelezői osztályokba sorolja az hitelezők általa ismert követeléseit. Ezt követően tájékoztatja az érintett hitelezőt követelésének a nyilvántartásáról, az érintett hitelező és – amennyiben kijelöltek ilyet – a szerkezetátalakítási szakértő pedig a besorolásra észrevételt tehetnek. A szerkezetátalakítás során szerkezetátalakítási tervet kell készíteni (a szerkezetátalakítási terv nem irányulhat kizárólag az adóssal szemben fennálló hitelezői követelések részbeni vagy teljes elengedésére). A szerkezetátalakítási tervet az érintett hitelezőkkel egyeztetni kell és határozathozatalra kell bocsátani.
Az elfogadott szerkezetátalakítási tervet az elfogadásának napját követő 5 napon belül kell benyújtani a bírósághoz. A bíróság az ellenirat beérkezésétől vagy az ellenirat benyújtására adott határidő eredménytelen leteltétől számított 30 munkanapon belül dönt.
Természetesen vannak kizáró okok, amikor nem határozható el szerkezetátalakítási eljárás. ilyen okok többek között, ha
- a cég ellen belföldön szerkezetátalakítási eljárás vagy jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárás van folyamatban, ha végelszámolás alatt áll, vagy a cég ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, vagy kényszertörlési eljárás megindítása tárgyában jogerős határozatot közzétették.
- ha egy korábbi szerkezetátalakítás során a bíróság által jóváhagyott szerkezetátalakítási terv, a jogszabályban meghatározott reorganizációs eljárásban a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv vagy a csődtörvény szerinti csődeljárásban a bíróság által jóváhagyott csődegyezségben elfogadott terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le,
- vagy az egyezséggel zárult felszámolás esetén az egyezségben vállalt kötelezettség teljesítése az egyezségben vállalt feltételek mellett még folyamatban van.
Végezetül pedig fontos megemlíteni, hogy a szerkezetátalakítási eljárás főszabály szerint nem nyilvános, egyfajta ,,titkos” eljárásnak mondható. Azonban nyilvánossá válik, amennyiben az adós általános moratóriumot kér.
A gyakorlat fogja eldönteni, hogy sikeres lesz-e a jogintézmény. Az mindenféleképpen üdvözító, hogy egy új eszköz áll a vállalkozások megmentésére és a felszámolás elkerülésére.
