Ahogy azt korábbi – a cégcsoporton belüli kölcsönnyújtás korlátai és kockázatairól szóló – cikkünkben bemutattuk, a cégcsoporton belüli finanszírozási tevékenység a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitel- és pénzkölcsönnyújtásnak minősül, amely üzletszerűen csak a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott tevékenységi engedély birtokában végezhető, és amely alól kizárólag azok a pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozások mentesülnek, akik a csoportfinanszírozás feltételeinek megfelelnek.[1] A korábban megkezdett témakör folytatásaként a csoportfinanszírozás szabályait ismertetjük részletesebben.

Csoportfinanszírozásnak minősül az „anyavállalatnak leányvállalatokkal vagy ez utóbbiak egymás közötti, likviditási vagy allokációs célú közösen végrehajtott pénzügyi művelete”.[2] Annak megállapítása során, hogy egy adott kölcsönügylet a csoportfinanszírozás szabályainak megfelel-e az egyes fogalmi elemeket – így a kölcsönügylet szerződő felei közötti kapcsolatot és a tulajdonosi hátteret, a kölcsönnyújtás célját – szükséges vizsgálni. Emellett a kölcsönszerződés megléte és az alkalmazott kamatkikötés vizsgálata is indokolt lehet.

A szerződő felek közötti kapcsolat és tulajdonosi háttér
A csoportfinanszírozás definíciójának alanyi oldalán az anyavállalat és leányvállalat, illetve az utóbbiak egymás közötti viszonya szerepel. Anyavállalat[3] minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol. Leányvállalatnak[4] pedig minden olyan vállalkozás minősül, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol azzal, hogy a leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni.
Az ellenőrző befolyás megléte során a Hpt.[5] és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) vonatkozó rendelkezéseit, a meghatározó befolyásra[6] vonatkozó fogalmi elemeit együttesen szükséges vizsgálni. Az Szt. 3. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezése szerint anyavállalat az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert a taxatíve meghatározott feltételek[7] közül legalább egynek megfelel.
A kapcsolt vállalkozás fogalma a kapcsolt vállalkozás fogalma bővebb, mint az anyavállalat-leányvállalati kör, hiszen abba a „közös vezetésű vállalkozás” is beletartozik. A fentiekből következően amennyiben egy társaság vagy magánszemély saját leányvállalatának nyújt kölcsönt, úgy ez a fogalmi elem megvalósul, így a csoportfinanszírozás feltétele – alanyi oldalról – megvalósulhat. Ha viszont a kölcsönben részesülő vállalkozás vagy magánszemély nincs anyavállalati-leányvállalati kapcsolatban a hitelezővel (hanem pl. közös vezetésű vállalkozás), akkor a csoportfinanszírozás ezen fogalmi eleme nem áll fenn.[8]
E körben kiemeljük, hogy a Hpt. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás fogalmait, valamint az Szt. meghatározó befolyás fogalmait összevetve megállapítható, hogy amennyiben a magánszemély és a társaság között olyan egyéb kapcsolat áll fenn, amely alapján a magánszemély meghatározó befolyása egyértelműen kitűnik, abban az esetben fennáll az ellenőrző befolyás. E körben az anyavállalat-leányvállalat viszony értelmezhetővé válik azzal, hogy a természetes személy e tekintetben szintén csoporttagnak tekinthető.[9]

A kölcsön célja
A fentieken túlmenően, a csoportfinanszírozási tevékenység megvalósulásának során a pénzkölcsönnyújtás célját is megvizsgálni szükséges, az ugyanis likviditás vagy allokációs cél biztosítása érdekében valósulhat meg.
A likviditás[10] fogalmát a prudens működésre vonatkozó követelmények rendelkezései között, a Hpt. 79. § (1) bekezdése határozza meg, azonnali fizetőképességnek definiálva azt. Az allokációs cél[11] magyarázatára semmilyen utalást nem tartalmaz a Hpt., de a szó nyelvtani értelméből kiindulva az valamely (jelen esetben csoporton belüli) szereplők között egy bizonyos forrás szétosztását jelenti, így a gyakorlatban az allokációs célok gyakorlatilag bármilyen általános vállalatfinanszírozási célt magában foglalhat.

Javaslatok
A csoporton belüli finanszírozási ügyletek végrehajtását megelőzően minden esetben javasolt a tartalmi követelményeknek megfelelő kölcsönszerződést kötni, amelyben az alábbi adatok, feltételek meghatározásával:

• felek személye
• kölcsönnyújtás időpontja
• kölcsön összege, pénzneme
• kamat mértéke, esedékessége
• visszafizetés időpontja, fedezete
• késedelmi kamat mértéke
• csoportfinanszírozásnak (vagy tőkévé konvertálható kölcsönnek/tőkeelőleg szerződésnek) való minősülés feltételeinek meghatározása

A kölcsönszerződés kidolgozásával egyidejűleg az alkalmazandó kamatok meghatározása során a jogi kockázatok kiküszöbölése mellett a kapcsolódó adózási vonzatokat is szükséges figyelembe venni az esetlegesen felmerülő adózási kockázatok elkerülése vagy minimalizálása érdekében.

