Az üzleti életben gyakori, hogy egy cégcsoport tagjai – beleértve a természetes személy tulajdonosokat is – általános vállalatfinanszírozási céllal kölcsönöket nyújtanak egymásnak akként, hogy ezen kölcsönök nem feltétlenül kerülnek írásba foglalásra, ugyanakkor sok esetben kamatmentesek. Tapasztalataink szerint a cégvezetők és könyvelők sok esetben nincsenek tisztában azzal, hogy a cégcsoporton belüli finanszírozás milyen kockázatokat hordozhat magában jogi, illetve adózási oldalról. A jelen cikkben az alapvető szabályok bemutatása mellett ezen kockázatokat tárjuk fel. Cikkünk következő részében a cégcsoporton belüli kölcsönnyújtás vonatkozásában néhány jogszerű megoldási lehetőséget mutatunk be és a csoportfinanszírozás – mint alkalmazható lehetőség – szabályait ismertetjük részletesebben.

A KÖLCSÖNNYÚJTÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, KORLÁTOK

MNB engedély szükségessége

A cégcsoporton belüli – társaságok és magánszemélyek egymás közötti – finanszírozási tevékenység a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hitel- és pénzkölcsönnyújtásnak minősül, amely üzletszerűen csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) engedélyével végezhető.

Kivételt jelentenek a pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozások, akik ezen csoportfinanszírozási tevékenységüket az MNB tevékenységi engedélye nélkül is végezhetik.[1]

Az üzletszerűség megítélése

A Hpt. 6. § (1) bekezdés 116. pontja értelmében üzletszerű tevékenységnek minősül az „ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett – előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló – rendszeresen végzett gazdasági tevékenység”.

Az üzletszerűség fogalmi elemeinek megvalósulását minden egyes kölcsön vonatkozásában egyedileg szükséges értékelni és – bár az általános szabályok és felügyeleti gyakorlat szerint ezen törvényi tényállási elemeknek együttesen kell megvalósulniuk – adott esetben akár már egyetlen tényállási elem fennállása esetén is megvalósulhat az üzletszerűség.

Gyakran felmerül kérdésként, hogy a kamatmentes kölcsönök nyújtása – amely esetben a vagyonszerzési cél nem valósul meg – mennyiben nyújt megoldást az üzletszerűség fennállására. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a pénzkölcsön-nyújtás törvényi definíciója értelmében pénzkölcsön-nyújtásnak minősül „a hitelező és az adós között létesített hitel- vagy kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az adós a szerződésben megállapított időpontban – kamat ellenében vagy anélkül – köteles visszafizetni”.[2] A fentiekből egyértelműen megállapítható, hogy tartalmában a kamatmentes kölcsön is megfelel a Hpt. pénzkölcsön fogalmának, ezért az MNB tevékenységi engedély szükségessége a szívességi vagy kamatmentes kölcsönök nyújtása tekintetében sem zárható ki.

Adózási kérdések: a kamatkikötés hatása és nyilvántartási kötelezettségek

A társaságok által – cégcsoporton belüli társaság vagy magánszemély részére – nyújtott kölcsönök vonatkozásában a kamatkikötés meghatározása és vizsgálata kulcsfontosságú kérdés. Amennyiben ugyanis a kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteik tekintetében eltérnek a szokásos piaci kamattól, akkor adóalap-korrekciós kötelezettségek merülnek fel. Kamatmentes kölcsön esetén a nyújtó félnél elmaradt kamatbevétel realizálódik, míg a fogadó félnél elmaradt kamatráfordítás. A fenti szabály mind a kamatmentes, mind a piaci kamatnál magasabb vagy alacsonyabb kamat kikötése esetén is érvényes.

Abban az esetben, ha a felek a kölcsön feltételeit nem rögzítették kölcsönszerződésben, az átadott pénz számviteli és adózási besorolása is bizonytalanná válhat, illetve a beszámolóban a hosszú- és rövidlejáratú kötelezettségek közé történő besorolást sem lehet hitelt érdemlően bizonyítani.

A cégcsoporton belüli kölcsönök esetén a fentieken túlmenően egyéb nyilvántartási és bejelentési kötelezettségek is keletkezhetnek.

KOCKÁZATOK ÉS LEHETSÉGES SZANKCIÓK A NEM SZABÁLYSZERŰ KÖLCSÖNNYÚJTÁS ESETÉN

Jogi kockázatok és szankciók

• Az engedély nélkül végzett pénzügyi szolgáltatási tevékenység megállapítása esetén az MNB akár több tízmillió forint összegű piacfelügyeleti bírságot is kiszabhat.
• Az érintett társaságok ezen tevékenységétől való végleges eltiltás megállapítása az MNB által.
• Büntetőjogi szankció: jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja esetén az MNB feljelentést tesz, amelynek bíróság általi megállapítása esetén akár 3 évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható.

Adózási kockázatok és szankciók

• Szokásos piaci kamat mértékétől eltérő kamat esetén kapcsolt vállalkozások közötti kölcsönök esetén társasági adóalap-korrekció vagy elmaradt kamatbevétel miatti társasági adó korrekciós kötelezettség merülhet fel.
• Piaci kamat alkalmazása hiányában a kölcsönvevő magánszemélynél kamatkedvezményből származó jövedelem keletkezik, amely után személyi jövedelemadó és szociális hozzájárulási adót kell fizetni.
• Transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség vizsgálatának szükségessége, amelynek hiánya esetén mulasztási bírság kiszabása várható.
• Bármely adókötelezettség elmaradása esetén az adózó adóbírsággal vagy mulasztási bírsággal sújtható, melynek mértéke az adóhiány 50-200% lehet.
• Az adóbírságtól függetlenül az adókötelezettség késedelmes teljesítése nyomán késedelmi pótlék fizetendő.

A fentiek alapján látható, hogy a cégcsoporton belüli, nem megfelelően átgondolt vagy dokumentált kölcsönnyújtás esetén olyan jogi és adózási problémák, kockázatok merülhetnek fel, amelyek utólag nehezen orvosolhatóak. Éppen ezért kiemelten fontos a csoporton belüli finanszírozási rendszer és a jogszerű gyakorlat kialakítása, amelyhez megfelelő szakértelemmel rendelkező, a szabályozott piacok területét is ismerő, valamint adójogban jártas szakemberek bevonása indokolt. A Békés Partners csoportfinanszírozási ügyekben jártas, tapasztalt szakértői mind a már kialakult problémás helyzetek feltárásában, mind pedig a jogszerű működéshez szükséges jogi és adózási megoldások kidolgozásában készséggel állnak rendelkezésre.

A jelen bejegyzésben szereplő tartalom nem minősül jogi, illetve adótanácsadásnak és nem hoz létre megbízási szerződést. Minden esetben szükséges az adott ügy egyedi, részletes ismerete annak megítéléséhez és a személyre szabott megoldás megtalálásához. Kérdés esetén keressen minket bizalommal a http://www.bekespartners.com/ weboldalon található elérhetőségeken!

[1] Hpt. 5. § (2) bekezdés

[2] Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. b) pont