A bizalmi vagyonkezelés típusai

A bizalmi vagyonkezelések természetükből fakadóan is sok egyedi vonást hordozhatnak. A kezelt vagyon, a bizalmi vagyonkezelés célja, a vagyonrendelő személye, a kedvezményezettek személye és egyéb szempontok alapján is jelentős különbségek lehetnek az egyes bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok között.

A bizalmi vagyonkezeléseket a 2013. évi V. törvény a Polgári törvénykönyvről („Ptk”), illetve a 2014. évi XV. törvény a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól („Bvk tv”) szóló törvények előírásai szerint az alábbi főbb típusokba sorolhatjuk:

A bizalmi vagyonkezelés elsődleges célja alapján többféle módon lehet bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt alapítani. A Ptk az alábbi lehetőségeket kínálja:

1, Szerződéssel létrehozott bizalmi vagyonkezelés

2, Egyoldalú jogügylettel létrehozott bizalmi vagyonkezelés

A szerződéssel létrehozott bizalmi vagyonkezelés a vagyonkezelő és a vagyonrendelő(k) között létrejött, a Ptk specifikus, és megbízási szerződésekre vonatkozó előírásai alapján létrejött megállapodás, amelyben a szerződő felek megállapítják a vagyonkezelés célját, meghatározzák a vagyonkezelésbe adandó vagyontárgya(ka)t, annak értékét, a vagyonkezelés során folytatandó és kerülendő tevékenységeket, és kijelölik a kedvezményezetteket, esetlegesen a protektort, és szintén igény szerint a vagyonrendelő jogutódját. A szerződésben szintén szabályozásra kerül a vagyonkezelés időtartama, esetleges felmondási esetek, a megszűnés lehetséges módjai, illetve a vagyon és hozamainak kiadására vonatkozó megállapodások.

Az egyoldalú jogügylettel létrehozott bizalmi vagyonkezeléseknek két főbb típusa van. Az egyik az, amikor a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezik, a másik pedig amikor végrendelettel kerül a bizalmi vagyonkezelés megalapításra. Mindkét esetben figyelembe kell venni a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó szabályozásokat, és a jogügyletet közjegyzői okiratba kell foglalni. A vagyonkezelő és a vagyonrendelő személyének egyezősége esetén, a kedvezményezettekre vonatkozó jogszabályi korlátozások alapján, a vagyonkezelés kedvezményezettje nem lehet kizárólag a vagyonrendelő.
A végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő végrendeletben szabályozza a bizalmi vagyonkezelés lényeges részleteit. A bizalmi vagyonkezelés a vagyonrendelő halálával lép hatályba, a vagyonkezelő a kijelölés és a végrendeletben meghatározott feltételek elfogadásáról szóló, közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával.

A Ptk. jogszabályi keretei alapján megalkotott Bvk tv. a bizalmi vagyonkezeléseket a vagyonkezelő személye alapján két csoportba sorolja. E szerint lehet a vagyonkezelés:

1, Üzletszerű

2, Nem Üzletszerű

A Ptk-ban rögzített, a vagyonkezeléssel kapcsolatos jogokban és kötelezettségekben ez a megkülönböztetés nem okoz eltérést, azonban a vagyonkezelő szempontjából, a vagyonkezelés technikai megvalósításában, bizonyos garanciális kérdésekben jelentős eltérést mutat egymástól az üzletszerű és nem üzletszerű vagyonkezelés.

Üzletszerű vagyonkezelésről akkor beszélünk, ha egy, a Magyar Nemzeti Banknál („MNB”) a megfelelő regisztrációs eljáráson átesett pénzügyi szolgáltató vállalkozás, több vagyonkezelési jogviszonyt létesít, különféle vagyonrendelőkkel. Az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő (vagy másként bizalmi vagyonkezelő vállalkozás) létrehozásának meghatározott személyi és tárgyi feltételei vannak, melyek megléte az MNB-nél történő regisztrációnak is előfeltétele. A működés feltételeként megszabott főbb törvényi előírások az alábbiak:

  • Vezető tisztségviselőkre és munkavállalókra vonatkozó jó üzleti hírnévvel, büntetlen előélettel és összeférhetetlenséggel kapcsolatos előírások
  • Főállású jogtanácsos, közgazdász és független könyvvizsgáló alkalmazása
  • Pénzügyi biztosíték létrehozása a kezelt vagyon 20%-ának erejéig, de minimum 70 millió forint, legfeljebb 1,5 milliárd forint összegben
  • Minimum 70 millió forint saját tőke folyamatos biztosítása
  • Megfelelő ügyviteli rendszer a jogviszonyok, és a vagyonkezelési tevékenység nyilvántartására és nyomon követésére
  • Működéshez szükséges szabályzatok megléte
  • Honlap fenntartása, a működéssel kapcsolatos, transzparens információk kötelező megjelenítésével

A nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelő vállalkozások listáját az MNB saját honlapján teszi közzé. Az MNB felügyeleti tevékenysége a regisztrációra, és a regisztráció alapjául szolgáló személyi és tárgyi feltételek meglétének ellenőrzésére terjed ki az üzletszerű bizalmi vagyonkezelők esetében. Azaz az MNB nem monitorozza, felügyeli a bizalmi vagyonkezelő vállalkozások tevékenységét részleteiben, azoknak nincs jelentési kötelezettségük.

Üzletszerű bizalmi vagyonkezelés során az egyes vagyonkezelési jogviszonyokat (szerződéseket) nem tartja nyilván az MNB, azokról a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak kell megfelelő nyilvántartással rendelkezni.

A nem üzletszerű vagyonkezelés esete akkor áll fenn, amikor a vagyonrendelő egy bizalmasára bízza elkülönítendő vagyonát. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő lehet természetes, és jogi személy is. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelővel kapcsolatban nincsenek jelentősebb törvényi kritériumok, a vagyonrendelő kockázata, hogy kit választ szerződő partnerének, kire bízza a vagyonát. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közjegyzői okiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokat az MNB tartja nyilván. A vagyonkezelő felelőssége, hogy a Bvk tv előírásaival összhangban, a létrejött vagyonkezelési jogviszony MNB-nél történő nyilvántartásba vételét kezdeményezze.
Az üzletszerűség szigorú követelményeinek kikerülését megakadályozandó, jogszabályi elvárás, hogy sem a vagyonkezelő, sem – jogi személy esetén – annak vezető tisztségviselői, sem azok közeli hozzátartozói és kapcsolt vállalkozásai, nem végezhetnek bizalmi vagyonkezelési tevékenységet. Ezen összeférhetetlenségi előírások betartásának tényéről az MNB-t megfelelő nyilatkozatokkal biztosítani kell a jogviszony regisztrációs folyamata során.

A föntiek alapján megállapíthatjuk, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás igénybevétele mellett szóló érv lehet a

  • transzparencia
  • szakértelem
  • hatékonyság
  • meghatározott személyi és tárgyi feltételek (pl: pénzügyi biztosíték) megléte

A nem üzletszerű vagyonkezelő igénybevételének legfőbb előnye a személyes, bizalmi viszony a vagyonrendelő és vagyonkezelő között. Tekintve, hogy a vagyonrendelő a kezelt vagyonba rendelt vagyontárgyainak tulajdonjogáról is lemond, azok átszállnak a vagyonkezelőre, így ez a bizalmi szempont sok esetben felülírja az üzletszerű bizalmi vagyonkezelő igénybevételének előnyeit.

Kérdés esetén keresse munkatársainkat:
Dr. Békés Balázs
Prjevara Katalin

További publikációk