A BekesPartners szakértői erre vonatkozó igény esetén mind a csoportfinanszírozás feltételei fennállásának – múltbéli kölcsönökre kiterjedő – vizsgálata, az esetlegesen felmerülő jogi és adókockázatok feltárása és megfelelő kezelése, mind pedig a jövőbeli finanszírozási igényekre vonatkozó megfelelő konstrukciók kidolgozása során támogatást nyújtanak ügyfeleik részére.

[1] Hpt. 5. § (2) bekezdés

[2] Hpt. 6. § (1) bekezdés 11. pont

[3] Hpt. 6. § (1) bekezdésének 3. pont

[4] Hpt. 6. § (1) bekezdés 78. pont

[5] Ellenőrző befolyás: a Szt. szerinti anyavállalat fogalmánál használt meghatározó befolyás vagy egy személy és egy vállalkozás között fennálló olyan kapcsolat, amely alapján

1. a befolyással rendelkező személy dönthet a vállalkozás nyereségének felosztásáról, nyereségének vagy veszteségének más vállalkozáshoz való átcsoportosításáról, stratégiájáról, üzletpolitikájáról vagy értékesítési politikájáról,
2. lehetővé válik – függetlenül attól, hogy a megállapodást alapszabályban (alapító okiratban) vagy más írásos szerződésben rögzítették – a vállalkozás irányításának más vállalkozás irányításával való összehangolása valamely közös cél érdekében,
3. a közös irányítás a vállalkozások ügyvezetésének, felügyelő bizottságának részben (de a döntésekhez szükséges többséget kitevő) vagy teljesen azonos összetételén keresztül valósul meg vagy
4. a befolyással rendelkező személy tőkekapcsolat nélkül gyakorol jelentős befolyást egy másik vállalkozás működésére. [Hpt. 6. § (1) bekezdés 18. pont]

[6] Meghatározó befolyás:

1. a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval) tulajdoni hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy
2. más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján a szavazatok többségét egyedül birtokolja, vagy
3. a társaság tulajdonosaként (részvényeseként) jogosult arra, hogy a vezető tisztségviselők vagy a felügyelő bizottság tagjai többségét megválassza vagy visszahívja, vagy
4. a tulajdonosokkal (a részvényesekkel) kötött szerződés (vagy a létesítő okirat rendelkezése) alapján – függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol. [Szt. 3. § (2) bekezdés 1. pont]

[7] Szt. 3. § (2) bekezdés 1. pont a)-d) alpontok

[8] MNB állásfoglalás csoportfinanszírozás MNB engedély nélküli végzésével kapcsolatban [2021. február 19.]

[9] MNB állásfoglalás a társaság tagjának nyújtott kölcsönről 2023. május 22.]

[10] A likviditás fogalmát a prudens működésre vonatkozó követelmények rendelkezései között, a Hpt. 79. § (1) bekezdése határozza meg, azonnali fizetőképességnek definiálva azt. Az MNB álláspontja szerint az anyavállalat és a leányvállalatok közötti ügyletkötések elsősorban abban az esetben tekinthetők a likviditás biztosítása érdekében végrehajtott pénzügyi műveleteknek, ha azokon keresztül a mindennapos folyamatos üzletmenet fenntartását, a mindenkori fizetőképességet és likviditásbeli ellátottságot biztosítja egyik csoporttag a másiknak.

[11] Az allokáció – szemben a likviditással – szoros értelemben véve nem is cél: pusztán annyit jelent, hogy lehetővé válik a csoporton belüli források meghatározott szempontok szerinti elosztása. Logikusan következik tehát az, hogy – alapul véve a szó nyelvtani értelmét, a Hpt.-hez fűzött kommentárban használt „rendelkezésre álló erőforrások megfelelő elosztásának biztosítását célzó eredmény elérése” megfogalmazást, illetve azt, hogy a jogalkotó sem határozta meg az allokációs cél pontos tartalmát – az allokációs célú pénzügyi műveletek végzése a konkrét célzattól függetlenül gyakorlatilag bármilyen rendeltetésű általános vállalatfinanszírozási célt magában foglalhat. Így abba beleérthető bármilyen általános, csoporton belüli vállalatfinanszírozás vagy például az eszközvásárlási, beruházási célú hitelezés, projekthitelezés is. [MNB állásfoglalás a társaság tagjának nyújtott kölcsönről 2023. május 22.]